Legújabb fejlesztéseinkkel már könnyen cimkézheted is feltöltéseidet, valamint bővültek a bér funkciók is! A post végén pedig betekintést mutatunk a következő release funkcióiba is!

Bevételek, Költségek, Pénzforgalom menü

A “Feltöltés” fület átalakítottuk, a tárgyhónap mellett most már lehetőség van a dokumentum címkézésére, illetve a “Bevétel” és “Költség” menüpontokban a megfelelő NAV számlával való összerendelésre is.

Amennyiben a feltöltés során véletlenül rosszul állítottátok be a címkéket, tárgyidőszakot, NAV számlát, úgy azt mostantól lehetőségetek van módosítani, ha beléptek a dokumentum részleteit mutató nézetbe (dokumentum nevére kattintva).

Bér menü

• Az alkalmazotti profilban a “Kedvezmények” blokkban a családi kedvezményeknél a rendszer nem fogadta el a szóközt és az ékezeteket. Ez javításra került.
  Létrejött a “Szabadság” tab, ahol mostantól lehetőség van a munkavállalók szabadságadatainak rögzítésére.

• Létrejött a “Betegszabadság, táppénz” tab, ahol mostantól lehetőség van a munkavállalók betegszabadság és táppénz adatainak rögzítésére. Kérjük ne felejtsétek el csatolni a betegszabadságot, táppénzt igazoló orvosi papírt a Bér menüben a “Dokumentumok” tabon, hiszen anélkül nem tudjuk azt figyelembe venni.

• “Dokumentumok” tabon a feltöltést átalakítottuk. Mostantól minden feltöltött munkavállalói dokumentumhoz kötelezően jelöljétek a tárgyhónapot (pl: 2023-01), illetve lehetőségetek van címkét rendelni hozzá (pl: munkaszerződés, jelenléti ív, stb.)

Cégprofil

Cégetek, egyéni vállalkozásotok “Könyvelési adatai” között mostantól nemcsak rögzíteni tudjátok az aktuális adataitokat, már a változásokat is vezetni tudjátok, hiszen a megfelelő mezőknél lehetőség van az adózási adat tól – ig időpontjának beállítására a következő esetekben: ÁFA gyakoriság, pénzforgalmi ÁFA, AAM közösségi értékesítés, tárgyimentes tevékenység végzés).

HAMAROSAN (várható frissítés legkésőbb február 28.)

Ezen fejlesztéseken dolgozik jelenleg a csapat:

Átalányadó kalkulátor

A 2023-as új jogszabályok szerinti átalányadó számítási logika szerinti kalkulált adatok megjelennek az átalányadózók fiókjában, illetve a kalkulátort is frissítjük. Átalányadózók, ne feledjétek, adó és járulékfizetési kötelezettségetek csak első negyedév végén jelentkezik, melynek befizetési határideje április 12. Ennek megfelelően az első értesítőt is csak április 10-én kapjátok.

Bevétel, Költség menü

Hamarosan lehetőségetek nyílik arra, hogy egy “Összesítő” nevű tabon a NAV-tól érkező számla adatokat és a feltöltött dokumentum kapcsolatot lássátok és szerkesszétek, jelezve azt is, ha nem találjátok a számlát vagy nem kívánjátok elszámolni az adott költségszámlát.

Cégprofil

Az “Előfizetés” tabon március 1-től lehetőség lesz a bankkártyás fizetésre. Ha úgy döntesz, hogy ezt a fizetési módot választod, a bankkártya adatok megadását követően minden hónapban automatikusan fogjuk levonni a könyvelés havidíját a bankkártyádról. Ez esetben kérjük gondoskodj a megfelelő fedezetről. Felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét, hogy a bankkártyás fizetés beállítására technikai okok miatt minden hónapban csak 1-e és 5-e között van lehetőség!

Összegyűjtöttünk a legfontosabb, gyakorlatban gyakran előforduló 2023-as munkaügyi, illetve bérszámfejtést érintő változásokat! Ellenőrizd, hogy biztosan ne maradj le semmiről!

Összegezve

Összességében elmondható, hogy az infláció nagyjábóli követése valósult meg a változásokkal, hatalmas földindulásszerű változást jelentő módosulás nem történt. Egyedüli nagyobb változás az átalányadózást érinti, melynek kalkulációja igencsak bonyolulttá vált.

#Számok

Nézzük a legfontosabb számokat!

Minimálbér: bruttó 232 000 Ft

Garantált bérminimum: bruttó 296 400 Ft

#Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a következő változások léptek életbe 2023.01.01-től:

Szakképzetlen munkavállalók napi bérének minimuma: 9 070 Ft/nap (1 134 Ft/óra)

Szakképzetlen munkavállalók mentesített keretösszege: 13 871 Ft/nap
Szakképzett munkavállalók napi bérének minimuma: 11 864 Ft, 1 493 Ft Szakképzett munkavállalók mentesített keretösszege: 17 719 Ft/nap
Nyereség adó keretösszeg: 21 340 Ft/nap (e felett 9% nyereségadó terheli a bért)

További megjegyzések:

• A pótlékok közül a folyamatos bejelentésnél a munkaidőkeret a napok száma szorozva 8.
• Az e feletti rész az 50% túlórapótlékkal számítandó, műszakpótlék is csak ebben az esetben számolható (30% a műszakpótlék)
• Egyéb éjjel végzett munkára az éjszakás pótlék (15%) a 22.00-06.00 közötti időre jár
• Ünnepnapon végzett munkára 100% pótlék fizetendő.
• A vasárnapi pótlék nem illeti meg, de adható magasabb napidíj.

#Minimálbér változás néhány vonzata:

Álláskeresési járadék maximuma: 10 670 Ft/nap
GYED maximuma: 324 800 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a)
GYOD: 23 200 Ft/hó
Diplomás GYED maximuma: 162 400 Ft (minimálbér 70%-a)
Diplomás mesterképzés maximuma: 208 800 Ft (minimálbér 90%-a)
CSED (ha nincs 120 nap folyamatos munkaviszony) és a táppénz maximuma: a minimálbér kétszeresének 30%-a.
Súlyos fogyatékosság SZJA kedvezményének összege: 11 600.-Ft (minimálbér 5%-a).

#Átalányadó göngyölítés

Ebben a szekcióban az új, ún. göngyölítéses módszert mutatjuk be részletesebben, példán keresztül. Nézzük először, hogy mi változott. 2022. december 31-ig havi gyakorisággal kellett bevallani az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a járulék és szocho kötelezettségeit. Ez a szabály 2023-tól negyedéves gyakoriságúra változik, de csak az átalányadó estében (azaz a vállalkozói személyi jövedelemadó alanyok továbbra is havonta nyújtják be a 2358 jelű nyomtatványt).

Hogy kell kiszámítani a havi járulék és szocho alapokat 2023-tól?

Havi járulékalap = (Eddig megszerzett jövedelem – szja mentes jövedelem – korábbi időszakok tényleges járulékalapjai) / Biztosítotti jogviszonnyal érintett hónapok száma
Havi szocho alap = (Eddig megszerzett jövedelem – szja mentes jövedelem – korábbi időszakok tényleges szocho alapjai) / Biztosítotti jogviszonnyal érintett hónapok száma
Az így (tehát a göngyölítéses módszerrel) kiszámított havi járulék-, és szocho alapokat hasonlítjuk össze a minimálbér és garantált bérminimum 100% illetve 112,5%-ával, majd a magasabb érték alapján fizetjük az adókat.
E változás leginkább a főfoglalkozású egyéni vállalkozót érinti, mert az ő esetére ír elő a törvény kötelezően fizetendő minimum járulék-, és szocho mértékeket. Mellékállású egyéni vállalkozó esetén szintén a fenti módszerrel kell számítani a havi alapokat, azonban ezeket nem kell összehasonlítani a minimálbérrel, mert a törvény itt nem rendeli alkalmazni a minimum-fizetendő járulékokat.
Az új szabály az év során egyenlőtlenül, szezonálisan keletkező jövedelmek miatti egyenlőtlen adóteher-viselést hivatott valamelyest kisimítani és átlagolni negyedéves gyakoriságra ütemezett értékekkel.

Nézzük meg konkrét számpéldán keresztül!

Az első táblában egy főfoglalkozású, 40%-os költséghányaddal rendelkező egyéni vállalkozó éves bevétele látható, havi bontásban. A második táblán szemléltetjük az átalányadó 2022-es és az új, göngyölítéses szabályai (2023-as) alapján számított, fizetendő járulék és szocho különbségeit, az új módszer adóalapra és fizetendő közterhekre gyakorolt hatásait.

Amit látni kell, hogy például az első negyedév kapcsán az új szabályok szerint számított havi járulék-, és szocho alapja a vállalkozónak 456.000 Ft. Ha ezt változatlan bevételi struktúrával, de még a régi (2022-es) adóalap-számítási szabályok szerint vizsgálnánk, akkor január hónapra 2.100.000 Ft lett volna a járulék-, és a szocho alapja (szemben a 456.000 Ft-os göngyölítéses adóalappal) a 3.500.000 Ft-os bevétel mellett. Február hónapban 600.000 Ft adóalappal szembesülhettünk volna a régi szabályok alapján, szemben a 456.000 Ft-os, új számítási mód alapján meghatározott, göngyölt járulékalapokkal. Míg március hónapban a 60.000 Ft-os jövedelemszint mellett a régi szabályok értelmében szintén megfizettük volna legalább a 200.000 Ft (minimálbér) után a tb. járulékot, és a 225.000 Ft (minimálbér 112,5%-a) után a szochot.

A göngyölítéses szabály alapján megspórolt adóösszeg az év során: 565.510 Ft.

Vegyük észre tehát, hogy a göngyölítéses szabály az átalányadózás adóterheinek egyenlőtlenségét hivatott enyhíteni egy bizonyos mértékig, negyedéves periódusokra bontva. A korábbi számítási módszerrel az volt a legtöbbek által nevesített probléma (melyen keresztül nem azonos teherviselést produkált), hogy azokban a hónapokban, ahol a jövedelem meghaladta a minimálbér és garantált bér szintjét, az ezekben a hónapokban megfizetett (minimálbérhez képesti) többletadókat semmilyen szinten és mértékben nem kompenzálta a rendszer azon hónapok javára, mely hónapokban a bevétel és a jövedelem közelítette a nulla szintet. Azaz, a nulla közeli bevételi szinttel jellemezhető hónapok esetén is, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként volt járulék és szocho fizetési kötelezettségünk, a minimálbér vagy garantált bérminimum mint alsó határok alapján.

Hozzátesszük, hogy a fenti számpéldák csupán szemléltetésre alkalmasak, célunk a két módszer közötti különbségek illusztrálása volt. Figyelmen kívül hagytuk pl. a keresőképtelenség idejére (táppénz) jutó kieső időket, a családi járulékkedvezmény mértékét, vagy az év közben kezdő vállalkozók időbeli arányosítását. Továbbá, ha más eloszlásban keletkeznek a bevételek az év során, ez tovább árnyalhatja a képet.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Összegyűjtöttünk a legfontosabb gyakorlatban gyakran előforduló 2023-as adózási változásokat! Ellenőrizd, hogy biztosan ne maradj le semmiről!

Összegezve

Összességében elmondható, hogy számosságát tekintve inkább kevesebb mennyiségű, de nagyobb horderejű változásokat hozott a 2023-as év. Ezek egy része olyan változás, mely a mindennapi, kis-, és középvállalati méretű cégünk életét kevésbé befolyásolja (példaként említhető a kamatlevonási korlátozás, a kedvezményezett részesedéscsere, a globális minimumadó, vagy az elektromos töltőállomás beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, de a transzferár nyilvántartás szigorodása is, hogy csak néhányat emeljünk ki).

A két legszembetűnőbb és talán legszélesebb kört érintő változás az iparűzési adóban és az átalányadózásban keresendő. A továbbiakban igyekszünk körbejárni azokat a legfontosabb változásokat, melyek a gyakorlati életben – tapasztalataink szerint – a legtöbb ügyfelünket érintheti.

#ÁFA

Itt az új ingatlan áfatörvénybeli meghatározása változott meg, bővült ki az eddig megszokottakhoz képest, oly módon, hogy 2023-tól új ingatlannak minősül az adott ingatlan akkor is, ha annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ugyan

„az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.”

Lényegében az adott ingatlan funkcióváltásához kapcsolódó jelenséget ragadta meg a jogalkotó ezzel úgy, hogy a funkcióváltáson átesett ingatlan is az új ingatlan fogalmához vezet az áfában (ennek összes adójogi konzekvenciájával együtt – sorozatjellegű értékesítés, „tárgyi” adómentesség kérdése, kedvezményes áfa kulcs, alanyi adómentességi értékhatárba be nem számítandó ügyletek).
Vagyis, az ingatlan rendeltetésében vagy rendeltetési egységeinek számában beálló változás az új ingatlan fogalmát adja meg nekünk, melynek 2 éven belüli értékesítése adóköteles, egyenes áfás, 27%-os vagy (lakóingatlan esetén) 5%-os (merthogy e kedvezményes kulcs érvényesíthetősége kitolódott 2024 év végéig) értékesítés lesz.

Fordított adózás (FAD) esetkörei

Két vetülete van a fordított adózás hatálya alá kerülő ügyletek fogalmi változásának:

1. Egyrészt, az építési-szerelési és egyéb szerelési munka definíciójába immáron kifejezetten be kell érteni azt a fogalmi elemet is, melynek hatására az ingatlan rendeltetésváltással kapcsolatos folyamaton esik át – lásd fentebb, az új ingatlan fogalmának bővülésénél,
2. Másrészt, korábban az volt a fordított adózás alkalmazásának egyik feltétele, hogy az adott, építési-szerelési/egyéb szerelési munkával létrehozott, átalakított ingatlan ÉPÍTÉSI hatósági engedély-köteles (…). No, ez az „építési” minőségjelző kikerült a törvényből, így bármilyen hatósági engedély szükségessége esetén fordított adózásról kell beszélnünk az adott építési-szerelési munka során (természetesen a további, a fordított adózás alkalmazhatóságának feltételei sérelme nélkül).

Közösségi távértékesítés és import távértékesítés

Bővült azon speciális ügyletek köre, melyek esetében egy alanyi adómentes vállalkozó nem járhat el ilyen (azaz alanyi adómentes) minőségében az ügyletben mint eladó fél. Vagyis, a Közösség belföldtől eltérő területén teljesített távértékesítés (azaz pl. nem adóalany természetes személy a vevő). Az ilyen ügyletek esetén tehát az eladó nem alanyi adómentesként jár el főszabály szerint, így az ezen értékesítésekhez kapcsolódó input (beszerzést terhelő) áfa levonásba helyezhető.

Bár e rendelkezés a kihirdetés napját követő napon (2022. november 24-én) már hatályba lépett, és elviekben visszamenőleges hatállyal, 2022. január 01-től lehetett alkalmazni.

#Iparűzési adó

Az egyik legnagyobb újdonságot hozta el nekünk az idei évre ez az adónem, mégpedig azért, mert egy új, ún. egyszerűsített adóalap meghatározási mód került törvénybe iktatásra, ami szinte mindenkit érint. Korábban is volt egyszerűsített adóalap meghatározási mód a HIPA-ban, több is: az ún. 80%-os szabály, a KATA-sokra értelmezett tételes adóalap, a KIVA alanyokra testreszabott kedvezményes mód, illetve a korábbi átalányadósokra kitalált, szintén kedvezményes mód (120%-os szabály).
Ezek közül csak a KIVA alanyokra értelmezett egyszerűsítés maradt meg, azaz a KIVA alap 120%-a az iparűzési adó alapja, ha a vállalkozó ezt választja az általános szabályok szerinti klasszikus számítási mód vagy az új egyszerűsített adóalap helyett.

Milyen jellemzői vannak az új egyszerűsített adóalapnak?

Nem kell bevallást benyújtani; független a jövedelemadókban választott adózási módtól (KATA, átalányadó, KIVA); Nem kell az adóalapot megosztani a települések között (településenként ennyi az adóalap); Egyszer kell évente adóelőleget fizetni; Nincs további adókedvezmény vagy mentesség; Bevételi korlátok átlépése esetén 2 éves (tárgyév + követő év) visszatérési tilalom, és általános szabályok szerint vagy KIVA szerint kell eljárni.

Ki jogosult választani az új módszert?

Újraíródott HIPA környezetben a kisvállalkozás fogalma a helyi adózásban. Vagyis, kisvállalkozó

„az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg
a) a 25 millió forintot,
b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül”.

Azaz, 12 hónapnál rövidebb év esetén naptári napok alapján kell időarányosítani („felévesíteni”) a bevételt 12 hónapra (vegyük észre, hogy itt ellentétes a logika pl. az átalányadózás vagy alanyi adómentesség értékhatárával, ahol magát az értékhatárt csökkentjük le arányosan a működési napokra).

Az adóbevallással egyidejűleg lehet nyilatkozat útján választani. Tehát annak az adóévnek az ötödik hónap utolsó napjáig kell bejelenteni, melyben ezt az adómegállapítási módot szeretnénk alkalmazni (pl. 2023-ra vonatkozó alkalmazás esetén 2023. május 31-ig).

Hogy néznek ki a sávos adóalapok?

#Átalányadózás

Több területen is változtak az átalányadó számítási szabályai 2023-tól: egyrészt a minimálbér és garantált bérminimum növekedése miatt a havi (negyedéves) minimum járulék-, és szocho alapok nőttek főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében; másrészt az adóalapok kiszámítási módszere teljes mértékben átalakult. Sőt, az ide vonatkozó 2358-as jelű nyomtatványok bevallási rendje is módosult haviról negyedévesre.

Nézzük az új, ún. göngyölítéses szabályt az átalányadóban.

Bár az adóalapokat negyedéves gyakorisággal kell bevallani, mégis havi rendszerességgel kell megállapítani a tényleges járulék és szocho alapokat, összevetve az új, göngyölítéses módszer alapján számított adóalapot a minimálbér és garantált bérminimum havi nagyságával.

A havi járulékalap egy arányszám, melyben a számláló: az aktuális negyedévben és a megelőző negyedévekben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles átalányban megállapított jövedelem és a megelőző negyedévek tényleges járulékalapjainak a különbözete. Míg a nevező: biztosított hónapok száma.

A havi szocho alap szintén egy arányszám, melyben a számláló: az aktuális negyedévben és a megelőző negyedévekben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles átalányban megállapított jövedelem és a megelőző negyedévek tényleges szocho alapjainak különbözete. Míg a nevező: biztosított hónapok száma.

Az így képzett arányszámokat (azaz a göngyölítéses szabály alapján számolt járulékalapokat) össze kell vetni a minimálbér és garantált bérminimum 100% illetve 112,5% értékeivel, majd a nagyobb lesz a tényleges járulék-, és szocho alap.

A minimálbérek 2023-as növekedésével az átalányadó bevételi értékhatára is növekedett, rendre (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén): 27.840.000 Ft-ra és (90%-os költséghányad estén): 139.200.000 Ft-ra.
Az szja mentes jövedelmi határ 1.392.000 Ft (az éves minimálbér fele) 2023-ban, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft-ot jelent.

2023. január 01-től megszűnt az átalányadózás választására irányuló azon feltétel, mely a megelőző adóévben elért bevételre vonatkozott, így az átalányadó választásakor az elmúlt év bevételadatait már nem kell figyelembe venni! És jó hír, hogy a korábbi, négy éves visszatérési tilalom helyett egy évvel számolhat az a vállalkozó, aki valamilyen okból kiesett az átalányadózás hatálya alól (ő tárgyévben, és az azt követő egy évben nem léphet vissza alá).

Az átalányadózás változásairól, az új göngyölítéses szabályról konkrét számpéldákon keresztül következő cikkünkben írunk részletesebben.

#+1: SZJA

Végül nézzük meg a leglényegesebb személyi jövedelemadó változásokat.
Két fontos módosításra érdemes felhívni a figyelmet: egyrészt a SZÉP-kártya juttatás mint cafeteria elem úgy módosult, hogy a belső zsebek (alszámlák) megszűnnek, így a rekreációs keret tetszőlegesen, bármilyen arányban felhasználható a különböző célokra. Fontos, hogy az éves keretösszeg (450.000 Ft) és az adóterhelés nem változott.

Másik nagy változás, hogy ismét tovább bővült az szja mentességek köre:
2023. január 01-től nem kell szja-t fizetnie annak a 25. életévét betöltött fiatal anyának, aki 30 év alatti, és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatára tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-e után nyílik meg, vagy magzata esetében 2022-ben vált jogosulttá a családi kedvezményre, de gyermeke 2023-ban születik meg.
A kedvezmény mértéke havonta legfeljebb a KSH által közölt, tárgyévet megelőző év július havi bruttó átlagkereset összegével egyenlő (2023-ban havonta 499.952 Ft).

Alábbi jövedelmekre érvényesíthető a kedvezmény: nem önálló tevékenység jövedelmei (pl. munkabér), önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például: átalányban megállapított jövedelem, vállalkozói kivét, megbízási díj.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét; sorrendiségét tekintve pedig a kedvezmények hierarchiájában a harmadik helyet foglalja el, azaz a négy vagy több gyermeket nevelő anyák és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye után érvényesíthető.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló esetkört 2022.12.31-i bejelentési határidőhöz kapcsolódva, amit érdemes figyelemmel kísérni. Ellenőrizd, hogy ne maradj le semmiről!

#exKIVA (december 20.)

Aki úgy dönt, hogy 2023. január 01-től nem szeretne kiva alany lenni, 2022. december 01 – 2022. december 20. közötti időszakban jelentheti be, hogy következő évtől a társasági adó rendszerében szeretne működni. A kiva hatálya alá ezt követően csak a harmadik évben térhet vissza (2 éves visszatérési tilalom). /Fontos tehát, hogy itt saját döntés alapján hagyjuk el a kivát, nem kényszerből esünk ki/

#Pénzforgalmi ÁFA

Az általános szabályok szerinti áfa helyett a pénzforgalmi elszámolás választása, valamint a korábbi pénzforgalmi elszámolást választók visszatérése a „normál” szabályok alá is jogvesztő december 31-én. Ha 2023. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra szeretnétek áttérni, vagy az alól szeretnétek visszatérni, erre a választásra 2022. december 31-ig van lehetőségetek.

#Alanyi adómentesség

A különleges jogállás (azaz alanyi adómentesség) alá való bejelentkezés is jogvesztő: ha választani szeretnénk az alanyi adómentességet, vagy azt a továbbiakban (következő évben) nem szeretnénk alkalmazni, az erre vonatkozó szándékunkat év végéig, december 31-ig tudjuk jelezni az adóhatóság felé. Egy adóévre tudjuk választani a mentességet, ugyanakkor értékhatár-átlépés miatt az év folyamán át lehet „esni” az általános szabályok alá az alanyi adómentességből (ebben az esetben viszont 2 évig nem választhatjuk újra az alanyi adómentességet).

#Ingatlanok értékesítése és bérbeadása az áfában

Az ingatlanok értékesítésével (kiv. építési telek) és hosszú távú bérbeadásával foglalkozó vállalkozók e tevékenységükre nem kötelesek áfát felszámítani, azaz főszabályként ezek mentesek az adó alól. Azonban dönthetünk úgy, hogy adókötelessé tesszük ezeket a tevékenységeket. Erre vonatkozó döntésünket december 31-éig van lehetőségünk bejelenteni a Hatóság felé annak érdekében, hogy 2023. január 01-től áfásan tudjuk őket számlázni.

#Árrésadó alkalmazásáról való lemondás

Viszonteladóként dönthetünk úgy is, hogy tevékenységünk egészére nem alkalmazza a különbözeti adózást. Ezen döntésünket a a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig (azaz szintén 2022. december 31-ig) jelenthetjük be a NAV-nak.

Ekkor általános szabályok szerint fogunk adózni az áfában. E választástól a választás évét követő második naptári év végéig nem térhetünk el (visszatérési tilalom két évig). Amennyiben a második naptári év végéig eltérő nyilatkozatot nem teszünk, úgy a választása újabb két évvel meghosszabbodik.

#Árrésadó II. – Globális nyilvántartás

A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek értékesítésével foglalkozó viszonteladó vállalkozó dönthet úgy is, hogy a különbözeti áfa elszámolásban az ún. egyedi nyilvántartáson alapuló adómegállapítási módszer helyett az ún. globális nyilvántartáson alapuló eljárást választja (a törvényi feltételek fennállása esetén; pl. 50 ezer Ft alatti egyedi termékek). E választás bejelentésére nyitva álló határidő a viszonteladóra nézve a tárgyévet megelőző év utolsó napja (azaz szintén 2022. december 31-e).

#Társasági adó

A kiegészítő támogatás (adókedvezményre jogosító) pénzügyi teljesítésének határideje december 31. E határidő elmulasztása után csak a kedvezmény egy részét (vagy nullát) lehet érvényesíteni.

#Köztartozásmentesség

Aki 2023. januártól köztartozásmentességi listán szeretne szerepelni, 2022. december 31-ig teheti meg az erre vonatkozó bejelentését a NAV felé.

+1 Ráadás tipp:

Bár az egyéni vállalkozók átalányadóra alá való bejelentkezése nem jogvesztő december 31-én, érdemes ugyanakkor megfontolni a január 1-i indulást az értékhatár arányosítása miatt. Ezt alakuláskor, vagy az éves szja bevallásban (május 20) lehet választani!

Az az egyéni vállalkozó, aki „újkatázni” szeretne 2023. január 01-jével, szintén december 31-ig jelentheti be szándékát erre vonatkozólag.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.