Átjelentkeznél a KATA-ból az átalányadóba 2022.09.01-től? Már lehetséges! Részletszabályok jelentek meg a KATA törvénnyel kapcsolatban, sőt a bejelentkezésre szolgáló változás-bejelentő nyomtatványt is frissítette a NAV.
#2022. október 31. – Mire figyeljek, ha átalányadóra kell váltanom?
E dátumig van lehetőségünk áttérni 2022. szeptember 01-i hatállyal, visszamenőleg az átalányadóra, ha augusztus 31-én régi KATA-sok vagyunk. Egyébként ez nem jogvesztő, igazolási kérelemnek van helye. Fontos, hogy az október 31-i határidő csak akkor irányadó számunkra, ha nem lennénk jogosultak szeptember 1-től az új KATA törvény rendelkezéseit alkalmazni (mert például nyugdíjasok vagyunk, van heti 36 órát elérő munkaviszonyunk, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyunk van, KATA-s Bt. voltunk, ügyvédi iroda voltunk stb). Aki jogosult lenne az új KATA-ra (tehát Evectv. szerinti főfoglalkozású egyéni vállalkozó, és magánszemélyektől szerez kizárólag bevételt), de nem szeretné saját döntése alapján az új KATA rendelkezéseit alkalmazni, annak AUGUSZTUS 31-e a véghatáridő, ameddig beadhatja az átalányadózásra való bejelentkezési szándékát. Ha ezt elmulasztja, akkor a tételes költségelszámolás szerint adózhat 2022-ben december 31-ig (hisz a régi KATA alanyisága a törvény erejénél fogva megszűnt).
A régi KATA alanyiság megszűnését követően részletes vagyonleltárt kell készíteni azokról az eszközökről, melyek a tevékenység során használatosak.
Figyelni kell a bevételi értékhatárra: aki augusztus 31-én kisadózó, azt megilleti a havi 1,5 milliós bevételi keret azokra a hónapokra, mely hónapok tekintetében megfizette a tételes adót. Ez az emelt bevételi keret tehát arra az adózóra nem vonatkozik, aki augusztus előtt áttért pl. átalányadózásra!
Figyelni kell arra, hogy mi számít KATA bevételnek, és mi számít már más adónem (pl. átalányadózás) alatt megszerzett bevételnek (itt az időszaki ügyletekre – áfa tv. 58.§, és az előlegszámlákra kell különös tekintettel lenni).
Az iparűzési adó is változni fog a korábbi, 50 ezer Ft / év / telephely adómértékhez képest. Bár az átalányadózás kapcsán is van egy kedvezőbb adómegállapítási mód, fontos, hogy ehhez jogvesztő határidő is párosul: május 31-ig (adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja) be kell érkeznie a bevallásnak, különben nem választható e kedvező (az általános szabályokhoz képest kedvezőbb) módszer.
Adminisztratív többletteendők: egyrészt, a korábbi „kisadózó” feliratot a kibocsátott számlákon nem szabad feltüntetni, ÉS minden olyan vevőt, aki Art. szerinti kifizetőnek minősül, írásban tájékoztatni szükséges a kisadózói státusz végéről (ahogy a kisadózói státusz tényéről is tájékoztatási kötelezettség állt fenn az üzleti kapcsolat kialakítása előtt).
Az átalányadózás hatálya alatt meg kell őrizni a gazdálkodással kapcsolatos, felmerült költségek bizonylatait (számláit). Bár ezek a fizetendő adók megállapításában nem játszanak szerepet, mégis kötelezően megőrizendők (fontos szerepük akkor jön elő, ha kiesünk az átalányadó hatálya alól; illetve az áfában is nagy jelentőséggel bírnak).
Az átalányadózást év közben főszabályként nem lehet választani, csak teljes adóévre. Ez alól a régi KATA tv. kivételt engedélyezett oly módon, hogy ha kiléptünk a KATA alól, és egyúttal bejelentkeztünk az átalányadó alá, akkor mégiscsak lehetett év közben áttérni átalányadóra. Ez az új KATA törvény szerint jelen ismereteink alapján ugyan így lehetséges, azaz, augusztus 31-én mindenki megszűnik régi KATA-snak lenni, de ha nem jelentkezünk be az új KATA alá, akkor októbertől nem tudunk átalányadózásra áttérni, ez jelenleg nem lehetséges, legkorábban 2023. január 1-jétől lehet választani, teljes adóévre az átalányadót, a 22SZJA bevallásban.
Ha kiesünk az átalányadózás alól, akkor CSAK a főszabály szerinti, ún. tételes költségelszámolású vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tudunk kerülni, visszamenőleges hatállyal, adóév elejétől (ezért kötelező megőrizni átalányadózás alatt a költségszámlákat). Ez abban a relációban is igaz, hogy amennyiben kiesünk az új KATA alól (mert pl. kifizetőtől származik bevételünk), akkor az átalányadót nem választhatjuk, csak a tételes költségelszámolást a fennmaradó adóévre!
Ha kikerülünk a régi, vagy az új KATA törvény alól, akkor a Tbj. (társadalombiztosítási törvény) szerint leszünk biztosítottak egyéni vállalkozóként. Ebben az esetben egy új, 22T1041 jelű nyomtatványt szükséges benyújtani az új típusú biztosítotti státuszunkról.
Ha a régi KATA tv. alapján kisadózó betéti társaságban beltagok voltunk, akkor addig nem alapíthatunk egyéni vállalkozást, amíg a beltagsági státuszunk fennáll (két korlátlanul helytállni köteles jogviszony nem lehetséges egy időben). A KATA-s bt. megszüntetése egyszerűsített végelszámolás keretében is legalább 40 napot igénybe vesz (de akár 150 napot is magában foglalhat)! Adónem-áttérés kapcsán, ha nem jelentkezik be az ex KATA-s bt. a kisvállalati adó (KIVA) alá, automatikusan társaságiadó-alany lesz szeptember 1-je után (2243TAO jelű bevalláson 60 napon belül társaságiadó-előlegfizetési kötelezettség áll fenn, ennek mértéke a megelőző időszaki katás bevételtől függ)! Az adónem-áttérés kapcsán fel kell hívni a figyelmet a könyvvizsgálati kötelezettségre!
Kérdésed van?
Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! 🙂
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
