Osztalékelőleg 2025-ben: mikor és hogyan vehető fel, mennyi adót kell fizetni, és miben más KIVA-n és TAO-n? Lépésről lépésre példákkal. Mutatjuk.
Röviden
Ebben a fejezetben 1 perc alatt képbe kerülhetsz a lényegről; a részleteket lejjebb bontjuk.
- Osztalékelőleg év közben fizethető, 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg alapján.
- Kifizetéskor 15% SZJA-t kell levonni; szocho csak akkor merül fel, amikor az előleg véglegesen osztalékká válik.
- KIVA: az jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot (+10% KIVA), az előleg önmagában még nem.
- TAO: az osztalék/előleg nem befolyásolja a társasági adót.
Mindig ellenőrizni kell a kifizethetőségi korlátokat és a saját tőke helyzetét.
Mi az osztalékelőleg, és mikor fizethető?
Az osztalékelőleg az osztalék „előrehozott” kifizetése a beszámolók közötti időszakban. Csak akkor dönthető el, ha van közbenső mérleg, amely legfeljebb 6 hónapos. A döntést a társaság legfőbb szerve hozza meg (taggyűlés/közgyűlés), határozattal.
Adózás röviden a magánszemélynél
Ebben a részben azt foglaljuk össze, hogy a magánszemély tulajdonosnak milyen adókat és mikor kell megfizetnie.
- Kifizetéskor: a kifizető 15% SZJA-t von le az osztalékelőlegből.
- Szocho (13%): csak akkor lesz fizetendő, amikor az előleg a következő beszámoló elfogadásakor osztalékká válik – és csak a szocho-plafonig.
- Szocho-plafon 2025: legfeljebb 6 979 200 Ft osztalék után kell szochót fizetni (ez 907 296 Ft szocho). (Tájékoztató jelleggel: 2024: 6 403 200/832 416 Ft; 2023: 5 568 000/723 840 Ft.)
- Nyugdíjas magánszemélyeknél is van szocho az osztalékon, amíg el nem érik a plafont.
Tőzsdei részvények osztaléka (pl. MOL, OTP) szocho-mentes.
Adózás a jogi személynél (ha a tulajdonos cég)
Ha a kedvezményezett nem magánszemély, hanem cég, a közterhek és a könyvelési hatások másként alakulnak – ezt foglaljuk össze röviden.
- Nincs SZJA és nincs szocho.
A kapott osztalék a TAO/KIVA adóalapot csökkentheti (ellenőrzött külföldi társaság kivételével).
KIVA vs. TAO – mi a különbség osztalékelőlegnél?
Ebben a fejezetben a két adózási mód eltérő logikáját és költségét vetjük össze, hogy könnyebb legyen dönteni.
- KIVA: A jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot, tehát +10% KIVA fizetendő. Az előleg még nem KIVA-köteles, csak az osztalékká váláskor.
- TAO: Az osztalék/előleg nem érinti a 9%-os TAO-t, mert a TAO az adózás előtti eredmény alapján számítódik.
Speciális eset: ha a cég TAO-ról tért át KIVA-ra, és a korábbi TAO-időszak eredménytartalékából fizet osztalékot, arra nem kell KIVA.
Kifizethetőségi korlátok – erre figyelj!
Osztalékelőleg csak akkor fizethető, ha a kifizetés nem viszi a saját tőkét a jegyzett tőke alá. A forrás jellemzően: adózott eredmény + eredménytartalék + a mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalék.
Lépésről lépésre – teendőlista
Az alábbi checklistával hiba nélkül és gyorsan végigvihető a folyamat.
- Előzetes egyeztetés a könyvelővel (összeg, időzítés, címzettek).
- Közbenső mérleg elkészítése/ellenőrzése (≤ 6 hónapos).
- Taggyűlési határozat osztalékelőlegről.
- Kifizetés (15% SZJA levonása).
- Nyilvántartás és könyvelés (részkifizetések, nettó/bruttó követés).
- Beszámoló elfogadásakor döntés: az előleg osztalékká válik-e.
Szocho vizsgálata a plafon alapján (és befizetés, ha szükséges).
Gyakori buktatók
Összeszedtük a legtipikusabb hibákat, hogy könnyű legyen elkerülni őket.
- 6 hónapnál régebbi közbenső mérleg.
- Elmaradó szocho vizsgálat az osztalékká minősítéskor.
- Saját tőke korlát figyelmen kívül hagyása.
Nem megfelelő taggyűlési dokumentáció.
Példa-számítás (magánszemély tulajdonos)
Egy kerek, jól látható példán mutatjuk be, mennyit kap kézhez a tulajdonos és mikor kell még szochót fizetni.
Bruttó osztalékelőleg: 10 000 000 Ft
Kifizetéskor levonás: 15% SZJA = 1 500 000 Ft → nettó utalás: 8 500 000 Ft
Beszámolókor (osztalék-véglegesség): szocho-vizsgálat. Ha a magánszemély addigi szocho-alapja nem éri el a plafont, akkor a fennmaradó rész erejéig 13% szocho fizetendő az osztalék után. Ha a plafon már betelt, nincs szocho.
Kérdésem van, kihez forduljak?
Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!
A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni
