+36206667299 [email protected]
Kényelmes könyvelés bankszámlabekötéssel

Kényelmes könyvelés bankszámlabekötéssel

A kényelmes könyvelés még egyszerűbb lett! A bankszámlabekötési opcióval számtalan kényelmi lehetőséget és automatizált banki adatátadást tudsz megvalósítani a könyvelésed irányába! Nézzük a részleteket.

Mik az előnyei?

#Kényelmes

Az Acountonál azon dolgozunk, hogy a lehető legkényelmesebbé tegyük könyvelésed. A bankszámla bekötésével akár hónapokra megszabadulhatsz a bankszámlával kapcsolatos könyvelési feladataidtól, valamint olyan információkat nyújtunk céged pénzügyeiről amivel egy helyről követheted céged működését.

#Pontos

Amennyiben bankod megfelelő adatminőséget biztosít, teljeskörű és szinte valós idejű képet tudunk biztosítani vállalkozásod pénzügyeiről, hisz minden adatot négy óránként lekérdezhetünk és Acounto fiókodban meg is jelenítjük.

#Mindig elérhető

A bankszámlabekötéssel bármikor, bárhonnan tudod biztosítani banki adataid könyvelésre való átadását. Már nem kötnek file formátumok vagy egyéb technikai nehézségek sem!

 

Hogyan tudod bekötni bankszámládat?

A bankszámlabekötési opciót a vállalkozásod profiloldalán találod, a NAV Onlineszámla bekötés előtti szekcióban.

A bankszámla száma és az elnevezés megadása után a bankod felületére jutsz, ahol a bankodnál megszokott azonosítási mód használatával tudsz jóváhagyást adni. FONTOS: egyes bankok IBAN formátumú bankszámlaszámot kérnek megadni, ha valami problémába ütközöl hagyományos (3*8 számból álló) bankszámlaszámoddal, kérjük próbálkozz IBAN számmal!

 

Mely bankszámlákat lehet bekötni az Acountoba?

A hazai bankok még mindig dolgoznak jogszabályi megfelelőségükön, így a támogatott bankok köre folyamatosan bővül. Jelenleg az alábbi bankok érhetőek el számodra:

Felkészül: K&H, BudapestBank, Erste, ezen bankok hamarosan csatlakoznak! 🙂

 

Mi történik a bekötés után?

A PSD2 Európai szabályozása 90 naponta megköveteli hogy megújítsd bankszámla bekötési jóváhagyásod, erről időközönként emlékeztetőt küldünk majd! A folyamat azonos lesz a bekötés folyamatával.

 

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! 🙂

Miért jó választás idén (is) a KIVA?

Miért jó választás idén (is) a KIVA?

A társas vállalkozások számára biztosít egy újabb adózási lehetőséget a társasági típusú adókban, bár igaz, nem sok köze van az árbevételhez…Egy százalékpontos csökkenést hozott az új év a kisvállalati adó (KIVA) alanyai számára, ugyanis 2022-től 10%-ra csökkent az adó kulcsa.

Lássuk, mit érdemes tudni erről az adózási formáról!

 

Mik az előnyei?

#Bérek a középpontban
A béreket terhelő adókulcs (tehát a munka közterhe) kedvezőbb a társasági adó alatt adózó cégek bérterheihez viszonyítva. A klasszikus értelemben vett foglalkoztatás a munkáltató számára 13%-os adóterhelést jelent (szociális hozzájárulási adó), ehhez képest a KIVA 10%-os adókulcsa kedvezőbb.
A vállalati bérköltség kiemelt szerepet kapott: egyrészről azért, mert a munkáltatói bérterheket a kiva kiváltja (főszabályként persze, eltekintve bizonyos, pl. béren kívüli juttatásoktól vagy egyes meghatározott juttatásoktól), másrészről pedig a bérköltség képezi az adó alapjának egyik, meghatározó részét. A munkabérből levonandó szja-előleget és tb. járulékot (a klasszikus munkavállalói bérterheket) sajnos nem lehet megspórolni itt sem.

#Ösztönzi a profit visszaforgatását
A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell leadózni kivában (egyrészt), ha az osztalékot magányszemély (tehát nem pl. egy másik kft.) kapja. Ebben az esetben a magánszemély tulajdonosnál jelentkezik közteher szja és szocho (az ún. szocho felső korlátjáig) formájában a tőkejövedelem után. Ha gazdasági társaság (egy másik kft) részesedik a KIVA alany által osztott osztalékból, akkor nála nem lesz adóhatása.

#Ösztönzi a beruházásokat
Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igénylik, költségük a KIVA minimum adóalapja, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból (feltétele van), különösen, ha pl. cégbíróságon is átfut a művelet (törzstőke emelés). Fontos, hogy nem a beruházás miatt van az adóalap-csökkentés, hanem a tőke bevonása miatt!

 

Milyen adókat vált ki?

Általánosságban két adónemet vált ki a kisvállalati adó: a társasági adót, valamint a szociális hozzájárulási adót (2021. december 31-ig itt szerepelt még a szakképzési hozzájárulás is, de az 2022-től mint adónem, megszűnt).

 

Milyen adókat nem vált ki?

Nagyon fontos szót ejteni erről a kérdésről is, hiszen az adótervezés folyamatában számba kell venni e tételeket is a KIVA választásáról szóló döntés előkészítésekor! Nem váltja ki (teljesség igénye nélkül):

1. Általános forgalmi adót (áfa)
2. A kiva alanyiság alatt a magánszemély részére kifizetett osztalék szocho terhét
3. A magánszemély tagokat, munkavállalókat terhelő adókötelezettségeket
4. Kiváltja a KIVA alanyra nézve az adóalapot képező jövedelmek közül az szja. 70.§, 71.§ és 72.§-ben lévők után fizetendő szochot, de nem váltja ki az szjat! (Pl. béren kívüli /SZÉP kártya / juttatás). A kiva alany, ha reprezentációs költséget számol el, akkor a költség 1,18-szorosa után szjat és szochot kell fizetni (Szja tv 70.§). A szochot kiváltja itt is a kiva, de az 1,18 szoros utáni szja-t meg kell fizetni.
Pl. kamatkedvezmény is megjelenhet (szja tv. 72.§): a kifizető munkáltatót terhelné az összeg 1,18-szorosa után szja és szocho. A kiva a szochot kiváltja, de az szja-t nem!
5. Gépjárműadó, cégautóadó
6. Helyi adók
7. Illetékek

Kik választhatják a KIVA-t?

– Egyéni cég (be kell jegyeztetnie magát)
– Közkereseti társaság
– Betéti társaság
– Zártkörűen működő részvénytársaság (Nyrt nem lehet!)
– Korlátolt felelősségű társaság (egyszemélyes kft is lehet)
– Szövetkezet és lakásszövetkezet
– Erdőbirtokossági társulat
– Végrehajtó iroda, ügyvédi, és közjegyző iroda
– Szabadalmi ügyvivő iroda
– Külföldi vállalkozó
– Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

Kik nem választhatják a KIVA-t?

– Egyéni vállalkozó
– Őstermelő (Családi gazdálkodó sem!).
– Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdei jelenlét miatt)

A Katv. további választási feltétteleket is előír /létszám: választásnál 50 fő, kiesésnél 100 fő; bevétel: választásnál 3 milliárd, kiesésnél 6 milliárd; mérlegfőösszeg: választásnál is és kiesésnél is 3 milliárd Ft/.

Arra kell figyelni, hogy ezek között vannak olyan feltételek, amelyeknél az értékhatárok a kapcsolt vállalkozással egybeszámítandók és vannak olyan feltételek, ahol egybeszámítás nincs. Nota bene, a bevételekre vonatkozó értékhatárnál időarányosítás is van! Jó hír viszont, hogy az adónem alóli kieséskor nem kell egybeszámítani kapcsolt féllel egyik indikátort sem  A létszámra és a bevételre vonatkozó értékhatárt kell belépéskor egybeszámítani a kapcsolt vállalkozás adataival!

A kisvállalati adó választásának egyik fontos feltétele, hogy az adózó „élő” adószámmal rendelkezett a KIVA választását megelőző két adóévben is, vagyis az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámát az állami adóhatóság jogerősen (véglegesen) nem törölte.

Fontos továbbá az a kritérium is, hogy csak a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások választhatják a KIVA-t, illetve, hogy nem jogszerű a KIVA választására vonatkozó bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

 

Mikor esel ki a KIVA-ból?

– Az adózó bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot (belépéskor 3 mrd, egybeszámítva a kapcsolttal, időarányosan): kilépéskor nem kell egybeszámítani!
– Az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen törölte.
– Az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, (belépésnél 50 fő, átlagos statisztikai létszám, egybeszámolva kapcsolttal): kilépésnél nem kell egybeszámítani!
– Végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás indul.
– Az adóalany terhére a NAV jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlaneredetű áru forgalmazásáért.
– NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján (dec. 31) meghaladja az 1 millió forintot.
– Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén.
– Ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik.

Fontos: a megszűnést követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

És a végére egy jó hír 🙂

Ha KIVA szerinti adózást választotok, akkor a helyi iparűzési adó alapját is kedvezőbben lehet meghatározni: egyszerűen a kisvállalati adó 120%-a lesz a vállalkozási szintű iparűzési adóalap, amit meg lehet osztani a települések között.

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! 🙂

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

2022-es SZJA nyilatkozatok: mi a teendő?

2022-es SZJA nyilatkozatok: mi a teendő?

2022.01.31-ig minden munkavállalónak nyilatkoznia kell családi SZJA kedvezménye, illetve pótszabadságai ügyében. Mutatjuk a feladatokat!

Mi a teendő?

A következő feladatokat kell végrehajtania 2022.01.31-ig minden vállalkozásnak, amely munkavállalót foglalkoztat. Mutatjuk mik a feladatok:

  1. Családi SZJA kedvezmény nyilatkozat
    A családi adókedvezményre vonatkozó nyilatkozatot minden munkavállalóra megküldjük. Ezt szükséges kitölteni, kinyomtatni, majd az aláírt példányt scannelve/fotózva visszajuttatni hozzánk, azonban csak akkor kell visszaküldeni, ha abban van releváns adat! Tehát azon munkavállaók akinek például nincs gyermeke, nem szükséges, hogy visszaküldjék.
  2. 21M30-as adatlap
    A 2021-re vonatkozó M30-as adatlapot megküldjük minden munkavállaló esetében, ezt minden munkavállalóhoz el kell juttatni. Megjegyeznénk, hogy 2022.01.01-el könyvelési szerződést kötő ügyfeleink korábbi könyvelőjüktől kapják meg ezen adatlapot.  Ezen adatlapot nem szükséges visszaküldeni.
  3. Szabadságnyilvántartás egyeztetése
    A 2022-es évre vonatkozó szabadságnyilvántartás egyeztetés ügyében Acounto megküldi, hogy adataink alapján melyik munkavállalónak mennyi szabadság jár. Kérjük ezen adatok ellenőrzését, amennyiben bárkivel kapcsolatban valamilyen új információ merülne fel, kérjük viszontválaszban, vagy a [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailcímünkön kelezzék!

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! 🙂

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Jó helyre utalod? Kamarai hozzájárulás változások 2022-ben

Jó helyre utalod? Kamarai hozzájárulás változások 2022-ben

Megváltozott 2022-ben a kötelező iparkamarai hozzájárulás befizetésének rendje. 

A korábbi, székhely szerint illetékes Kamarák által kezelt bankszámlaszám helyett idei évtől egy, központi bankszámlára kell utalni az 5.000 Ft/év díjat, 2022. március 31-i határidővel.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára, adószám ÉS “kamarai hozzájárulás” szöveg feltüntetésével.

Amennyiben a vállalkozásának a 2021. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozóan hátraléka van a kamarai hozzájárulás megfizetése vonatkozásában, úgy azt változatlanul a székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara felé szíveskedjen rendezni.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

KATA-sok figyelem! Átalányadó: egy reális alternatíva?

KATA-sok figyelem! Átalányadó: egy reális alternatíva?

Jelentősen átalakul, így egyre élhetőbb adózási formát kínál 2022-től az átalányadózás az egyéni vállalkozók számára. Mutatjuk a részleteket! [törvényjavaslat teljes szövege itt]

Három nagy területen hoz egyszerűsítéseket, így kedvező változásokat az átalányadó január 1-jétől.

1. Átláthatóbb költséghányadok

A korábbiaktól eltérően jövőre, számosságát tekintve mindössze háromféle százalékos, elismert költségátalány közül lehet választani majd az átalányadózásban (a korábbi négy vagy nyolc helyett). Struktúrájukban ezek úgy épülnek fel, hogy vagy egy általános, 40%-os átalánymérték, ami bármely tevékenységre kiterjed, és ezen felül van két „kedvezményezett kulcs”: 80% és 90%. A 90%-os mérték alá kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozhat. Lássuk, mely tevékenységek tartoznak a 80%-os mérték alá.
80%-os átalányadó vonatkozik az alábbi tevékenységekre: az adóév egészében kizárólag az itt felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó a jövedelmét a bevételből 80 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem):

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállítás, építőipari kivitelezés
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás és zöldterület-kezelés
  • halászati szolgáltatás, halgazdálkodási szolgáltatás
  • feldolgozóipari szolgáltatás a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás kivételével
  • építőipari szolgáltatás
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítása, épületgépészeti berendezések javítása
  • a taxis személyszállítás személygépjármű kölcsönzése vezetővel. egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása
  • fényképészet
  • textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

2. Magasabb bevételi értékhatár

Jövő évtől az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást, akinek az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér (167.400 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot, továbbá a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér (200.000 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot. Ezek az értékek vonatkoznak a 40%-os és 80%-os átalánymértékekre.
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél (90%) a fenti értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 100 440 000 forintot, és a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.

3. Megjelenik az adómentes jövedelemrész

Adómentes lesz az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része (1 200 000 Ft), és e jövedelemrész levonható az átalányban megállapított jövedelemből, ha az meghaladja a mentes részt, így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot.

A mentesítő szabály értelmében:

40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint,
80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint,
90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint bevételig nem kell szja-t fizetni.
A főállású egyéni vállalkozóknak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti tb. járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetniük az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülnek.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér (12 x 200.000 Ft) felét (2022-ben 1,2 millió forintot) nem haladja meg.
Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó rész után kell fizetni.

Az adóelőleget az átalányadózó köteles negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.


Példa:
ha már januárban eléri a jövedelem a mentesített határt, akkor az alábbiak szerint kell eljárni.
Januári bevétel 2.500.000 Ft. Költséghányad 40%. Jövedelem = 1.500.000 Ft (60%).
Adóalap = 1.500.000 Ft – 1.200.000 Ft = 300.000 Ft, ez lesz az alapja az szja-nak, tbj-nek és szochonak.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni főfoglalkozás esetén a minimum járulék és szocho alapokra!
Esetünkben a 300.000 Ft-os adóalap meghaladja mind a 260.000 Ft-os tb. járulékalapot, mind pedig ennek 112,5%-a után megállapított szocho alapot (kb. 290.000 Ft), így a valós jövedelem (adóalap) után kell megfizetni a közterheket. Ha az adóalap csak 190.000 Ft lenne, akkor a garantált bér, illetve ennek felszorzott értéke után kellene megfizetni a tb. járulékot és szochot, viszont az szja-t a valós adóalap után.

Az adóalap után fizetendő adók és járulékok

Megjegyzendő, hogy összevonás alá kerül az így megállapított jövedelem, tehát szja kedvezmények érvényesíthetőek (Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye; 25 év alatti fiatalok adómentessége [2022-es hatálydátummal]; személyi kedvezmény; első házasok kedvezménye; családi kedvezmény)!

A jövedelem után kell fizetni
15% szja-t
18,5% társadalombiztosítási járulékot
13%-os szociális hozzájárulási adót (2022-es adómérték)
Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség (9%) nincs.

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg: az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség. Természetesen az átalányadózókra is vonatozik a koronavírus járvány miatt bevezetett 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény.

Álljon itt két példa a fentiek alapján!

Figyelemmel kell lenni arra az körülményre, ha adott hónapban nincs bevétele a vállalkozónak! Ebben az esetben szja alap nem képződik, viszont ha főfoglalkozásúnak minősül az egyéni vállalkozó, a minimum járulék és szocho alap szerinti közterheket meg kell fizetni!
Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos hallgatóként) nincs ilyen kötelezettség: itt a valós bevételből kell kiindulni a közterhek megállapításakor.

Megjegyzendő továbbá, hogy ÁFA fizetési kötelezettség szóba kerülhet, hiszen a két értékhatár (átalányadózásra vonatkozó 24 millió Ft és alanyi mentességre értelmezett 12 millió Ft) eltér, mi több, a bevétel szerzésének időpontja is eltér a két adónemben: míg az átalányadózásban a bevételek pénzügyi kiegyenlítettsége alapján tekintendő megszerzettnek (befolytnak) az adott bevétel, addig az ÁFA adónemben a számlában foglalt gazdasági esemény tényleges, tényállásszerű megvalósulása (az ügylet teljesedése) okozza a bevétel megszerzésének beálltát.

Az adminisztrációs terhek ugyanakkor magasabbak a KATA adózási módhoz viszonyítva, ugyanis az átalányadózásban havi járulékbevallást kell benyújtani, még akkor is, ha nincs fizetendő adó és járulék (azaz nullás a bevallás).
Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani (főszabályként bevételi nyilvántartást kell vezetni, ugyanakkor erősen javasolt a költségszámlák megőrzése, még akkor is, ha ezek elszámolására nincs mód az átalányadózásban).

Érdemes a választást megfontolni, hiszen ha valaki a KATA alól esik ki, azt a tárgyévben és a követő adóévben nem választhatja újra, ellenben az átalányadózásnál ez hosszabb „büntetést” jelent: 4 adóévig nem választható újra az átalányadó.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.