Acounto ❤ Vodafone

Acounto ❤ Vodafone

Az Acounto Magyarország Kft. büszkén jelenti be együttműködését a Vodafone Magyarország Zrt.-vel, amelynek következtében az Acounto innovatív könyvelési-, bérszámfejtési és adótanácsadási szolgáltatásaival bővíti a Vodafone üzleti ügyfelei számára elérhető digitális szolgáltatások kínálatát.

Az Acounto és a Vodafone együttműködése még több magyar vállalkozás pénzügyi folyamatainak digitalizálását eredményezheti

Ez a stratégiai partnerség lehetővé teszi az Acounto számára, hogy növelje az online könyvelési és AI megoldásainak elérését, mégpedig olyan egyedi díjcsomagokban, amelyek kizárólag a Vodafone kínálatában találhatóak meg, a telekommunikációs vállalat ügyfeleire szabott konstrukciókban.

A Vodafone évek óta elkötelezett abban, hogy támogassa a magyar vállalkozások digitális fejlődését, így az együttműködés kialakítása során mindkét fél számára elsődleges szempont volt, hogyan tudják minél szélesebb körben elérhetővé tenni az Acounto által nyújtott automatizált és integrált megoldásokat, amelyekkel a hazai vállalatok javítani tudják a pénzügyi és számviteli folyamataik hatékonyságát.

A Vodafone kedvező áru csomagajánlataiban az egyéni vállalkozóktól kezdve akár az ötven fős vállalatok igényeit is ki tudja szolgálni az Acounto teljeskörű könyvelési szolgáltatásával. A vállalkozók ezáltal nemcsak pénzt, hanem időt is spórolhatnak, hiszen a könyveléssel, bérszámfejtéssel, adóbevallások és beszámolók készítésével járó időigényes papírmunka nagy részét online is el tudják intézni, miközben igény esetén ugyanúgy rendelkezésre állnak mérlegképes könyvelők, mint bármelyik másik könyvelőirodánál, így a személyes bizalmi kapcsolat is megvalósul a szolgáltatás nyújtása során. Az Acounto ráadásul felelősségbiztosítást is vállal munkájáért, vállalkozói szerződés és rögzített beszélgetések gondoskodnak a transzparenciáról.

„A Vodafone-nal való együttműködésünk révén tovább erősítjük elkötelezettségünket a digitális technológiák iránt, és egyre több vállalkozásnak nyújthatunk lehetőséget adózási és könyvelési feladataik optimalizálásához” – nyilatkozta Brachmann Ferenc, az Acounto társ-alapítója.

Az Acounto szolgáltatásai már megtalálhatók a digitális üzleti megoldásokat kínáló Vodafone Business Marketplace felületén. További információkért kérjük, látogasson el a https://marketplace.vodafone.hu/ és az Acounto Magyarország Kft. https://acounto.com/ weboldalaira.

Kapcsolat:
Vodafone Magyarország Zrt.
e-mail: [email protected] 
tel: 1420

Acounto Magyarország Kft.
e-mail: [email protected] 
tel: 72 884096

Szünetelnél? Vigyázat, 2024-ben módosultak a szabályok!

Szünetelnél? Vigyázat, 2024-ben módosultak a szabályok!

Szünetelők, vigyázat! 2024. január 1-jétől a járulékalap meghatározásának egyszerűsítése érdekében új elemként kerül be a Tbj.-be az a szabály, amely kimondja, hogy járulékszabályozási szempontból az egyéni vállalkozók tevékenységének szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető.

Mit jelent ez?

Azokban a hónapokban, amelyekben a tevékenység nem a naptári hónap egészében szünetel (tehát amikor tárgyó elsejétől tárhgyó utolsó napjáig terjed a szünetelés, nempedig egybefüggő, naptári hónapokon átívelő 30 napot értünk alatt), nincs szükség arányosításra, a társadalombiztosítási járulékot a teljes hónapra meg kell fizetni.

Összhangban a járulékszabályozással, a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (“harmincadolásra”).

Tehát a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha nem a hónap egészében szünetel, úgy teljesítenie kell a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy az Ebtv. szerinti 45 napos szabály csak a biztosítási jogviszony megszűnésekor alkalmazandó, így a biztosítási jogviszony szünetelése esetén nem vehető figyelembe.

A bevételi értékhatárt továbbra is naparányosan kell figyelembe venni a szünetelés idejére, és az adómentes bevételi szintet továbbra sem kell időarányosítani!

A NAV Központi Irányításának állásfoglalása alapján a szünetelés első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetni, ha nem a tárgyhó egészében szünetel az egyéni vállalkozó.

A fentiekből következik, hogy egyéb jogosultság hiányában az egyéni vállalkozó a teljes szünetelés időtartamára kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, függetlenül attól, hogy a szünetelés kezdő és záró hónapjainak egészére eleget kell tennie a járulékfizetési alsó határ utáni fizetési tb. járulék és szocho fizetési kötelezettségének.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havonta 11.300 Ft, napi összege pedig – ha nem a teljes hónapra kell fizetni – 380 Ft.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Tájékoztatás az egyszerűsített HIPA-ról

Tájékoztatás az egyszerűsített HIPA-ról

Idén megváltoznak a 2023-as helyi iparűzési adó szabályok. Az alábbi ismertetőben mutatjuk, hogy mit kell tudnod, illetve tenned ezügyben!

új HIPA szabályok

2023-tól nincs lehetőség a korábban választható egyszerűsített adóalap-megállapítási módok (KATA, átalányadózó, 8 millió forint bevételt meg nem haladó) szerint adózni. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás új rendje az alábbi:

  1. január 1-től hatályos, A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) az alábbi helyi iparűzési adóalap-megállapítási módokra ad lehetőséget:
  • Főszabály szerinti módszer: a nettó árbevétel, csökkentve bizonyos költségekkel (áruk, anyagköltség, közvetített szolgáltatások költségei stb). Ezt a megállapítási módot bármely adóalany választhatja.
  • KIVA szerinti adóalap-megállapítás (KIVA alap x 120% = HIPA alap). 39/B.§
  • Új elemként került a törvénybe 39/A. § szerinti egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás. Természetesen, ha 2023. évet megelőző évekre kell visszamenőlegesen helyi iparűzési adót bevallani, akkor az adott évben hatályos adóalap-megállapítási módok közül lehet választani.

KIEMELENDŐ, hogy amennyiben az adóalany 2023. évre a 39/A. § szerinti egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult!

Ki jogosult az új, egyszerűsített HIPA bevallási módozatot alkalmazni?

Mindenki (minden vállalkozó), akinek adóévi bevétele éves szinten (azaz: 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján felévesített értéken) nem haladja meg a 25 millió forintot (általános értékhatár).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 50.§-57.§ szerint átalányadózó kiskereskedelmi tevékenységet végző (tehát 90-10%-os aránypárral jellemezhető költséghányad alatt adózó) egyéni vállalkozó esetében ez a határ 120 millió forint. E bevételi korlát tehát kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Tehát az általános, 25 millió forintos értékhatár alá bármely vállalkozó tartozhat jogállástól és az általa alkalmazott jövedelemadózási formától függetlenül.

A bevételi küszöbérték az adóévben képződött teljes vállalkozói bevételösszeg kapcsán vizsgálandó (azaz, nem székhely/telephely szerinti településenként).

Megjegyzés: Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén a bevételbe tartozik többek között a kapott (uniós, állami) támogatás, a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből eredő bevétel, a kamat, a kötbér, az új KATA alanyai esetén szintén a bevételbe tartozik például a támogatásokból eredő bevétel.

Ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor napi arányosítással kell számítani a tört időszak bevételi küszöbértékét és az alapján kell tekinteni a bevételi korlátnak való megfelelőséget.

 

Példa: Egy nem kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó 2023. június 15-én jön létre, a 2023. év tört időszakára (az adóév: 2023.06.15. – 2023.12.31.) bevétele 10 millió forint. A vállalkozó az adóévben 200 napon át működik, így a választásra jogosító értékhatár [25 millió forint × (200 nap/365 nap)] = 13.698.630 forint lenne. Ezen összeg magasabb, mint a vállalkozó tört évi 10 millió forint bevétele, így kisvállalkozónak minősül, tehát választhatja a 2023. adóévre a Htv. 39/A. §-a szerinti (egyszerűsített) iparűzési adóalap-megállapítást.

Példa (egy székhely, egy telephely és tört adóév): Egy építőipari gazdasági társaságnak tört évi időszaka egyik telephelyén: 2023.02.01-2023.06.30. (mivel a telephely megszűnik), a székhelyen egész évben működik. A teljes évi nettó árbevétele 24 millió forint. A székhely településre 8,5 millió Ft az iparűzési adóalap, a telephely szerinti településre az adóévi adóalap a (12 hónapra vetített bevételi sávhoz tartozó) 8,5 millió Ft adóalapnak az adókötelezettség napjai (150 nap) alapján napi arányosítással számított összege, azaz [8,5 millió Ft/365 nap) x 150 nap] = 3.493.151 forint.

Ha a vállalkozó bevétele átlépi a rá vonatkozó bevételi korlátot, akkor nem tekinthető Htv. szerinti kisvállalkozónak és nem állapíthatja meg iparűzési adóalapját a Htv. 39/A. § szerinti módon. Ekkor az adóévet követő évben benyújtandó adóévi bevallásában vagy az általános szabályok (Htv. 39. §) szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy, ha az adózó a kisvállalkozói adó (KIVA) alanya, úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalap-megállapítást is.

Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg az adóévre adóelőleg bevallására köteles (hiszen e döntése eredményeként újra az általános előleg-szabályok válnak irányadóvá), a bevallott adóelőleg megfizetése két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Acounto ♥️ Quick

Acounto ♥️ Quick

Amennyiben a Quick felületét használod számláid rendezésére, mostantól lehetőséged van a Quick-ben található költségszámlák Acounto-ba való automatikus eljuttatására! Mutatjuk a lépéseket!

1. API kulcs igénylése ügyfélszolgálatunkon

Kérjük vedd fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal és igényelj egy API kulcsot Acounto fiókodhoz. A hozzáférési kulcsokat ezek után ügyfélszolgálatunk eljuttatja hozzád.

2. API kulcs rögzítése a Quick felületén

Lépj be a Quick fiókodba, majd a cégednél a beállítások (fogaskerék) kiválasztása után az integrációk részre görgetve találod meg az Acounto bekötési lehetőséget.

Itt a szerkesztés gombra kattintva tudod rögzíteni az API felhasználót és jelszót.


Kész is vagyunk! Az integráció azonnal él az innentől feltöltött költségszámlákat az Acounto automatikusan megkapja!

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

10 fontos adóváltozás 2024-ben

10 fontos adóváltozás 2024-ben

Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!

Vezetői összefoglaló

Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elektronikus kereskedelem korához alkalmazkodva az adózás folyamatos, tudatos és koncepciózus korszakváltáson megy keresztül. Ennek újabb mérföldköveit és vívmányait láthatjuk a 2024-es változásokban, azonban érzékelni fogjuk majd, hogy lesznek ezek közül olyanok, melyek nemcsak a 2024-es adóévre hatnak ki, hanem 2025-től lépnek hatályba, sőt, pl. az áfa adónemben – alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz – egészen 2028-ig gondolkodnak előre már egy ideje a jogszabályalkotók a közösségi jogharmonizáció mentén, irányelvi szinten. (Lsd pl. VIDA – VAT in the Digital Age – irányelvet az áfában vagy a globális minimumadó világszintű vízióját).
Azt látjuk, hogy az áfa adónemben lesznek talán a legnagyobb súlyú változások, azonban négy slágertéma volt az adócsomagban: USA egyezmény, lottó, bor és a túró rudi 🙂

 

1. Kötelező visszaváltási rendszer és annak ÁFA kezelése

Fontos tudni, hogy a kötelező visszaváltási díj rendszere (Deposit Return System, röviden DRS) nem egy önálló ÁFA rendszerként kezelendő, azonban számlán megjelenő tétel, így ÁFA vonatkozásai és leképeződései lehetnek. 

Mi jelent ez?

A 400 m2-nél nagyobb üzlethelyiségekben forgalmazott bizonyos italcsomagolások tekintetében a forgalmazók kötelesek visszaváltási díjat felszámítani (50 Ft), amit az üres csomagolások (göngyölegek) visszaváltása esetén kötelesek lesznek visszatéríteni a csomagolást visszaváltók részére. 

A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget biztosít a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltására, az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi átvétel mellett.

A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását;

Hogyan kezeljük a számlán? 

Az 50 Ft-os visszaváltási díj bár megjelenik a teljes értékesítési láncon (az első gyártótól a végső fogyasztóig), a számlán külön tételként szerepeltetni kell (elkülönítve a termék árától), azonban az áfa tárgyi hatályán kívüli tényállásként (áfa körön kívüli tételként) kell kezelni, azaz maga a díj áfa alapot nem fog képezni.  

Mi a különbség az új, DRS díjas göngyölegek és a korábbról ismert betétdíjas göngyölegek között? 

Mindkettő alapvetően visszaváltható, viszont az egyik újrahasznosítás nélkül, változatlan formában újra felhasználható (ez a régi, megszokott göngyöleg, amire betétdíjat számít fel az eladó). Ezt áfás tételként kell a számlán szerepeltetni, és visszaváltáskor az eladónak kell utólagos számlakorrekciót végeznie, utalva az eredeti számlaszámra (az alapszámla számára), és önellenőrzés nélkül legkorábban a folyó időszakban lehet figyelembe venni a bevallásban, utólagos adóalap csökkentésként. 

A másik, az új rendszer a DRS rendszer. Ebben a göngyöleg kizárólag újrahasznosítás útján használható fel ismét, de ezen átesik egy megmunkálási folyamat annak érdekében, hogy az újra göngyölegként termékeket kísérhessen. Ez áfán kívüli tétel, de számlázni kell.

2. Számlakibocsátási határidő

Ez az új szabály már hatályban volt év közben is, 2023 évközi változásról van szó, nem 2024. januári a hatályba lépése. Mit jelent ez a változás a számlázási gyakorlatban? 

Hosszú évek óta az a szabály a számlakiállítási határidő tekintetében, hogy a belföldi áfát tartalmazó számlák esetében főszabály szerint a számla kibocsátási határidő az áfajogi teljesítésig, de legkésőbb attól számított ésszerű határidőn belül (ez 8 napot jelent a gyakorlatban a korábbi 15 helyett) terjedt. Eddig is persze lehetőség volt előleg (azaz az áfajogi teljesítés előtt átvett összeg) fizetésére, ha az előleg átadásában szerződésszerűen megállapodnak a felek (akár díjbekérő útján), és ténylegesen kifizetésre is kerül. Ekkor önálló adózási pont az előleg, és az átvétel (jóváírás) napján – mivel az önálló teljesítési időpont –, vagy attól számított 8 napon belül ki kell állítani a számlát, ha adót tartalmaz az értékesítés. 

Mi változott, mi az új szabályozás lényege? 

Az új szabály lényege az, hogy ha az adójogi teljesítés előtt kapjuk kézhez (értsd: írják jóvá a bankon) az ellenértéket, akkor haladéktalanul ki kell állítani a számlát vevő felé. 

Vagyis, ha önként, önszántából (megállapodás nélkül) előre fizet a vevő, akkor az eladónak haladéktalanul ki kell állítania a számlát, de önmagában az összeg átvétele nem adózási pont, nem minősül előlegnek és önálló teljesítésnek sem (a teljesítés majd akkor lesz, amikor az ügylet teljesül fizikailag is). Ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű, elég nehéz lesz lekövetni ezt a szabályt a gyakorlatban, mert folyamatosan monitoringozni kell, hogy beérkezett-e önkéntesen valamilyen, későbbi időpontra várt vevői összeg, mert akkor azonnal ki kell számláznunk azt. Probléma merülhet fel abban az esetben, ha ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügyletünk teljesítési időpontja (ilyenkor egy becsült teljesítési időponttal kell számlázni, ami a szerződés alapján egy várható teljesítési időpont, majd ha utóbb beigazolódik, hogy rossz volt a becslésünk, akkor helyesbíthetjük a számlát).

3. Napilapok ÁFA kulcsa

  1. január 01-től a l a hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok (VTSZ. 4902-ből) tekintetében 0% az áfa kulcsa. (Áfa törvény 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontja)

Ezt a szabályt azokban azokban esetekben kell alkalmazni először, amelyekben adókötelezettség keletkezési (teljesítési) időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A nulla áfakulcs ún. „valódi áfa mentességet” jelent: nem kell megfizetni az áfát, viszont ezekhez az értékesítésekhez kapcsolódóan teljes mértékben lehet élni az adólevonás (visszaigénylés) jogával az input oldalon. 

4. A számlázó programok fejlesztőire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

A számlázó programok üzemeltetőjét is tájékoztatni fogja a NAV arról, hogy valamilyen technikai hiba miatt érvénytelen vagy nem teljesül a kötelező online adatszolgáltatás a számlák kiállításáról.
Ez fontos feedback lesz a megfelelő adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

 

5. Teljesítési hely szabályok változása a virtuális szolgáltatások tekintetében (Áfa tv. 42.§)

2024-től amennyiben virtuális platformon kerül sor az esemény megrendezésére, azon való részvételre, akkor adóalany vagy nem adóalany megrendelő esetében „főszabályos szolgáltatássá” válik a virtuális szolgáltatás a teljesítési hely tekintetében, azaz a vevő letelepedési államában fog teljesülni a szolgáltatás – feltéve, hogy az eladónak nincs letelepedettsége a megrendelő tagállamában. Pl. ha egy német adóalany vesz részt egy Magyarországon megrendezett konferencián vagy egy sporteseményen, akkor az erről szóló számlát adójogilag egy határon átnyúló, nemzetközi fordított áfás ügyletként kell kezelni és ily módon kiállítani, és közösségi összesítőn is szerepeltetni kell.  

Fontos tehát, hogy ha az eseményekre, rendezvényekre való belépés biztosítása virtuális formában történik, akkor akár adóalany, akár nem adóalany részére nyújtják a szolgáltatást (B2B vagy B2C), az ügylet nem az események, rendezvények helyszínén minősül teljesítettnek, hanem a megrendelő letelepedettségének államában adózik, függetlenül az esemény, rendezvény helyszínétől és a megrendelő adóalanyisági minőségétől. 

Azonban, ha nem adóalany (B2C) a megrendelő, akkor ezen kívül nemcsak az ilyen eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítása, hanem általánosságban az olyan tudományos, oktatási, művészeti, sport, szórakoztatási, kulturális szolgáltatások nyújtásánál is a nem adóalany megrendelő lakóhelye vagy letelepedettsége határozza meg a teljesítés helyét, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé. [Áfa tv. 43.§ (3)].

6. Következik: E-ÁFA, felkészül: E-nyugta

Az E-áfa bevallás már 2024-től hatályos, másik pillére az E-nyugta 2025. január 01-től lép hatályba. 

Milyen módon lehet beadni 2024. január 01-től az áfa bevallást? Alapvetően három módon:

1, ÁNYK: marad az eredeti mód (ezt egyelőre nem is tervezik kivezetni). Ezen felül 2 új rendszer van, mindkettő az e-áfa rendszer része (valamilyen szinten elektronikus úton kerül sor a beadásra).

2, NAV által készített bevallási tervezet jóváhagyása: A NAV a nála rendelkezésre álló adatokból csinál egy tervezetet, és rendelkezésre bocsátja számunkra. Mi ezt megnézzük, ha elfogadjuk, akkor jóváhagyhatjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő, de javítható (pl. levonási arányokat korrigáljuk. 

3, M2M (machine-to-machine) rendszer: Maga az adózó a NAV által előre megadott xml formátumon keresztül gép-gép kapcsolattal (gépi interfészen keresztül) feltölt egy fájlt, bővített áfa analitikát, adatokat. 

Mikor lehet alkalmazni először? A 2024. január 01-jét is magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban lehet alkalmazni először az e-áfát.

 

7. Nyugtával egy tekintet alá eső okirat

2024. január 01-től bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma.  Mi ez? Ez tulajdonképpen módosító nyugta. Eddig csak számlánál ismertük ezt a fogalmat (módosító számla). Erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, a kiállítás módjára, mint a nyugtára. Ez is tulajdonképpen egy nyugta, csak van egy előzménye, amit módosít. Megvannak a kötelező adatai is. 173/B.§

 

8. Építőipari fordított adózás

Itt annyi változás történt 2024-től, hogy az olyan esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles az ingatlanon végzendő építési, szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás, és ez az engedély vagy bejelentés a láncban hátrébb (például az alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé” fordított irányban kell nyilatkozni: azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek arról a tényről, hogy a számlázáskor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni (az egyéb feltételek fennállása esetén). 

9. Műalkotások 5%-os importja

A műalkotások importja, ha 2023. december 31-ét követ az adókötelezettség keletkezési időpontja, akkor az 5 százalékos áfakulcsú. Az 5%-os adókulcsú műalkotások az Áfa törvény 8. számú melléklet I. részében vannak felsorolva. Ugyanakkor nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.

10. Túrórudi paragrafus

Az Áfa törvény pontosította, bővítette a 18 %-os termékkört. (Áfa törvény 3/A. számú melléklet I. rész új 5. pont): „Desszert jellegű sajtkészítmény 1806-ból 2106-ból”. A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. előtt is a 18%-os áfa kulcs alá tartoztak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%- os áfa kulcs alá sorolja a jogalkotó.

Ezeken felül pontosításra került a fogorvosi fogtechnikusi tárgyi mentesség, az 5%-os kulcs alá eső tápszer fogalma, valamint a betegszállításnál alkalmazható mentesség kiterjesztésre került; ezek nem olyan nagy változások, nem kell szót ejteni róluk bővebben.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.