A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

Idén, rendhagyó módon már 2023. december 01-től hatályba lépnek a 2024-re tervezett minimálbér-változások. Mutatjuk, hogy mi változik és hogy hogyan érinti vállalkozásod!

Az előzetes tervezetek szerint a minimálbér 15%-kal, a garantált bér pedig 10%-kal fog emelkedni decembertől, ezzel előbbi 266.800 Ft-ra, utóbbi 326.000 Ft-ra nő. 2023. december hónapját érinti legmarkánsabban a változás, hisz ebben a hónapban (ahogy látjuk majd lentebb) lesznek olyan szabályok, ahol a tárgyév első napján (2023. január 01-jén) érvényes minimálbérrel (azaz 232.000 Ft-tal) kell számolni, és vannak olyan rendelkezések, ahol a mindenkori, azaz a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell nézni (vagyis a december 01-jétől hatályos 266.800 Ft-ot).

Mik a legfontosabbak?

A változások jegyzékét pontokba szedve foglaltuk össze:

1. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások negyedévente fizetendő járulék-, és szocho terhei

2. A költségeiket tételesen elszámoló, vállalkozói személyi jövedelemadó alany egyéni vállalkozók által fizetendő havi kivét adóterhei

3. A társas vállalkozók minimálisan fizetendő közterhei

Biztosítottak (azaz főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó) esetében, a fenti három pont azt jelenti, hogy a havi minimális járulékfizetési kötelezettségeiknek az alábbiak szerint tudnak eleget tenni:

Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 266.800 Ft (erre jutó tb. járulék 49.358 Ft), havi szocho alapja 300.150 Ft (erre jutó szocho 39.020 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 326.000 Ft (erre jutó tb. járulék 60.310 Ft), havi szocho alapja 366.750 Ft (erre jutó szocho 47.678 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

#4 A megbízási díjban részesülő személyek járulékkötelezettségei

Itt kizárólag a minimálbért kell nézni, nem a garantált bérminimumot, függetlenül a megbízott személy középfokú szakképzettségétől vagy iskolai végzettségétől! Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a megbízási díjból számított jövedelem (azaz nem a teljes megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, illetve (nem egész hónap esetén) naptári napokra annak harmincad részét. Ha maga az ügylet, a díjazás a teljes hónapra irányul, akkor nézzük a havi minimálbér 30%-át. Ha nem teljes hónapot ölel fel az időtartam, a díjösszeg, akkor naptári napokra kell nézni jövedelmet (ekkor azt kell nézni, hogy a napi jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-ának 1/30-ad részét). E határérték decembertől 72.036 Ft (10%-os költséghányad alkalmazását feltételezve) havonta, naptári napokra pedig 2.401 Ft.  Havi 103.129 Ft megbízási díjból származó bevételi értéknél kapjuk meg ezt a 72.036 Ft-os jövedelmet (10%-os költséghányad mellett), vagyis ezt elérő vagy meghaladó díj esetén beszélünk biztosítottságról. 

#5 A kisvállalati adót (KIVA-t) fizető társas vállalkozások

A minimálbér és garantált bérminimum növekedésével a bérköltség is nő, ami KIVA egyik alapjának tekintendő, így – bár a KIVA százalékos mértéke nem változik, de – a fizetendő KIVA névleges összege nő.

#6 Az egyszerűsített foglalkoztatás – EFO – (alkalmi munkavállalás) munkáltatói közterhei és a munkavállalók napi bérének maximumai is módosulnak:

A fizetendő közteher mértéke:

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén (0,5%) 1.334 Ft (száz forintra kerekítve 1.300 Ft), 
•   az alkalmi munka eseteiben (1%) 2.668 Ft (2.700 Ft száz forintra kerekítve),
•   filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén (3%) 8.004 Ft (száz forintra kerekítve 8.000 Ft). 

 A napi bérek alakulása:

•       Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 10.431 Ft/nap (1.304 Ft/óra)
•   Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 15.952 Ft / nap
•     Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 13.044 Ft/nap (1.630 Ft/óra)
• Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 19.491 Ft / nap

Fontos, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát (32.000 Ft).

#7 A munkaviszonyhoz kapcsolódó (munkaviszonyban foglalkoztatottak) minimum járulék-, és szocho alap

Szintén a minimálbérhez kötött, ennek minimum alapja a minimálbér 30%-a, azaz 80.040 Ft decembertől. Ez azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább e mérték alapján 18,5% tb. járulékot és 13% szochot kell fizetni, függetlenül attól, hogy a bruttó munkabér eléri-e ezt az értékhatárt vagy sem. 

#8 EKHO 

Aki az élsport, az előadóművészetek, vagy a tájékoztatók, publikációk területén tevékenykedik (szerkesztő, riporter, újságírás, média stb), választhatja az ún. EKHO szerinti adózást meghatározott foglalkozásokban, munkakörökben, magánszemélyként.  Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, mely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket. Ilyen jövedelem lehet pl. a munkaviszonyból származó jövedelem. Az általános közterhek megfizetésekor is a tárgyhavi (azaz a mindenkori, így a decembertől hatályos) minimálbért kell figyelembe venni.

Mi nem változik?

Az alábbi számokat nem érinti a változás:

A. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások szja-mentes értékhatára (1.392.000Ft jövedelem, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft bevételnek felel meg).

B. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások bevételi értékhatára (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén 27.840.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén 139.200.000 Ft).

C. A szocho korlátja: bizonyos jövedelemtípusok esetén a magánszemély (aki kapja a jövedelmet) által fizetendő szocho korlátos, azaz csak egy bizonyos felső határig kell megfizetni azt. Ez a felső határ is a minimálbérhez kötött, viszont a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez, vagyis nem a mindenkor érvényes (havi) minimálbérhez.
Mik ezek a jövedelmek, melyek után a szocho korlátos? Jellemzően négy típusba sorolhatóak: osztalék típusú jövedelmek, árfolyamnyereség, értékpapír kölcsönzés jövedelmei, és vállalkozásból (pl. végelszámolás útján) kivont jövedelmek. Szóval, az ezek után fizetendő szocho-t csak 724.000 Ft éves maximális értékig kell megfizetni (ami 5.568.000 Ft szocho alapot jelent). Jó hír, hogy ezt az adóalapot „csökkenti” (azaz beszámíthatjuk) a bruttó munkabérünk(et) pl.

D. Az szja-ban érvényesíthető adókedvezmények összege (pl. a súlyos fogyatékossághoz kötődő személyi kedvezmény; ami a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2023-ban havi 77.300 Ft, ami 11.595 Ft adómegtakarítást jelent). Itt is a tárgyév első napján érvényes minimálbérrel kell számolni, vagyis nem érinti őket a decemberi minimálbér-növekedés.

E. Szocho kedvezmények típusa és mértéke, amelyek összefüggnek a minimálbérrel:

• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a minimálbér utáni 13 százalékos adómérték 50 százaléka (15.080 Ft)
• A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény az első két évben a minimálbér 13%-a (30.160 Ft); a harmadik évben a minimálbér 13%-ának 50%-a (15.080 Ft)
• A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény az első három évben a minimálbér 13%-a, (30.160 Ft); a negyedik és ötödik évben a minimálbér 13%-ának az 50%-a, (15.080 Ft)
• A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének 13%-a (60.320 Ft)
• A közfoglalkoztatotti jogviszony után igénybe vehető adókedvezmény legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-a
• A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximuma a minimálbér négyszeresének 13%-a (120.640 Ft).

F. Adómentes bevételek, adómentességi határok az szja-ban az alábbi juttatásokkal kapcsolatban

• A munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (23.200 Ft)
• A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben (232.000 Ft)
• A szövetkezeti tag természetes személynek élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben (232.000 Ft) (Bővebben: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.24.)
• A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész (232.000 Ft)
• A szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;

Végezetül kiemelnénk a pénzbeli ellátások közül néhány változást, ami a fentiekkel összefügg

Az alábbi számokat nem érinti a változás:

• A gyermekgondozási díj (GYED), illetve a nagyszülői GYED maximális összege 373.520 Ft-ra nő (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka)
• A diplomás GYED összege BA/BSc képzés esetén 186.760 Ft-ra (a minimálbér 70 százaléka), MA/MSc képzés esetén pedig 228.200 Ft-ra (a garantált bérminimum 70 százaléka) nő
• A táppénz ellátás naptári napi összege legfeljebb 17.787 Ft-ra emelkedik (a minimálbér kétszeresének harmincad része),
• A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi 266.800 Ft-ra emelkedik (a minimálbér összegével megegyezik)
• Az álláskeresési járadék összege legfeljebb napi 8.893 Ft lehet (a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél).

Reméljük sikerül eligazodni az igencsak kusza változások rendszerében! Ha bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj hozzánik bizalommal!