Osztalék és osztalékelőleg – hogyan adózunk a nyereség után?

Szerző: | 2023.12.06.

Az osztalék és az osztalékelőleg fogalmának megértése és azok adózási szempontjainak ismerete elengedhetetlen minden társas vállalkozó számára. Ebben a blogbejegyzésben alaposan körbejárjuk ezeket a témákat, hogy segítsünk tisztán látni a számviteli és adózási szabályok között. Megvizsgáljuk, hogyan határozza meg a társaság legfőbb szerve az osztalékot, milyen adóterheket visel az osztalék, és milyen szabályok vonatkoznak az osztalékelőlegre.

 

Mi számít osztaléknak?

Az osztalék és az osztalékelőleg a tulajdonosoknak (azaz tagoknak, tagi jogviszonyban álló természetes személyeknek – és cégeknek) járó tőkejövedelem a polgári jogban és a hétköznapi életben.
Az adózásban ennél tágabban értelmezzük az osztalékot, így ezeken felül osztaléknak minősül pl. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, a kamatozó részvény kamata, de bizonyos befektetési jegyek hozamai is ide sorolandók,

Az osztalék

A társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, tagok gyűlése stb.) dönt az osztalék megállapításáról, mértékéről és annak kifizetéséről az üzleti évet lezáró beszámoló értékelésekor. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a tulajdonosok csak akkor tudnak dönteni az osztalék kifizetéséről, amikor a beszámolót elfogadják (évente tehát egyszer). A legfőbb szerv által megállapított osztalékot az adó nyelvén jóváhagyott (bruttó) osztaléknak nevezzük (ez később fontos lesz, hogy a nettó osztaléktól el tudjuk határolni).

Milyen adóterheket visel az osztalék?

Nézzük meg először az osztalékot nyújtó fél (a társaság) szempontjából! Különbséget kell tennünk a társaságra nézve aszerint is, hogy társasági adó (TAO) alatt adózik-e, vagy kisvállalati adó (KIVA) alany-e a kifizető cég! Ha cég kap osztalékot, értelemszerűen ebben az esetben szja és szocho nem merül fel!

  1. Ha TAO-s cég fizet osztalékot: itt egyszerűbb a dolgunk, mert a társasági adó mértékét nem befolyásolja az a tény, hogy a cég fizet-e osztalékot vagy sem. Az ún. adózott eredményből van lehetőség osztalékot fizetni, ami már TAO szempontból és nettó, adózás utáni jövedelem, így ha ezt a tulajdonosok felosztják maguk között, e döntés már nem befolyásolja a TAO mértékét: mindenképpen 9%-os nyereségadót kell fizetni, az osztaléktól függetlenül.
  2. Ha KIVAs cég fizet osztalékot: itt már lényeges kérdés az osztalékról szóló döntés! A jóváhagyott (bruttó) osztalék ugyanis a kisvállalati adó alapját képezi, így ha egy KIVA-s cég úgy dönt, hogy (nem társasági adós korszakban felhalmozott eredménytartalékból vagy eredményből) osztalékot fizet, akkor e döntés a cég szempontjából plusz KIVA fizetési kötelezettséget jelent (ennek mértéke 10%). Ez azt is jelenti, hogy amennyiben nem osztja ki a tagok között a profitját a cég, akkor nem kell az év végi eredmény után KIVA-t fizetnie a társaságnak (ez az egyik legfőbb különbség a TAO-s létformához képest).
  3. Az osztalékot szerző fél (aki kapja a tőkejövedelmet) szempontjából az alábbi adóterheléssel kell számolni.

Természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot?

Különbséget kell tennünk itt aszerint, hogy természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot!

A. Természetes személy esetében:

  •  Személyi jövedelemadó (szja): ezt korlátlanul meg kell fizetni a kapott osztalék után. Ennek mértéke 15% (ezt a kifizető levonja)..
  • Szociális hozzájárulási adó (szocho): ez egy korlátos adónem az osztalék szempontjából. Lent teszünk ehhez kapcsolódóan egy kitérőt*. Itt most annyi legyen elég, hogy legfeljebb, 2023-ban 5.568.000 Ft osztalék után kell szochot fizetni, függetlenül az osztalék tényleges mértékétől (de ez a maximális érték is csökkenthető, akár nullára).

B. Jogi személy esetében:

    • TAO alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével (ami bevételként könyvelendő) csökkenteni lehet a társasági adó alapját (kivéve ún. ellenőrzött külföldi társaságtól – offshore cégtől – származó osztalék esetében). Vö: az osztalékkövetelés elengedése viszont adóköteles lehet!
    • KIVA alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével csökkenthető a kisvállalati adó alapja

    Elismert tőkepiaci (tőzsdei) ügyletek hozama és a szocho:

    Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után nem kell szocho-t fizetni! Pl. MOL részvény utáni osztalék esetében tehát az szja-t meg kell fizetni, de szocho nem merül fel. A MOL bent van a Budapesti Értéktőzsdén, tehát elismert tőkepiaci ügylethez tartozik, e részvény osztaléka után szocho nincs!

    Az osztalékelőleg

    Két beszámoló elfogadása közötti időszakban (tehát tárgyév május 31-e és követő év május 31-e között) osztalékelőleg megállapítására és fizetésére van lehetősége a társaságnak.

    Az osztalékelőleg után csak 15%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni (ezt a kifizető levonja), szocho-t nem. A szocho akkor fog megjelenni, amikor az osztalékelőleg a legfőbb szerv döntése alapján „osztalékká válik” az eredmény felosztásáról szóló jegyzőkönyv alapján.

    Osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel (lásd lentebb, az osztalék forrásánál).

    Az osztalékelőleg fizetésének feltételeként 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel kell rendelkeznie (a számviteli törvény szerinti osztalékfizetési korlátok miatt) az adott társaságnak. Közbenső mérleg nélkül tehát osztalékelőlegről szóló döntést nem lehet hozni.

    Ha az osztalékelőleg később, az adóévet követően nem válik osztalékká, akkor az osztalékelőleg kölcsönnek minősül (a társaság felől a tag felé folyósított kölcsönnek minősül), így MNB szerinti mindenkori alapkamat + 5 százalékpontnyi kamat terheli azt. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, (ha nem szedtük be ezt a magánszemélytől), ami szja-, és szocho-köteles.

     

    *A szociális hozzájárulási adó (szocho) és annak adófizetési felső határa

    Négy jövedelemtípus van Magyarországon, amelyek esetében, ha a természetes személynek szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetendő szocho mértéke korlátos! Pontosabban: a szocho alapjának van egy felső határa az olyan jövedelemtípusoknál, ahol a szochot a természetes személy fizeti.

     

    Melyek ezek a korlátos szocho alá eső jövedelemtípusok? Négy csoport van:

    1. Osztalékból származó jövedelmek (a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó osztalékalapja is ide tartozik), kiv: elismert tőkepiaci ügyletből származó osztalék (Pl. OTP részvény hozama)
    2. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
    3. Vállalkozásból kivont jövedelem
    4. Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem

    A fenti négy jövedelemtípusnál a szocho-t addig kell megfizetni, amíg a természetes személy

    összevont személyi jövedelemadó-alapjába tartozó szja-adóelőleg alap számításnál figyelembe vett (tehát együtt adózó) jövedelmei, vagy a fenti jövedelmei (négy csoport) a tárgyévben (az osztalékszerzés évében) elérik az adóév első napján (vegyük észre: a decemberi minimálbér-módosításnak erre nincs hatása!) érvényes minimálbér (tehát nem a garantált bér) összegének a huszonnégyszeresét.

     Tehát, miket számítunk be ebbe a korlátba? Az együtt adózó jövedelmeket: önálló, nem önálló és egyéb tevékenység jövedelmeit. Pl. ingatlan bérbeadás, biztosításból származó jövedelem, munkabér, megbízási díj, praxisjog értékesítésből származó egyéb jövedelem stb. Ha ezekből összejön az 5,568 ezer Ft, akkor a fenti négy, korlátos külön adózó jövedelem esetében nincs szocho!  

    Az adófizetés felső határának számításába valamennyi együtt adózó jövedelmet figyelembe lehet venni! Teljes mértékben irreleváns, hogy vontak-e ezekből szochot vagy nem, KIVA-s cég munkavállalói-e vagy sem. Sőt, az sem érdekes, hogy az összevont adóalap akár nullára csökken az adóalap kedvezmények (első házasok kedvezménye, családi kedvezmény, fiatal anyák kedvezménye stb.) miatt. Ha volt együtt adózó jövedelem az osztalék szerzésének évében, akkor azt beszámítjuk! Minden más lényegtelen. 

    2023-ban az adófizetési felső határ a szochoban: 5.568.000 Ft szocho alapra jutó 723.840 Ft. Vagyis, akinek volt pl. 2023-ban 5,6 millió Ft bruttó munkabére, neki az osztalék után nem kell szochot fizetnie, mert elérte az adófizetés felső határát.

    2024-ben az adófizetés felső határa a szochoban: 6.403.200 Ft szocho alapra jutó 832.416 Ft.

    Nagyon fontos megjegyezni, hogy öregségi nyugdíjas személy is fizet alapesetben az osztalék után szochot, de az adófizetés felső határa rá is vonatkozik (az osztalék szempontjából tehát nem viselkedik nyugdíjasként).

    Reméljük a fenti anyag segít eligazodni az osztalékadózás világában, amennyiben bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj ügyfélszolgálatunkhoz!

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

        Új OEP regisztráció

        Új OEP regisztráció

        2024.01.01-től változott a táppénzigénylés benyújtásának menete. Társas vállalkozások (Kft., Bt.) számára a CÉGKAPU meghatalmazáson keresztül már tudunk beküldeni táppénzigényléseket, egyéni vállalkozásoknak azonban az új meghatalmazás biztosítása szükséges. Az egyéni vállalkozások korábbi meghatalmazásai bár elvileg élnek, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem működnek, így szükséges lesz minden egyéni vállalkozásnak az új meghatalmazás! Az alábbi útmutató segítségével tudsz elektronikussan meghatalmazást adni számunkra.

        NAV Onlineszámla tájékoztatás

        NAV Onlineszámla tájékoztatás

        Tájékoztatunk, hogy a NAV Onlineszámla rendszere 2023.12.12-e óta folyamatos problémákkal küszködik. Ez hatással van – minden más kapcsolódó rendszerhez hasonlóan – az Acounto rendszereire is.