Osztalék 2025/2026: mikor dönthető, hogyan adózik magánszemélynél és cégnél, mi a szocho-plafon, és miben más KIVA-n és TAO-n?

Mikor és hogyan dönthető osztalékról?

Ebben a fejezetben az éves döntési pontot és az alapfogalmakat tisztázzuk.

• Osztalékról évente egyszer dönt a legfőbb szerv, a beszámoló elfogadásakor. A 2025-ös üzleti év osztalékáról jellemzően 2026. május 31-ig döntenek (általános határidő).

   

• Forrás: az osztalék a már leadózott eredményből vagy az eredménytartalékból fizethető.

   

• A döntés tárgya a bruttó osztalék, amely után a kedvezményezettnek adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Kifizethetőségi korlát – pénzügyi biztonsági öv

Osztalék csak akkor fizethető, ha a kifizetés után a társaság saját tőkéje nem csökken a jegyzett tőke alá. A számításnál irányadó: – Források: adózott eredmény + eredménytartalék + mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalék.
– Korlát-csökkentők: jegyzett, de be nem fizetett tőke mínusz tőketartalék (megj.: a tőketartalék nem fedezheti a negatív eredménytartalékot).

Adózás a kedvezményezettnél

Ebben a blokkban a magánszemély és a cég szerinti különbségeket foglaljuk össze, hogy világos legyen a teher és az időzítés.

• Magánszemély:

• 15% SZJA + 13% szocho (a szocho-plafonig).

   

• Nyugdíjas is fizet szochót osztalék után a plafon eléréséig.

   

• Tőzsdei részvények osztaléka szocho-mentes.

   

• Cég (jogi személy):

• Nincs SZJA és szocho; a kapott osztalék többnyire adóalap-csökkentő (ellenőrzött külföldi társaság kivételével).

TAO vs. KIVA – hatás a kifizetőnél

Itt a vállalkozás oldaláról nézzük meg, hogy a választott adózási mód hogyan érinti a kasszát.

• TAO-alany: az osztalék nem változtat a TAO fizetési kötelezettségen; a 9% TAO az adózás előtti eredményből számítódik.

   

• KIVA-alany: a jóváhagyott bruttó osztalék a KIVA alapját képezi → +10% KIVA.

   

• Átmenet TAO → KIVA: a TAO-időszakban felhalmozott eredménytartalékból fizetett osztalék nem KIVA-köteles.

Gyakorlati példák

Három, a gyakorban előforduló helyzeten mutatjuk be a különbségeket és a teendőket.

1. TAO-alany kft., magánszemély tulajdonos: 20 000 000 Ft osztalék. A kifizető levon 15% SZJA-t és szochót a plafonig. A TAO-fizetés változatlan.

    

2. KIVA-alany kft., magánszemély tulajdonos: 20 000 000 Ft osztalék. A kifizető levonja a magánszemély közterheit; a kft. fizet +10% KIVA-t a bruttó osztalék után.

    

3. KIVA-alany, TAO-időszak eredménytartaléka: 10 000 000 Ft osztalék a régi TAO-eredménytartalékból → nincs +10% KIVA.

Ellenőrzőlista osztalékdöntéshez (2025-ös év, 2026-os döntés)

Ez a lista végigvezet a döntés előtti legfontosabb ellenőrzési pontokon.

• Eredménykimutatás és saját tőke friss adatokkal.

   

• Kifizethetőségi korlát teljesül.

   

• Szocho-plafon hatása a tulajdonosokra (van-e más jövedelmük).

   

• Határozati javaslat és jegyzőkönyv előkészítése.

   

• KIVA státusz ellenőrzése (és esetleges TAO→KIVA átmenet).

   

• Kifizetés és bevallások ütemezése.

CTA: Foglaljon 30 perces évzáró osztalék-konzultációt az Acountóval – segítünk a legális és adóoptimalizált megoldásban.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Osztalékelőleg 2025-ben: mikor és hogyan vehető fel, mennyi adót kell fizetni, és miben más KIVA-n és TAO-n? Lépésről lépésre példákkal. Mutatjuk.

Röviden

Ebben a fejezetben 1 perc alatt képbe kerülhetsz a lényegről; a részleteket lejjebb bontjuk.

• Osztalékelőleg év közben fizethető, 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg alapján.
• Kifizetéskor 15% SZJA-t kell levonni; szocho csak akkor merül fel, amikor az előleg véglegesen osztalékká válik.
• KIVA: az jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot (+10% KIVA), az előleg önmagában még nem.
• TAO: az osztalék/előleg nem befolyásolja a társasági adót.

Mindig ellenőrizni kell a kifizethetőségi korlátokat és a saját tőke helyzetét.

Mi az osztalékelőleg, és mikor fizethető?

Az osztalékelőleg az osztalék „előrehozott” kifizetése a beszámolók közötti időszakban. Csak akkor dönthető el, ha van közbenső mérleg, amely legfeljebb 6 hónapos. A döntést a társaság legfőbb szerve hozza meg (taggyűlés/közgyűlés), határozattal.

Adózás röviden a magánszemélynél

Ebben a részben azt foglaljuk össze, hogy a magánszemély tulajdonosnak milyen adókat és mikor kell megfizetnie.

• Kifizetéskor: a kifizető 15% SZJA-t von le az osztalékelőlegből.
• Szocho (13%): csak akkor lesz fizetendő, amikor az előleg a következő beszámoló elfogadásakor osztalékká válik – és csak a szocho-plafonig.
• Szocho-plafon 2025: legfeljebb 6 979 200 Ft osztalék után kell szochót fizetni (ez 907 296 Ft szocho). (Tájékoztató jelleggel: 2024: 6 403 200/832 416 Ft; 2023: 5 568 000/723 840 Ft.)
• Nyugdíjas magánszemélyeknél is van szocho az osztalékon, amíg el nem érik a plafont.

Tőzsdei részvények osztaléka (pl. MOL, OTP) szocho-mentes.

Adózás a jogi személynél (ha a tulajdonos cég)

Ha a kedvezményezett nem magánszemély, hanem cég, a közterhek és a könyvelési hatások másként alakulnak – ezt foglaljuk össze röviden.

• Nincs SZJA és nincs szocho.

A kapott osztalék a TAO/KIVA adóalapot csökkentheti (ellenőrzött külföldi társaság kivételével).

KIVA vs. TAO – mi a különbség osztalékelőlegnél?

Ebben a fejezetben a két adózási mód eltérő logikáját és költségét vetjük össze, hogy könnyebb legyen dönteni.

• KIVA: A jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot, tehát +10% KIVA fizetendő. Az előleg még nem KIVA-köteles, csak az osztalékká váláskor.
• TAO: Az osztalék/előleg nem érinti a 9%-os TAO-t, mert a TAO az adózás előtti eredmény alapján számítódik.

Speciális eset: ha a cég TAO-ról tért át KIVA-ra, és a korábbi TAO-időszak eredménytartalékából fizet osztalékot, arra nem kell KIVA.

Kifizethetőségi korlátok – erre figyelj!

Osztalékelőleg csak akkor fizethető, ha a kifizetés nem viszi a saját tőkét a jegyzett tőke alá. A forrás jellemzően: adózott eredmény + eredménytartalék + a mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalék.

Lépésről lépésre – teendőlista

Az alábbi checklistával hiba nélkül és gyorsan végigvihető a folyamat.

1. Előzetes egyeztetés a könyvelővel (összeg, időzítés, címzettek).
2. Közbenső mérleg elkészítése/ellenőrzése (≤ 6 hónapos).
3. Taggyűlési határozat osztalékelőlegről.
4. Kifizetés (15% SZJA levonása).
5. Nyilvántartás és könyvelés (részkifizetések, nettó/bruttó követés).
6. Beszámoló elfogadásakor döntés: az előleg osztalékká válik-e.

Szocho vizsgálata a plafon alapján (és befizetés, ha szükséges).

Gyakori buktatók

Összeszedtük a legtipikusabb hibákat, hogy könnyű legyen elkerülni őket.

• 6 hónapnál régebbi közbenső mérleg.
• Elmaradó szocho vizsgálat az osztalékká minősítéskor.
• Saját tőke korlát figyelmen kívül hagyása.

Nem megfelelő taggyűlési dokumentáció.

Példa-számítás (magánszemély tulajdonos)

Egy kerek, jól látható példán mutatjuk be, mennyit kap kézhez a tulajdonos és mikor kell még szochót fizetni.

Bruttó osztalékelőleg: 10 000 000 Ft
Kifizetéskor levonás: 15% SZJA = 1 500 000 Ft → nettó utalás: 8 500 000 Ft
Beszámolókor (osztalék-véglegesség): szocho-vizsgálat. Ha a magánszemély addigi szocho-alapja nem éri el a plafont, akkor a fennmaradó rész erejéig 13% szocho fizetendő az osztalék után. Ha a plafon már betelt, nincs szocho.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Sokan azt hiszik, hogy az átalányadózás egy egyszerű, „választható” adózási forma az egyéni vállalkozók számára, de valójában komoly csapdákat is rejt, ha nem ismerjük pontosan a bevételi korlátokat! 2025-ben ismét változtak az értékhatárok, és egyetlen túllépés akár két évre kizárhat az átalányadózásból! Ebben a cikkben most naprakészen, közérthetően összefoglaljuk, meddig mehetsz el bevételben, mikor kell arányosítani, mi a különbség az AAM (alanyi adómentes) és az átalányadózás között – és egy fontos határidőre is figyelmeztetünk, ami már a nyakunkon van!

🕐 Az első negyedéves bevallási határidő: április 14!

Ne felejtsd el: az átalányadózók számára negyedévente kell bevallást és járulékfizetést teljesíteni. Az első negyedéves (2025. január–március) bevallás hivatalos határideje április 12., de mivel ez szombatra esik, a tényleges határidő:
👉 2025. április 14. (hétfő)

💡 Ne hagyd az utolsó pillanatra, mert a késedelem akár bírsággal is járhat – és senki sem akarja a NAV figyelmét feleslegesen magára vonni.

⚠️ Átalányadó ≠ Alanyi adómentesség!

Az alanyi adómentesség (AAM) az áfáról szól, míg az átalányadózás a személyi jövedelemadóról (SZJA). Mindkettő fontos, de teljesen külön értékhatárokkal működnek. Jó hír: egyéni vállalkozóként együtt is alkalmazhatod őket – ha figyelsz a részletekre.

👤 Kik választhatják az átalányadózást?

Az átalányadózást csak egyéni vállalkozók választhatják – tehát kft., bt., rt. nem! Ez azt is jelenti, hogy például AIRBNB vagy lakáskiadásból származó bevétel nem számít bele az átalányadó értékhatárba, ha nem a vállalkozás keretében szerzed meg.

💡 2025-ös bevételi értékhatárok – naprakészen!

A 2025-ben érvényes értékhatárok a 2025. január 1-jén hatályos minimálbér alapján kerültek megállapításra. A jelenlegi minimálbér 2025-ben: 290.800 Ft, így a következő értékek érvényesek:

✅ Globális (éves) bevételi értékhatár 2025-ben:

Az alábbi bevételi értékhatáron belül kell maradnod, ha átalányadózó akarsz maradni:

• 40% és 80% költséghányad esetén: 34.896.000 Ft
• 90% költséghányad (csak kiskereskedelem) esetén: 174.480.000 Ft

✅ SZJA-mentes bevételi értékhatár (nem arányosítandó!):

Az SZJA-mentes jövedelmi értékhatár 2025-ben is 1.744.800 Ft maradt, ami a költséghányadtól függően bevételben ennyit jelent:

• 40% költséghányadnál: 2.908.000 Ft / év
• 80% költséghányadnál: 8.724.000 Ft / év
• 90% költséghányadnál: 17.448.000 Ft / év

🛑 Fontos! Ha ezt túlléped, még nem biztos, hogy baj van. De ha a globális értékhatárt is túlléped – és azt arányosítani kellett volna, akkor az átalányadózásból kiesel, és 2 évig nem térhetsz vissza!

🧮 Mikor kell arányosítani a globális bevételi határt?

Ha az évben:

• csak később indult a vállalkozásod
• időközben szüneteltetted a tevékenységet
• év közben megszüntetted a vállalkozást

…akkor a 34.896.000 / 174.480.000 Ft keretet arányosítani kell a működési napok számával! A képlet:

Átalányadó keret (arányosított) = (Működési napok száma / 365) × Éves keretösszeg

👉 Pl. ha 2025-ben csak 180 napot működtél, és 40%-os költséghányaddal dolgozol, akkor a bevételi kereted: (180 / 365) × 34.896.000 = 17.208.906 Ft

Ha ezt átléped → viszlát átalányadó, viszlát SZJA mentesség!

📅 Mikor számít megszerzettnek a bevétel?

Itt jön a következő buktató: az átalányadózásban nem a számla teljesítési dátuma, hanem a pénz beérkezése számít!

✅ A bevételt akkor tekintjük megszerzettnek, amikor a pénz beérkezik a bankszámlára, azaz a jóváírás értéknapján – nem előbb, nem később!

🧨 A legnagyobb hiba: az SZJA-mentes keret túllépése év elején

Könnyű belefutni abba a hibába, hogy év elején, mikor még „szabad a pálya”, gyorsan kiszámlázol 2-3 milliót. De ha a vállalkozásod év közben szünetel vagy megszűnik, akkor az éves bevételi keretet arányosítani kellett volna, és ezzel ki is estél az átalányadóból – akár úgy, hogy végig SZJA-mentes keretben voltál!

📊 De mi éri meg jobban? KATA? Átalányadó? Vállalkozói SZJA?

Egyre többen kérdezik: melyik a legjobb választás 2025-ben? Az adózás nem sablonos – de hogy könnyebb legyen a döntés, készítettünk egy összehasonlító táblázatot!

👉 Görgess lejjebb, és nézd meg a KATA – Átalányadó – Vállalkozói SZJA összehasonlítást!

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Ahhoz, hogy be tudjuk nyújtani a helyi iparűzési adó (HIPA) bevallásodat, szükség van egy önkormányzati meghatalmazásra. Ennek beállítása nem bonyolult, csak kövesd az alábbi lépéseket!

1. Lépj be az E-önkormányzat Portálra

1. Lépj be az E-önkormányzat portál-ra.
2. Kattints az “Ügyintézés bejelentkezéssel” lehetőségre
3. Jelentkezz be a számodra megfelelő azonosítási móddal

2. Válaszd ki a megfelelő szerepkört

1. Bal oldalon kattints a “Szerepkörváltás” gombra
2. Ha egyéni vállalkozó vagy → válaszd a “Saját néven (egyéni vállalkozóként)” opciót
3. Ha céged nevében jársz el → válaszd a “Cég nevében” opciót, majd add meg a cég adószámát

3. Válaszd ki az önkormányzatot

1. Bal oldalon kattints az “Önkormányzat kereső” gombra
2. Válaszd ki a székhelyed vagy telephelyed szerinti önkormányzatot
3. Ha Budapest a székhelyed vagy telephelyed, válaszd a “Budapest Főváros Önkormányzata” lehetőséget

4. Indítsd el az ügyet

1. Bal oldalon kattints az “Ügyindítás, űrlapok” menüre, majd válaszd az “Ügyindítás” opciót
2. Ágazatnál válaszd az “Adóügy” lehetőséget
3. Ügytípusnál válaszd az “általános adónyomtatványok” lehetőséget
4. Keresd meg és kattints a “MEGHATALMAZÁS ÖNKORMÁNYZATI ADÓÜGYEKBEN” nyomtatványra

5. Töltsd ki a nyomtatványt

1. Oldal

• Ellenőrizd a megjelenő, adataiddal előtöltött űrlapot (tartozkódási hely és levezési cím megadása nem kötelező)
• Add meg az email címedet és telefonszámodat
• Az “Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésnél válaszd az “Engedélyezve” opciót

2. Oldal

 A képernyő tetején megjelenő menüsávban kattints “Következő fejezet” gombra

• Az I. fejezetben add meg a következő adatokat

  1. “A meghatalmazás módja”-nál válaszd az “Állandó meghatalmazás”-t
  2. “Meghatalmazó adatai”-nál add meg az adószámod
  3. Ha az adott településen van telehelyed is, annak adatait is itt kell rögzíteni

• A II. fejezetben add meg a következő adatokat

  1. Válaszd az “Önálló képviseletre jogosult” opciót
  2. A “Meghatalmazás jellege”-nél válaszd a “Magánszemély”-t
  3. A “Meghatalmazott adatai”-hoz írd be a “Meghatalmazás kérés önkormányzati adóügyekre” tárgyú emailben kapott adatokat

• III. fejezet

  1. A “Képviselet jogcíme” pontban válaszd a “7 – könyvelő” lehetőséget. Ha ezt nem találod a listában, akkor a “20 – adótanácsadó, könyvelő … egyéb alkalmazottja” vagy “9 – számviteli, könyviteli … gazdasági társaság tagja” lehetőséget válaszd
  2. A “Képviselet kezdete” ponthoz állítsd be a mai napot
  3. A “Meghatalmazás tárgya” pontnál válaszd a “Valamennyi eljárási cselekményre (Teljes körű)” lehetőséget

6. Ellenőrizd és küldd be az űrlapot

a. Ellenörzés

• A felső menüsávban kattints az “Ellenőrzések futtatása” gombra
• Ha hibát talál, javítsd

b. Letöltés

• A fenti menüsávban a letöltésekre kattinva válaszd a “Letöltés PDF-ben” lehetőséget

c. Beküldés

• A felső menüsávban kattints az “Űrlap beküldése” gombra
• A csatolmányok hozzáadása képernyőn egyszerűen kattints a “Beküldés” gombra (nincs szükség mellékletre)

7. Küldd el nekünk a PDF-et

1. A korábban letöltött PDF-et küldd el nekünk a Ügyfélszolgálat Acounto email címre. Tárgy: “HIPA meghatalmazás”.

Amennyiben székhelyed és telephelye(i)d különböző önkormányzatokhoz tartoznak, akkor a 4–7. lépéseket minden érintett településre ismételd meg.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!