10 fontos adóváltozás 2024-ben

10 fontos adóváltozás 2024-ben

Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!

Vezetői összefoglaló

Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elektronikus kereskedelem korához alkalmazkodva az adózás folyamatos, tudatos és koncepciózus korszakváltáson megy keresztül. Ennek újabb mérföldköveit és vívmányait láthatjuk a 2024-es változásokban, azonban érzékelni fogjuk majd, hogy lesznek ezek közül olyanok, melyek nemcsak a 2024-es adóévre hatnak ki, hanem 2025-től lépnek hatályba, sőt, pl. az áfa adónemben – alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz – egészen 2028-ig gondolkodnak előre már egy ideje a jogszabályalkotók a közösségi jogharmonizáció mentén, irányelvi szinten. (Lsd pl. VIDA – VAT in the Digital Age – irányelvet az áfában vagy a globális minimumadó világszintű vízióját).
Azt látjuk, hogy az áfa adónemben lesznek talán a legnagyobb súlyú változások, azonban négy slágertéma volt az adócsomagban: USA egyezmény, lottó, bor és a túró rudi 🙂

 

1. Kötelező visszaváltási rendszer és annak ÁFA kezelése

Fontos tudni, hogy a kötelező visszaváltási díj rendszere (Deposit Return System, röviden DRS) nem egy önálló ÁFA rendszerként kezelendő, azonban számlán megjelenő tétel, így ÁFA vonatkozásai és leképeződései lehetnek. 

Mi jelent ez?

A 400 m2-nél nagyobb üzlethelyiségekben forgalmazott bizonyos italcsomagolások tekintetében a forgalmazók kötelesek visszaváltási díjat felszámítani (50 Ft), amit az üres csomagolások (göngyölegek) visszaváltása esetén kötelesek lesznek visszatéríteni a csomagolást visszaváltók részére. 

A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget biztosít a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltására, az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi átvétel mellett.

A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását;

Hogyan kezeljük a számlán? 

Az 50 Ft-os visszaváltási díj bár megjelenik a teljes értékesítési láncon (az első gyártótól a végső fogyasztóig), a számlán külön tételként szerepeltetni kell (elkülönítve a termék árától), azonban az áfa tárgyi hatályán kívüli tényállásként (áfa körön kívüli tételként) kell kezelni, azaz maga a díj áfa alapot nem fog képezni.  

Mi a különbség az új, DRS díjas göngyölegek és a korábbról ismert betétdíjas göngyölegek között? 

Mindkettő alapvetően visszaváltható, viszont az egyik újrahasznosítás nélkül, változatlan formában újra felhasználható (ez a régi, megszokott göngyöleg, amire betétdíjat számít fel az eladó). Ezt áfás tételként kell a számlán szerepeltetni, és visszaváltáskor az eladónak kell utólagos számlakorrekciót végeznie, utalva az eredeti számlaszámra (az alapszámla számára), és önellenőrzés nélkül legkorábban a folyó időszakban lehet figyelembe venni a bevallásban, utólagos adóalap csökkentésként. 

A másik, az új rendszer a DRS rendszer. Ebben a göngyöleg kizárólag újrahasznosítás útján használható fel ismét, de ezen átesik egy megmunkálási folyamat annak érdekében, hogy az újra göngyölegként termékeket kísérhessen. Ez áfán kívüli tétel, de számlázni kell.

2. Számlakibocsátási határidő

Ez az új szabály már hatályban volt év közben is, 2023 évközi változásról van szó, nem 2024. januári a hatályba lépése. Mit jelent ez a változás a számlázási gyakorlatban? 

Hosszú évek óta az a szabály a számlakiállítási határidő tekintetében, hogy a belföldi áfát tartalmazó számlák esetében főszabály szerint a számla kibocsátási határidő az áfajogi teljesítésig, de legkésőbb attól számított ésszerű határidőn belül (ez 8 napot jelent a gyakorlatban a korábbi 15 helyett) terjedt. Eddig is persze lehetőség volt előleg (azaz az áfajogi teljesítés előtt átvett összeg) fizetésére, ha az előleg átadásában szerződésszerűen megállapodnak a felek (akár díjbekérő útján), és ténylegesen kifizetésre is kerül. Ekkor önálló adózási pont az előleg, és az átvétel (jóváírás) napján – mivel az önálló teljesítési időpont –, vagy attól számított 8 napon belül ki kell állítani a számlát, ha adót tartalmaz az értékesítés. 

Mi változott, mi az új szabályozás lényege? 

Az új szabály lényege az, hogy ha az adójogi teljesítés előtt kapjuk kézhez (értsd: írják jóvá a bankon) az ellenértéket, akkor haladéktalanul ki kell állítani a számlát vevő felé. 

Vagyis, ha önként, önszántából (megállapodás nélkül) előre fizet a vevő, akkor az eladónak haladéktalanul ki kell állítania a számlát, de önmagában az összeg átvétele nem adózási pont, nem minősül előlegnek és önálló teljesítésnek sem (a teljesítés majd akkor lesz, amikor az ügylet teljesül fizikailag is). Ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű, elég nehéz lesz lekövetni ezt a szabályt a gyakorlatban, mert folyamatosan monitoringozni kell, hogy beérkezett-e önkéntesen valamilyen, későbbi időpontra várt vevői összeg, mert akkor azonnal ki kell számláznunk azt. Probléma merülhet fel abban az esetben, ha ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügyletünk teljesítési időpontja (ilyenkor egy becsült teljesítési időponttal kell számlázni, ami a szerződés alapján egy várható teljesítési időpont, majd ha utóbb beigazolódik, hogy rossz volt a becslésünk, akkor helyesbíthetjük a számlát).

3. Napilapok ÁFA kulcsa

  1. január 01-től a l a hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok (VTSZ. 4902-ből) tekintetében 0% az áfa kulcsa. (Áfa törvény 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontja)

Ezt a szabályt azokban azokban esetekben kell alkalmazni először, amelyekben adókötelezettség keletkezési (teljesítési) időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A nulla áfakulcs ún. „valódi áfa mentességet” jelent: nem kell megfizetni az áfát, viszont ezekhez az értékesítésekhez kapcsolódóan teljes mértékben lehet élni az adólevonás (visszaigénylés) jogával az input oldalon. 

4. A számlázó programok fejlesztőire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

A számlázó programok üzemeltetőjét is tájékoztatni fogja a NAV arról, hogy valamilyen technikai hiba miatt érvénytelen vagy nem teljesül a kötelező online adatszolgáltatás a számlák kiállításáról.
Ez fontos feedback lesz a megfelelő adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

 

5. Teljesítési hely szabályok változása a virtuális szolgáltatások tekintetében (Áfa tv. 42.§)

2024-től amennyiben virtuális platformon kerül sor az esemény megrendezésére, azon való részvételre, akkor adóalany vagy nem adóalany megrendelő esetében „főszabályos szolgáltatássá” válik a virtuális szolgáltatás a teljesítési hely tekintetében, azaz a vevő letelepedési államában fog teljesülni a szolgáltatás – feltéve, hogy az eladónak nincs letelepedettsége a megrendelő tagállamában. Pl. ha egy német adóalany vesz részt egy Magyarországon megrendezett konferencián vagy egy sporteseményen, akkor az erről szóló számlát adójogilag egy határon átnyúló, nemzetközi fordított áfás ügyletként kell kezelni és ily módon kiállítani, és közösségi összesítőn is szerepeltetni kell.  

Fontos tehát, hogy ha az eseményekre, rendezvényekre való belépés biztosítása virtuális formában történik, akkor akár adóalany, akár nem adóalany részére nyújtják a szolgáltatást (B2B vagy B2C), az ügylet nem az események, rendezvények helyszínén minősül teljesítettnek, hanem a megrendelő letelepedettségének államában adózik, függetlenül az esemény, rendezvény helyszínétől és a megrendelő adóalanyisági minőségétől. 

Azonban, ha nem adóalany (B2C) a megrendelő, akkor ezen kívül nemcsak az ilyen eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítása, hanem általánosságban az olyan tudományos, oktatási, művészeti, sport, szórakoztatási, kulturális szolgáltatások nyújtásánál is a nem adóalany megrendelő lakóhelye vagy letelepedettsége határozza meg a teljesítés helyét, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé. [Áfa tv. 43.§ (3)].

6. Következik: E-ÁFA, felkészül: E-nyugta

Az E-áfa bevallás már 2024-től hatályos, másik pillére az E-nyugta 2025. január 01-től lép hatályba. 

Milyen módon lehet beadni 2024. január 01-től az áfa bevallást? Alapvetően három módon:

1, ÁNYK: marad az eredeti mód (ezt egyelőre nem is tervezik kivezetni). Ezen felül 2 új rendszer van, mindkettő az e-áfa rendszer része (valamilyen szinten elektronikus úton kerül sor a beadásra).

2, NAV által készített bevallási tervezet jóváhagyása: A NAV a nála rendelkezésre álló adatokból csinál egy tervezetet, és rendelkezésre bocsátja számunkra. Mi ezt megnézzük, ha elfogadjuk, akkor jóváhagyhatjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő, de javítható (pl. levonási arányokat korrigáljuk. 

3, M2M (machine-to-machine) rendszer: Maga az adózó a NAV által előre megadott xml formátumon keresztül gép-gép kapcsolattal (gépi interfészen keresztül) feltölt egy fájlt, bővített áfa analitikát, adatokat. 

Mikor lehet alkalmazni először? A 2024. január 01-jét is magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban lehet alkalmazni először az e-áfát.

 

7. Nyugtával egy tekintet alá eső okirat

2024. január 01-től bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma.  Mi ez? Ez tulajdonképpen módosító nyugta. Eddig csak számlánál ismertük ezt a fogalmat (módosító számla). Erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, a kiállítás módjára, mint a nyugtára. Ez is tulajdonképpen egy nyugta, csak van egy előzménye, amit módosít. Megvannak a kötelező adatai is. 173/B.§

 

8. Építőipari fordított adózás

Itt annyi változás történt 2024-től, hogy az olyan esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles az ingatlanon végzendő építési, szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás, és ez az engedély vagy bejelentés a láncban hátrébb (például az alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé” fordított irányban kell nyilatkozni: azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek arról a tényről, hogy a számlázáskor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni (az egyéb feltételek fennállása esetén). 

9. Műalkotások 5%-os importja

A műalkotások importja, ha 2023. december 31-ét követ az adókötelezettség keletkezési időpontja, akkor az 5 százalékos áfakulcsú. Az 5%-os adókulcsú műalkotások az Áfa törvény 8. számú melléklet I. részében vannak felsorolva. Ugyanakkor nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.

10. Túrórudi paragrafus

Az Áfa törvény pontosította, bővítette a 18 %-os termékkört. (Áfa törvény 3/A. számú melléklet I. rész új 5. pont): „Desszert jellegű sajtkészítmény 1806-ból 2106-ból”. A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. előtt is a 18%-os áfa kulcs alá tartoztak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%- os áfa kulcs alá sorolja a jogalkotó.

Ezeken felül pontosításra került a fogorvosi fogtechnikusi tárgyi mentesség, az 5%-os kulcs alá eső tápszer fogalma, valamint a betegszállításnál alkalmazható mentesség kiterjesztésre került; ezek nem olyan nagy változások, nem kell szót ejteni róluk bővebben.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló esetkört 2023.12.31-i bejelentési határidőhöz kapcsolódva, amit érdemes figyelemmel kísérni. Ellenőrizd, hogy ne maradj le semmiről!

#exKIVA (december 20.)

Aki úgy dönt, hogy 2024.01.01-től nem szeretne KIVA alany lenni, 2023.12.01 – 2023.12.20. közötti időszakban jelentheti be, hogy következő évtől a társasági adó rendszerében szeretne működni. A KIVA hatálya alá ezt követően csak a harmadik évben térhet vissza (2 éves visszatérési tilalom).
/Fontos tehát, hogy itt saját döntés alapján hagyjuk el a kivát, nem kényszerből esünk ki!/.
Hogy kinek érdemes megfontolnia a KIVA választását, arról itt írtunk: https://acounto.com/kiva/

#Pénzforgalmi ÁFA

Az általános szabályok szerinti áfa helyett a pénzforgalmi elszámolás választása, valamint a korábbi pénzforgalmi elszámolást választók visszatérése a „normál” szabályok alá is jogvesztő december 31-én. Ha 2024. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra szeretnétek áttérni, vagy az alól szeretnétek visszatérni, erre a választásra 2023.12.31-ig van lehetőségetek.

#Alanyi adómentesség

A különleges jogállás (azaz alanyi adómentesség) alá való bejelentkezés is jogvesztő: ha választani szeretnénk az alanyi adómentességet, vagy azt a továbbiakban (következő évben) nem szeretnénk alkalmazni, az erre vonatkozó szándékunkat év végéig, december 31-ig tudjuk jelezni az adóhatóság felé. Egy adóévre tudjuk választani a mentességet, ugyanakkor értékhatár-átlépés miatt az év folyamán át lehet „esni” az általános szabályok alá az alanyi adómentességből (ebben az esetben viszont 2 évig nem választhatjuk újra az alanyi adómentességet).

#Ingatlanok értékesítése és bérbeadása az áfában

Az ingatlanok értékesítésével (kiv. építési telek) és hosszú távú bérbeadásával foglalkozó vállalkozók e tevékenységükre nem kötelesek áfát felszámítani, azaz főszabályként ezek mentesek az adó alól. Azonban dönthetünk úgy, hogy adókötelessé tesszük ezeket a tevékenységeket. Erre vonatkozó döntésünket december 31-éig van lehetőségünk bejelenteni a Hatóság felé annak érdekében, hogy 2024. január 01-től áfásan tudjuk őket számlázni.

#Árrésadó alkalmazásáról való lemondás

Viszonteladóként dönthetünk úgy is, hogy tevékenységünk egészére nem alkalmazza a különbözeti adózást. Ezen döntésünket a a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig (azaz szintén 2023.12.31-ig) jelenthetjük be a NAV-nak.

Ekkor általános szabályok szerint fogunk adózni az áfában. E választástól a választás évét követő második naptári év végéig nem térhetünk el (visszatérési tilalom két évig). Amennyiben a második naptári év végéig eltérő nyilatkozatot nem teszünk, úgy a választása újabb két évvel meghosszabbodik.

#Árrésadó II. – Globális nyilvántartás

A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek értékesítésével foglalkozó viszonteladó vállalkozó dönthet úgy is, hogy a különbözeti áfa elszámolásban az ún. egyedi nyilvántartáson alapuló adómegállapítási módszer helyett az ún. globális nyilvántartáson alapuló eljárást választja (a törvényi feltételek fennállása esetén; pl. 50 ezer Ft alatti egyedi termékek). E választás bejelentésére nyitva álló határidő a viszonteladóra nézve a tárgyévet (2024-es adóévet) megelőző év utolsó napja (azaz szintén 2023. december 31-e).

#Társasági adó

A kiegészítő támogatás (adókedvezményre jogosító) pénzügyi teljesítésének határideje december 31. E határidő elmulasztása után csak a kedvezmény egy részét (vagy nullát) lehet érvényesíteni. És ha még maradt nyereségünk, így tudjuk azt felhasználni: https://acounto.com/osztalek-2023/ 

#Köztartozásmentesség

Aki 2024. januártól köztartozásmentességi (gyakori nevén: KOMA) listán szeretne szerepelni, 2023. december 31-ig teheti meg az erre vonatkozó bejelentését a NAV felé.

+1 Ráadás tipp:

Bár az egyéni vállalkozók átalányadóra alá való bejelentkezése nem jogvesztő december 31-én, érdemes ugyanakkor megfontolni a január 1-i indulást az értékhatár arányosítása miatt. Ezt alakuláskor, vagy az éves szja bevallásban (május 20-án) lehet választani!

Az átalányadó bevételi keretéről itt tudsz meg mindent: https://acounto.com/atalanyado-keret/ 

Az az egyéni vállalkozó, aki KATA alany szeretne lenni 2024.01.01-jével, szintén december 31-ig jelentheti be szándékát erre vonatkozólag. A KATA alá való belépés egyébként minden hónapban engedélyezett, ha előző hónapban ezt bejelentjük a NAV felé. A 2023.12.31-i határidőnek itt akkor van jelentősége, ha a 18 milliós KATA keretet szeretnéd kimaxolni.

 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Osztalék és osztalékelőleg – hogyan adózunk a nyereség után?

Osztalék és osztalékelőleg – hogyan adózunk a nyereség után?

Az osztalék és az osztalékelőleg fogalmának megértése és azok adózási szempontjainak ismerete elengedhetetlen minden társas vállalkozó számára. Ebben a blogbejegyzésben alaposan körbejárjuk ezeket a témákat, hogy segítsünk tisztán látni a számviteli és adózási szabályok között. Megvizsgáljuk, hogyan határozza meg a társaság legfőbb szerve az osztalékot, milyen adóterheket visel az osztalék, és milyen szabályok vonatkoznak az osztalékelőlegre.

 

Mi számít osztaléknak?

Az osztalék és az osztalékelőleg a tulajdonosoknak (azaz tagoknak, tagi jogviszonyban álló természetes személyeknek – és cégeknek) járó tőkejövedelem a polgári jogban és a hétköznapi életben.
Az adózásban ennél tágabban értelmezzük az osztalékot, így ezeken felül osztaléknak minősül pl. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, a kamatozó részvény kamata, de bizonyos befektetési jegyek hozamai is ide sorolandók,

Az osztalék

A társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, tagok gyűlése stb.) dönt az osztalék megállapításáról, mértékéről és annak kifizetéséről az üzleti évet lezáró beszámoló értékelésekor. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a tulajdonosok csak akkor tudnak dönteni az osztalék kifizetéséről, amikor a beszámolót elfogadják (évente tehát egyszer). A legfőbb szerv által megállapított osztalékot az adó nyelvén jóváhagyott (bruttó) osztaléknak nevezzük (ez később fontos lesz, hogy a nettó osztaléktól el tudjuk határolni).

Milyen adóterheket visel az osztalék?

Nézzük meg először az osztalékot nyújtó fél (a társaság) szempontjából! Különbséget kell tennünk a társaságra nézve aszerint is, hogy társasági adó (TAO) alatt adózik-e, vagy kisvállalati adó (KIVA) alany-e a kifizető cég! Ha cég kap osztalékot, értelemszerűen ebben az esetben szja és szocho nem merül fel!

  1. Ha TAO-s cég fizet osztalékot: itt egyszerűbb a dolgunk, mert a társasági adó mértékét nem befolyásolja az a tény, hogy a cég fizet-e osztalékot vagy sem. Az ún. adózott eredményből van lehetőség osztalékot fizetni, ami már TAO szempontból és nettó, adózás utáni jövedelem, így ha ezt a tulajdonosok felosztják maguk között, e döntés már nem befolyásolja a TAO mértékét: mindenképpen 9%-os nyereségadót kell fizetni, az osztaléktól függetlenül.
  2. Ha KIVAs cég fizet osztalékot: itt már lényeges kérdés az osztalékról szóló döntés! A jóváhagyott (bruttó) osztalék ugyanis a kisvállalati adó alapját képezi, így ha egy KIVA-s cég úgy dönt, hogy (nem társasági adós korszakban felhalmozott eredménytartalékból vagy eredményből) osztalékot fizet, akkor e döntés a cég szempontjából plusz KIVA fizetési kötelezettséget jelent (ennek mértéke 10%). Ez azt is jelenti, hogy amennyiben nem osztja ki a tagok között a profitját a cég, akkor nem kell az év végi eredmény után KIVA-t fizetnie a társaságnak (ez az egyik legfőbb különbség a TAO-s létformához képest).
  3. Az osztalékot szerző fél (aki kapja a tőkejövedelmet) szempontjából az alábbi adóterheléssel kell számolni.

Természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot?

Különbséget kell tennünk itt aszerint, hogy természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot!

A. Természetes személy esetében:

  •  Személyi jövedelemadó (szja): ezt korlátlanul meg kell fizetni a kapott osztalék után. Ennek mértéke 15% (ezt a kifizető levonja)..
  • Szociális hozzájárulási adó (szocho): ez egy korlátos adónem az osztalék szempontjából. Lent teszünk ehhez kapcsolódóan egy kitérőt*. Itt most annyi legyen elég, hogy legfeljebb, 2023-ban 5.568.000 Ft osztalék után kell szochot fizetni, függetlenül az osztalék tényleges mértékétől (de ez a maximális érték is csökkenthető, akár nullára).

B. Jogi személy esetében:

    • TAO alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével (ami bevételként könyvelendő) csökkenteni lehet a társasági adó alapját (kivéve ún. ellenőrzött külföldi társaságtól – offshore cégtől – származó osztalék esetében). Vö: az osztalékkövetelés elengedése viszont adóköteles lehet!
    • KIVA alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével csökkenthető a kisvállalati adó alapja

    Elismert tőkepiaci (tőzsdei) ügyletek hozama és a szocho:

    Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után nem kell szocho-t fizetni! Pl. MOL részvény utáni osztalék esetében tehát az szja-t meg kell fizetni, de szocho nem merül fel. A MOL bent van a Budapesti Értéktőzsdén, tehát elismert tőkepiaci ügylethez tartozik, e részvény osztaléka után szocho nincs!

    Az osztalékelőleg

    Két beszámoló elfogadása közötti időszakban (tehát tárgyév május 31-e és követő év május 31-e között) osztalékelőleg megállapítására és fizetésére van lehetősége a társaságnak.

    Az osztalékelőleg után csak 15%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni (ezt a kifizető levonja), szocho-t nem. A szocho akkor fog megjelenni, amikor az osztalékelőleg a legfőbb szerv döntése alapján „osztalékká válik” az eredmény felosztásáról szóló jegyzőkönyv alapján.

    Osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel (lásd lentebb, az osztalék forrásánál).

    Az osztalékelőleg fizetésének feltételeként 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel kell rendelkeznie (a számviteli törvény szerinti osztalékfizetési korlátok miatt) az adott társaságnak. Közbenső mérleg nélkül tehát osztalékelőlegről szóló döntést nem lehet hozni.

    Ha az osztalékelőleg később, az adóévet követően nem válik osztalékká, akkor az osztalékelőleg kölcsönnek minősül (a társaság felől a tag felé folyósított kölcsönnek minősül), így MNB szerinti mindenkori alapkamat + 5 százalékpontnyi kamat terheli azt. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, (ha nem szedtük be ezt a magánszemélytől), ami szja-, és szocho-köteles.

     

    *A szociális hozzájárulási adó (szocho) és annak adófizetési felső határa

    Négy jövedelemtípus van Magyarországon, amelyek esetében, ha a természetes személynek szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetendő szocho mértéke korlátos! Pontosabban: a szocho alapjának van egy felső határa az olyan jövedelemtípusoknál, ahol a szochot a természetes személy fizeti.

     

    Melyek ezek a korlátos szocho alá eső jövedelemtípusok? Négy csoport van:

    1. Osztalékból származó jövedelmek (a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó osztalékalapja is ide tartozik), kiv: elismert tőkepiaci ügyletből származó osztalék (Pl. OTP részvény hozama)
    2. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
    3. Vállalkozásból kivont jövedelem
    4. Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem

    A fenti négy jövedelemtípusnál a szocho-t addig kell megfizetni, amíg a természetes személy

    összevont személyi jövedelemadó-alapjába tartozó szja-adóelőleg alap számításnál figyelembe vett (tehát együtt adózó) jövedelmei, vagy a fenti jövedelmei (négy csoport) a tárgyévben (az osztalékszerzés évében) elérik az adóév első napján (vegyük észre: a decemberi minimálbér-módosításnak erre nincs hatása!) érvényes minimálbér (tehát nem a garantált bér) összegének a huszonnégyszeresét.

     Tehát, miket számítunk be ebbe a korlátba? Az együtt adózó jövedelmeket: önálló, nem önálló és egyéb tevékenység jövedelmeit. Pl. ingatlan bérbeadás, biztosításból származó jövedelem, munkabér, megbízási díj, praxisjog értékesítésből származó egyéb jövedelem stb. Ha ezekből összejön az 5,568 ezer Ft, akkor a fenti négy, korlátos külön adózó jövedelem esetében nincs szocho!  

    Az adófizetés felső határának számításába valamennyi együtt adózó jövedelmet figyelembe lehet venni! Teljes mértékben irreleváns, hogy vontak-e ezekből szochot vagy nem, KIVA-s cég munkavállalói-e vagy sem. Sőt, az sem érdekes, hogy az összevont adóalap akár nullára csökken az adóalap kedvezmények (első házasok kedvezménye, családi kedvezmény, fiatal anyák kedvezménye stb.) miatt. Ha volt együtt adózó jövedelem az osztalék szerzésének évében, akkor azt beszámítjuk! Minden más lényegtelen. 

    2023-ban az adófizetési felső határ a szochoban: 5.568.000 Ft szocho alapra jutó 723.840 Ft. Vagyis, akinek volt pl. 2023-ban 5,6 millió Ft bruttó munkabére, neki az osztalék után nem kell szochot fizetnie, mert elérte az adófizetés felső határát.

    2024-ben az adófizetés felső határa a szochoban: 6.403.200 Ft szocho alapra jutó 832.416 Ft.

    Nagyon fontos megjegyezni, hogy öregségi nyugdíjas személy is fizet alapesetben az osztalék után szochot, de az adófizetés felső határa rá is vonatkozik (az osztalék szempontjából tehát nem viselkedik nyugdíjasként).

    Reméljük a fenti anyag segít eligazodni az osztalékadózás világában, amennyiben bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj ügyfélszolgálatunkhoz!

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

        A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

        A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

        Idén, rendhagyó módon már 2023. december 01-től hatályba lépnek a 2024-re tervezett minimálbér-változások. Mutatjuk, hogy mi változik és hogy hogyan érinti vállalkozásod!

        Az előzetes tervezetek szerint a minimálbér 15%-kal, a garantált bér pedig 10%-kal fog emelkedni decembertől, ezzel előbbi 266.800 Ft-ra, utóbbi 326.000 Ft-ra nő. 2023. december hónapját érinti legmarkánsabban a változás, hisz ebben a hónapban (ahogy látjuk majd lentebb) lesznek olyan szabályok, ahol a tárgyév első napján (2023. január 01-jén) érvényes minimálbérrel (azaz 232.000 Ft-tal) kell számolni, és vannak olyan rendelkezések, ahol a mindenkori, azaz a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell nézni (vagyis a december 01-jétől hatályos 266.800 Ft-ot).

        Mik a legfontosabbak?

        A változások jegyzékét pontokba szedve foglaltuk össze:

        1. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások negyedévente fizetendő járulék-, és szocho terhei

        2. A költségeiket tételesen elszámoló, vállalkozói személyi jövedelemadó alany egyéni vállalkozók által fizetendő havi kivét adóterhei

        3. A társas vállalkozók minimálisan fizetendő közterhei

        Biztosítottak (azaz főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó) esetében, a fenti három pont azt jelenti, hogy a havi minimális járulékfizetési kötelezettségeiknek az alábbiak szerint tudnak eleget tenni:

        Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 266.800 Ft (erre jutó tb. járulék 49.358 Ft), havi szocho alapja 300.150 Ft (erre jutó szocho 39.020 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

        Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 326.000 Ft (erre jutó tb. járulék 60.310 Ft), havi szocho alapja 366.750 Ft (erre jutó szocho 47.678 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

          

        #4 A megbízási díjban részesülő személyek járulékkötelezettségei

        Itt kizárólag a minimálbért kell nézni, nem a garantált bérminimumot, függetlenül a megbízott személy középfokú szakképzettségétől vagy iskolai végzettségétől! Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a megbízási díjból számított jövedelem (azaz nem a teljes megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, illetve (nem egész hónap esetén) naptári napokra annak harmincad részét. Ha maga az ügylet, a díjazás a teljes hónapra irányul, akkor nézzük a havi minimálbér 30%-át. Ha nem teljes hónapot ölel fel az időtartam, a díjösszeg, akkor naptári napokra kell nézni jövedelmet (ekkor azt kell nézni, hogy a napi jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-ának 1/30-ad részét). E határérték decembertől 72.036 Ft (10%-os költséghányad alkalmazását feltételezve) havonta, naptári napokra pedig 2.401 Ft.  Havi 103.129 Ft megbízási díjból származó bevételi értéknél kapjuk meg ezt a 72.036 Ft-os jövedelmet (10%-os költséghányad mellett), vagyis ezt elérő vagy meghaladó díj esetén beszélünk biztosítottságról. 

         

        #5 A kisvállalati adót (KIVA-t) fizető társas vállalkozások

        A minimálbér és garantált bérminimum növekedésével a bérköltség is nő, ami KIVA egyik alapjának tekintendő, így – bár a KIVA százalékos mértéke nem változik, de – a fizetendő KIVA névleges összege nő.

         

        #6 Az egyszerűsített foglalkoztatás – EFO – (alkalmi munkavállalás) munkáltatói közterhei és a munkavállalók napi bérének maximumai is módosulnak:

        A fizetendő közteher mértéke:

        • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén (0,5%) 1.334 Ft (száz forintra kerekítve 1.300 Ft), 
        •   az alkalmi munka eseteiben (1%) 2.668 Ft (2.700 Ft száz forintra kerekítve),
        •   filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén (3%) 8.004 Ft (száz forintra kerekítve 8.000 Ft). 

         A napi bérek alakulása:

        •       Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 10.431 Ft/nap (1.304 Ft/óra)
        •   Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 15.952 Ft / nap
        •     Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 13.044 Ft/nap (1.630 Ft/óra)
        • Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 19.491 Ft / nap

        Fontos, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát (32.000 Ft).

         

        #7 A munkaviszonyhoz kapcsolódó (munkaviszonyban foglalkoztatottak) minimum járulék-, és szocho alap

        Szintén a minimálbérhez kötött, ennek minimum alapja a minimálbér 30%-a, azaz 80.040 Ft decembertől. Ez azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább e mérték alapján 18,5% tb. járulékot és 13% szochot kell fizetni, függetlenül attól, hogy a bruttó munkabér eléri-e ezt az értékhatárt vagy sem. 

        #8 EKHO 

        Aki az élsport, az előadóművészetek, vagy a tájékoztatók, publikációk területén tevékenykedik (szerkesztő, riporter, újságírás, média stb), választhatja az ún. EKHO szerinti adózást meghatározott foglalkozásokban, munkakörökben, magánszemélyként.  Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, mely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket. Ilyen jövedelem lehet pl. a munkaviszonyból származó jövedelem. Az általános közterhek megfizetésekor is a tárgyhavi (azaz a mindenkori, így a decembertől hatályos) minimálbért kell figyelembe venni.

        Mi nem változik?

        Az alábbi számokat nem érinti a változás:

        A. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások szja-mentes értékhatára (1.392.000Ft jövedelem, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft bevételnek felel meg).

        B. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások bevételi értékhatára (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén 27.840.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén 139.200.000 Ft).

        C. A szocho korlátja: bizonyos jövedelemtípusok esetén a magánszemély (aki kapja a jövedelmet) által fizetendő szocho korlátos, azaz csak egy bizonyos felső határig kell megfizetni azt. Ez a felső határ is a minimálbérhez kötött, viszont a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez, vagyis nem a mindenkor érvényes (havi) minimálbérhez.
        Mik ezek a jövedelmek, melyek után a szocho korlátos? Jellemzően négy típusba sorolhatóak: osztalék típusú jövedelmek, árfolyamnyereség, értékpapír kölcsönzés jövedelmei, és vállalkozásból (pl. végelszámolás útján) kivont jövedelmek. Szóval, az ezek után fizetendő szocho-t csak 724.000 Ft éves maximális értékig kell megfizetni (ami 5.568.000 Ft szocho alapot jelent). Jó hír, hogy ezt az adóalapot „csökkenti” (azaz beszámíthatjuk) a bruttó munkabérünk(et) pl.

        D. Az szja-ban érvényesíthető adókedvezmények összege (pl. a súlyos fogyatékossághoz kötődő személyi kedvezmény; ami a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2023-ban havi 77.300 Ft, ami 11.595 Ft adómegtakarítást jelent). Itt is a tárgyév első napján érvényes minimálbérrel kell számolni, vagyis nem érinti őket a decemberi minimálbér-növekedés.

        E. Szocho kedvezmények típusa és mértéke, amelyek összefüggnek a minimálbérrel:

        • A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a minimálbér utáni 13 százalékos adómérték 50 százaléka (15.080 Ft)
        • A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény az első két évben a minimálbér 13%-a (30.160 Ft); a harmadik évben a minimálbér 13%-ának 50%-a (15.080 Ft)
        • A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény az első három évben a minimálbér 13%-a, (30.160 Ft); a negyedik és ötödik évben a minimálbér 13%-ának az 50%-a, (15.080 Ft)
        • A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének 13%-a (60.320 Ft)
        • A közfoglalkoztatotti jogviszony után igénybe vehető adókedvezmény legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-a
        • A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximuma a minimálbér négyszeresének 13%-a (120.640 Ft).

        F. Adómentes bevételek, adómentességi határok az szja-ban az alábbi juttatásokkal kapcsolatban

        • A munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (23.200 Ft)
        • A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben (232.000 Ft)
        • A szövetkezeti tag természetes személynek élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben (232.000 Ft) (Bővebben: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.24.)
        • A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész (232.000 Ft)
        • A szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;

        Nézzük meg, hogy egy adott törvényi rendelkezés milyen minimálbér-fogalmat használ, azaz ki mit ért minimálbér alatt, ugyanis igen eltérő minimálbér-értelmezésekkel találkozhatunk!

        Szja törvény: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét érti minimálbér alatt (kivéve: költségelszámolásnál alkalmazott mindenkori minimálbért).

        Tb. járuléktörvény: a tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidős munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a főállású egyéni és társas vállalkozó a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

        Szocho tv: főszabályként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (pl. a szocho korlátja esetében), kivéve az egyéni-, és társas vállalkozókat, mert esetükben a tárgyhónap első napján hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum (középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő személyesen végzett főtevékenység esetén) havi összege

        KIVA törvény: teljes mértékben átveszi a Tb. járuléktörvény minimálbér fogalmát.

         

        Végezetül kiemelnénk a pénzbeli ellátások közül néhány változást, ami a fentiekkel összefügg

        Az alábbi számokat nem érinti a változás:

        • A gyermekgondozási díj (GYED), illetve a nagyszülői GYED maximális összege 373.520 Ft-ra nő (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka)
        • A diplomás GYED összege BA/BSc képzés esetén 186.760 Ft-ra (a minimálbér 70 százaléka), MA/MSc képzés esetén pedig 228.200 Ft-ra (a garantált bérminimum 70 százaléka) nő
        • A táppénz ellátás naptári napi összege legfeljebb 17.787 Ft-ra emelkedik (a minimálbér kétszeresének harmincad része),
        • A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi 266.800 Ft-ra emelkedik (a minimálbér összegével megegyezik)
        • Az álláskeresési járadék összege legfeljebb napi 8.893 Ft lehet (a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél).

        Reméljük sikerül eligazodni az igencsak kusza változások rendszerében! Ha bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj hozzánik bizalommal!

            Átalányadó keret

            Átalányadó keret

            Az alanyi adómentes kerethez hasonlóan az átalányadó kerettel is érdemes mindig naprakész lenni. Ebben a cikkben az átalányadózó vállalkozóknak szóló bevételi értékhatárokról esik szó, melyek figyelembevételére különös gondot kell fordítani. Az átalányadózási módszer ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha az éves bevétele nem lépi túl a meghatározott határokat. Ha a bevétel meghaladja ezt a limitet, a vállalkozó nemcsak hogy egy különadót köteles fizetni, de az átalányadózás lehetőségét is elveszíti, és a VSZJA rendszerébe kerül az adott év egészére vonatkozóan. Nézzük is meg, hogy működik a rendszer, és mire kell különösen figyelnünk!

            Átalány keret, és amit tudni kell róla:

            A szabályok korábban úgy álltak, hogy ha a vállalkozó elvesztette az átalányadózásra jogosult státuszát, akkor négy évnek kellett eltelnie annak érdekében, hogy ismét választhassa ezt az adózási formát. 2023-tól azonban ez a periódus két évre csökken, így ha valakinek 2023-ban vagy később szűnik meg az átalányadózásra való jogosultsága, akkor két évig nem választhatja ezt az adózási módot.

            Az átalányadózásra jogosultak csak akkor maradhatnak ebben a rendszerben, ha bevételeik nem haladják meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2022-ben 24 000 000 forint, míg 2023-ban 27 840 000 forint. A kiskereskedők számára a limit az éves minimálbér ötvenszerese, tehát 2022-ben 120 000 000 Ft, 2023-ban pedig 139 200 000 Ft. Érdemes kiemelni, hogy ezeket a határértékeket arányosítani kell év közbeni vállalkozás indítása, szüneteltetése vagy megszüntetése esetén, és ugyanez vonatkozik azokra is, akik a kata rendszeréből váltanak átalányadózásra.

            Az átalányadózási szabályok szerint a bevételi összegek pénzforgalmi alapon kerülnek számításba, ami azt jelenti, hogy a bevétel csak akkor tekinthető átalányadónak, ha azt már kifizették.

            2022-ben egy különleges szabály vonatkozik azokra, akik augusztus 31-ig még a „régi katás” rendszerben voltak, az ő bevételi értékhatáruk ebben az évben (szeptembertől decemberig) 8 000 000 Ft, ami az éves minimálbér tízszeresének harmada. Fontos hozzátenni, hogy a vonatkozó kormányrendelet nem említ külön értékhatárt a kiskereskedők számára ebben az időszakban.

            Ha az év folyamán indított, szüneteltetett vagy megszüntetted a vállalkozásodat, a bevételi értékhatár arányosan, a tevékenység folytatásának napjai alapján kerül kiszámításra. Ezt a szabályt a 2023-as módosítások is fenntartják, és kiterjesztik azokra a vállalkozókra is, akik a kata rendszerből átalányadózásra váltanak.

            Nézzünk pár életszerű példát a fentiekre:

            1. példa: 2023.02.01-jén kezdted az átalányadózó vállalkozásodat, és év végéig működtetni fogod azt. A minimálbér összege 232 ezer Ft. Így összesen 334 nappal számolhatod az időarányos bevételi értékhatárt, ami esetedben 25 475 507 Ft lesz.

            2. példa: 2023.01.01. és 2023.12.31. között összesen 2 hónapot szüneteltetsz (legyen a két hónap április és május). A minimálbér összege 232 ezer Ft. Így 304 aktív napod lesz 2023. év során, a bevételi értékhatárod pedig 23 187 288 Ft lesz.

            3. példa: 2023.01.01. és 2023.04.30. között működteted vállalkozásodat, az átalányadós egyéni vállalkozásod megszűnésének napja 2023.04.30, így az aktív napok száma 120 nap. A rád vonatkozó bevételi értékhatár, 232 ezer forintos minimálbérrel számolva 9 152 877 Ft.

            Mi történik, ha átlépjük az átalányadó keretet?

            Az átalányadózás bevételi értékhatárának figyelése nélkülözhetetlen számunkra, mert ha túllépjük, akkor visszamenőleg elveszítjük az átalányadózás jogosultságunkat.

            Ez azt jelenti, hogy visszamenőleg a VSZJA (tételes költségelszámolás) szabályai szerint kell adóznunk az adott évben. Ha év közben váltottunk átalányadózási módszerre, akkor a váltás napjától leszünk VSZJA alanyok.

            Mit kell tennünk, ha túllépjük az átalányadózás értékhatárát?

            1,  Azonnal nekünk kell állnunk a részletes bevételek és költségek nyilvántartásához, beleértve a pénztárkönyv és egyéb részletező nyilvántartások vezetését is.

            2,  Az átalányadózás időszakában keletkezett összes igazolt költséget egyben kell rögzítenünk a nyilvántartásban.

            3,  Értesítenünk kell a NAV-ot, hogy túlléptük a bevételi határt és emiatt nem vagyunk továbbra jogosultak az átalányadózásra (‘T101E).

            4,  Ha a keret túllépése történt meg, akkor szükségessé válhat korábbi bevallásaink újraértékelése és az esetlegesen felmerülő további adóterhek kifizetése.

             

             

              A cikket hamarosan további hasznos információkkal bővítjük !
                Alanyi adómentes (AAM) kisokos

                Alanyi adómentes (AAM) kisokos

                Tudtad, hogy az alanyi adómentes (AAM) keretbe nem minden bevétel számít bele? Az AAM kisokosunkkal segítünk eligazodni ezen a területen, illetve bemutatjuk az ÁFA körbe kerülés lehetséges formáit is! Nézzük is át, pontosan hogyan működik az AAM keret, és mire kell a leginkább figyelnünk!

                I. Az AAM keretbe be nem számítandó bevételek – vezetői összefoglaló

                A következő típusú árbevételek nem növelik AAM keretedet, 7+3 pontba összegezve. Ha valamelyik érint, az anyag második részében találod a részletes leírást az egyes esetekhez!

                1, Tárgyi eszközként, immateriális jószágként, vagyoni értékű jogként használt termék és szolgáltatás értékesítése, 

                2, Új közlekedési eszköz Unión belüli értékesítése

                3, Új, vagy rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan(rész) értékesítése

                4, Építési telek értékesítése (függetlenül annak korától)

                5, A tevékenység közérdekű jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes” bevételek (85.§ (1))

                6, A tevékenység egyéb sajátos jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes”, KIEGÉSZÍTŐ jellegű szolgáltatások ellenértékei (86.§ (1) a)-g)): itt lényeges kiemelni a kiegészítő jelleget!, (pl. biztosítási ügynök tevékenysége nem kiegészítő jellegű), 

                7, Bizonyos mezőgazdasági bevételek (XIV. fejezet szerinti különös jogállású adózó esetén). 

                8, A külföldön teljesült, Unión belüli távértékesítés

                +1  Nincs szabályozva jogszabályban, de az a NAV-os gyakorlat, hogy a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások bevételei sem telítik a bevételi keretet (mert itt nem is AAM minőségükben járnak el, így a kapcsolódó input áfát is levonhatják). 

                +2 Nincs szabályozva így, de indirekte: a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegeként kapott összeg sem számít bele (még nincs teljesítés),

                +3 Bizonyos támogatási, pályázati összegek, hitelek stb. (amik nem ellenértéknek minősülnek; ugyanígy a kaució, kötbér, kátrérítésként kapott bevételek)

                 

                II. Nézzük részleteiben!

                1, Tárgyi eszközként, immateriális jószágként, vagyoni értékű jogként használt termék  és szolgáltatás értékesítése
                A felsorolt formában értékesített termékek és szolgáltatások nem növelik alanyi adómentes kereted, azonban az értékesítés lehet mentes az adó alól, például  személygépkocsi esetében. Használt ingatlan esetében viszont külön szükséges vizsgálni az adókötelessé tételt.

                2, Új közlekedési eszköz Unión belüli értékesítése

                Mit jelent az új közlekedési eszköz az áfában?

                Új közlekedési eszköz:

                1. a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;
                2. b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert – kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;
                3. c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;

                 

                 3, Új, vagy rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan(rész) értékesítése

                Mit értünk az új, vagy a rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan alatt az áfában?

                Olyan ingatlant, amely

                          első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

                          első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

                          első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

                 

                4, Építési telek értékesítése (függetlenül annak korától)

                 

                5, A tevékenység közérdekű jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes” bevételek (85.§ (1))

                1. a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;
                2. b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
                3. c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
                4. d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;
                5. e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
                6. f) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
                7. g) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
                8. h) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
                9. i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít;
                10. j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó, óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is;
                11. k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából;
                12. l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés
                13. la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
                14. lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;
                15. m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít
                16. ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy
                17. mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,

                 kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;

                1. n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet – ilyen minőségében – teljesít;
                2. o)  a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat;
                3. p) a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
                4. pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy
                5. pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)–o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá
                6. pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint
                7. pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.

                 

                6, Tárgyi adómentes kiegészítű jellegű szolgáltatások

                A tevékenység egyéb sajátos jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes”, KIEGÉSZÍTŐ jellegű szolgáltatások ellenértékei (86.§ (1) a)-g)): itt lényeges kiemelni a kiegészítő jelleget!, (pl. biztosítási ügynök tevékenysége nem kiegészítő jellegű), Pl. AAM EV biztosítási ügynöki tevékenységet végez, akkor ha ő ezt fő ügyletként, fő tevékenységként végzi, akkor ebben az esetben nem mondhatjuk azt, hogy ő kiegészítő jelleggel végzi ezt, és ez esetben az e tevékenységből származó bevétele beleszámít az értékhatárba.

                1. a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség;
                2. b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
                3. c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
                4. d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását;
                5. e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van;
                6. f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését;
                7. g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;

                 

                 7, Bizonyos mezőgazdasági bevételek

                Bizonyos mezőgazdasági bevételek (XIV. fejezet szerinti különös jogállású adózó esetén). Kompenzációs felárra jogosult mg-i tevékenységet végző adózók. Tehát, ha van egy AAM őstermelő, aki be van jelentkezve a komp. felár alá (értékesítésekor), akkor a komp. felárra való jogosultság keretében történt értékesítései után kapott ellenértékek nem számítanak bele az értékhatárba. Tehát a felvásárlási jegyes értékesítéseket figyelmen kívül hagyjuk az értékhatár számításánál.

                 

                8, A külföldön teljesült, Unión belüli távértékesítés

                Ezek jellemzően olyan bevételek, amelyeknek végső vevői, fogyasztói adószámmal nem rendelkező természetes személyek, melyek az eladó tagállamától eltérő tagállamban telepedtek le (ez a termék rendeltetésének a helye is), és az eladónak ebben a tagállamban (a fogyasztás helyén) nincs letelepedettsége.

                Azonban, 10.000 eurós értékhatárig választható, hogy e bevételek teljesítési helye belföld legyen (azaz nem a rendeltetési tagállam, hanem Magyarország). Mivel belföldön alanyi adómentességet választottunk, ezért, ha 10.000 euróig élünk a választásunkkal, és belföldi teljesítési hellyel számlázzuk ezeket, akkor az beleszámít az AAM keretbe. 

                9. +3 Jolly joker

                +1  Nincs szabályozva jogszabályban, de az a NAV-os gyakorlat, hogy a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások bevételei sem telítik a bevételi keretet (mert itt nem is AAM minőségükben járnak el, így a kapcsolódó input áfát is levonhatják). 

                +2 Nincs szabályozva így, de indirekte: a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegeként kapott összeg sem számít bele (még nincs teljesítés),

                +3 Bizonyos támogatási, pályázati összegek, hitelek stb. (amik nem ellenértéknek minősülnek; ugyanígy a kaució, kötbér, kátrérítés stb)

                III. Hogyan kerülünk át alanyi adómentesből ÁFA körbe?

                Amikor egy vállalkozás átlépi az alanyi adómentes keretet, azaz az éves nettó árbevétele meghaladja a 12 millió forintot, ezt követő bevételeire már nem alkalmazhatja az alanyi adómentességet, vagyis a számlázandó tételnek megfelelő áfa kulccsal (5%, 18% vagy 27%) növelt bruttó összeget kell a számlára írnia. Fontos tudni, hogy az alanyi adómentes kereted napra arányosított abban az esetben, ha vállalkozásod nem működött január 1-én! A szünetelés tartamával, az év közben való megszűnéssel, a keresőképtelenségi napokra jutó kieső időkkel stb. nem kell arányosan csökkenteni az AAM keret összegét. Ezen keretedet viszont kényelmesen követheted Acounto fiókodból. A keret átlépését be kell jelentenünk az adóhatóságnál, aki az adószámod kilencedik karakterét „1′-es számjegyről „2”-es számjegyre fogja módosítani, így jelezve az áfaköröd módosulását a partnereid felé.

                Az áfakörbe való belépés után a vállalkozásnak ÁFA-t kell felszámítania a számláin, és az ÁFA-t meg kell fizetnie az adóhatóságnak. Fontos tudni, hogy az első számlát, és a számla teljesítési ideje alapján képzett sorrendben netto értékben átlépjük a 12 milliós (vagy időarányosan kisebb) keretet, már ÁFA-val növelt összeggel kell kiállítani. Emellett jogosulttá válik vállalkozásunk az áfa levonására is.

                Fontos, hogy a vállalkozásnak a belépés időpontjától kezdve az ÁFA hatálya alá tartozó összes számláján szerepeltetnie kell az ÁFA-t, és az áfa bevallásokat is rendszeresen el kell készítenie és benyújtania az adóhatóságnak. Ez utóbbit természetesen az Acounto biztosítja 🙂

                 

                Reméljük részletes és kellően érthető volt ez a cikk az alanyi adómentes keret nyújtotta lehetőségek megfelelő kiaknázásához!