Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Szerző: | dec 19, 2025 | Könyvelés

Ha vállalkozásodba új tevékenységet szeretnél felvenni, akkor először meg kell határoznod, hogy a tervezett tevékenység melyik TEÁOR vagy ÖVTJ kód alá tartozik. Ezek a kódok az egyes gazdasági tevékenységek egységes besorolását jelentik, és a vállalkozói bejelentések során kötelezően meg kell adni őket.

Ebben a cikkben közérthetően végigmegyünk azon,

  • mi a különbség a TEÁOR és az ÖVTJ között,

  • mit kell másképp csinálnod társas vállalkozásként (Kft., Bt., Zrt.),

  • és mit egyéni vállalkozóként,

  • hogyan keresd ki a megfelelő kódot a hivatalos rendszerben,

  • mit tegyél, ha nem egyértelmű, melyik kód illik a tevékenységedre.

1. Mi az a TEÁOR és mi az az ÖVTJ?

TEÁOR: társas vállalkozásoknál alkalmazott, statisztikai és cégjogi besorolás

ÖVTJ: egyéni vállalkozóknál, alkalmazott besorolási forma

TEÁOR – a tevékenységed „statisztikai” kódja

A TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) egy statisztikai alapú besorolás, amely a gazdasági tevékenységeket egységes rendszerbe sorolja.

  • Ezt használja a statisztika, a NAV, a cégbíróság és más hatóságok.

  • Társas vállalkozások (Kft., Bt., Zrt.) esetén TEÁOR kódokat adsz meg a cég tevékenységeire.

  • A cég alapításakor is TEÁOR kódok kerülnek a társasági szerződésbe/cégiratokba.

 

ÖVTJ – a vállalkozói tevékenység „ügyintézős” kódja

Az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) inkább a gyakorlati, ügyintézési oldal felől közelít:

  • Ezt kéri az egyéni vállalkozói rendszer (Webes Ügysegéd).

  • Az ÖVTJ szorosan kapcsolódik a TEÁOR-hoz:

    • egy TEÁOR-hoz több, részletesebb ÖVTJ kód is tartozhat.

 

    2. Hol és hogyan tudod megnézni a megfelelő kódot?

    👉 MKIK – KAVIR kereső: https://kavir.mkik.hu/search

    Itt tudsz:

    • Kulcsszóra keresni (pl. „webáruház”, „marketing tanácsadás”, „tűzvédelmi szaktanácsadás”).

    • Megnézni az adott tevékenységhez tartozó TEÁOR / ÖVTJ kódot.

    • Ellenőrizni, hogy a tevékenység:

      • engedélyköteles-e,

      • kell-e szakképesítés, végzettség,

      • szükséges-e hatósági bejelentés (pl. kereskedelmi tevékenységnél a jegyző felé).

    Ez az az oldal, ahová mind társas, mind egyéni vállalkozóként érdemes elsőként ellátogatnod.

    3. Új tevékenység felvétele TÁRSAS vállalkozásnál

    Társas vállalkozás esetén a hivatalos iratokban TEÁOR kódok szerepelnek.

    1. Lépés: Keresd ki a megfelelő TEÁOR-t

    1. Nyisd meg a KAVIR keresőt.
    2. Írd be a tervezett tevékenységet kulcsszóként.
    3. Nézd meg a találatokat, és válaszd azt, amelyik a legjobban lefedi a tevékenységedet.
    4. Ellenőrizd, hogy:

      • szükséges-e hozzá engedély vagy képesítés,

      • kell-e valamilyen külön bejelentés (pl. kereskedelmi tevékenység).

    A rendszer a TEÁOR-hoz kapcsolódó ÖVTJ-t is mutatja, de a társas vállalkozásnál a bejegyzésnél a TEÁOR számít elsődlegesen.

    2. Lépés: A TEÁOR felvétele a cég tevékenységei közé

    Röviden, mit érdemes fejben tartani (a konkrét ügyintézési felület és folyamat külön cikk témája lehet):

    • Ha új tevékenységet veszel fel, az jellemzően:

      • cégirat-módosítással járhat (ha a társasági szerződésben is rögzítve van a tevékenységi kör),

      • a cégbíróság felé történő bejelentést igényelhet.

    • Érdemes a könyvelőddel vagy jogásszal egyeztetni,

      • melyik legyen a főtevékenység,

      • és mi kerüljön melléktevékenységként a cégadatok közé.

    3. Lépés: Engedélyek, bejelentések

    A KAVIR külön jelöli, ha a tevékenység:

    • Képzettséghez kötött (pl. építész, villanyszerelő, könyvelő),

    • Hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötött (pl. kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások).

    Ilyenkor a kód kiválasztása nem elég – a konkrét engedélyeztetést is intézni kell a megfelelő hatóságnál.

     

    4. Új tevékenység felvétele EGYÉNI vállalkozóként

    1. Lépés: Kódkeresés – ugyanúgy a KAVIR-ben

    1. Látogass el a KAVIR keresőbe
    2. Kulcsszó alapján kikeresed a tevékenységedet.
    3. Megnézed a hozzá tartozó ÖVTJ-t, és az engedélyezési, képesítési feltételeket.

    2. Lépés: ÖVTJ kiválasztása a Webes Ügysegéden

    Egyéni vállalkozóként az új tevékenységedet a

    👉 nyilvantarto.hu/ugyseged (Webes Ügysegéd) felületen tudod felvenni.

    Fontos! A Webes Ügysegéd közvetlenül az ÖVTJ kódot kéri! 

    A háttérben természetesen az ÖVTJ össze van kötve a TEÁOR-ral, de az ügyintézés szempontjából neked itt az ÖVTJ-t kell helyesen megadnod.

    3. Lépés: Ellenőrizd az engedély- és képesítési feltételeket

    Szintén figyelj arra, amit a KAVIR-ben látsz:

    • kell-e hozzá szakképesítés vagy meghatározott végzettség,

    • kell-e bejelentés vagy engedély (pl. kereskedelem, vendéglátás, egészségügyi szolgáltatás stb.).

     

    5. Mit tegyél, ha nem egyértelmű a besorolás?

    Előfordul, hogy:

    • több kód is passzolhatna a tevékenységedre, vagy

    • nem igazán találod, hova illene az, amit csinálsz.

    Amit tehetsz:

    • Kapcsolatfelvétel az illetékes területi kamarával,

    • röviden leírod, mivel foglalkozol / fogsz foglalkozni,

    • ők hivatalosan meg tudják erősíteni, melyik TEÁOR / ÖVTJ a megfelelő.

    Ez azért fontos, mert:

    • elkerülheted a helytelen besorolásból adódó későbbi problémákat,

    • a hatósági ellenőrzésnél, pályázatoknál, támogatásoknál is számít, hogy összhangban legyen a tevékenységed és a tevékenységi kódod.

     

    6. Gyakori kérdések – TEÁOR, ÖVTJ, új tevékenység

    Kell minden tevékenységet külön felvennem?

    • Igen, minden olyan tevékenységet, amit rendszeresen, üzletszerűen végzel, a vállalkozásod tevékenységi körei között is szerepeltetni kell.

    • Ha például könyvelés mellé online tanfolyamot vagy webáruházat indítasz, ezekhez külön kódok tartoznak.

    Mi történik, ha rossz kódot adok meg?

    • Rövid távon lehet, hogy „nem történik semmi”, de:

      • problémás lehet hatósági ellenőrzésnél,

      • pályázatoknál, támogatásoknál,

      • szakmai felelősségnél, biztosításnál.

    • Ha bizonytalan vagy, inkább kérj segítséget (könyvelő, kamara).

    Lehet más a főtevékenység társas és egyéni formában?

    Igen. Ha pl. egy Kft.-d és egy egyéni vállalkozásod is van, mindkettőnél külön meg kell határozni a főtevékenységet és a melléktevékenységeket – a saját működésüknek megfelelően.

    Elég csak a főtevékenység kódját felvenni?

    Nem ideális. A hatóságok felé az a korrekt, ha minden ténylegesen végzett tevékenység szerepel a nyilvántartásban, legalább melléktevékenységként.

     

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!

    A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

    Alanyi adómentes keret 18 millió forintra növelése: 10+1 gyakorlati esettel segítünk!

    Alanyi adómentes keret 18 millió forintra növelése: 10+1 gyakorlati esettel segítünk!

    Szerző: | jan 26, 2025 | Adózás, Könyvelés

    Hatalmas lehetőség a kisvállalkozóknak: 18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára! A január 1-jétől visszamenőlegesen érvényes változás akár 6 millió forintnyi adóalap-kedvezményt is jelenthet számodra – de csak akkor, ha tudod, mit kell tenned! A következőkben ismertetjük a lépéseket, és 10+1 gyakorlati példával segítünk eldönteni, hogy mi a teendőd!

    Mit jelent az alanyi adómentesség emelkedése?

    Az alanyi adómentesség lehetővé teszi, hogy bizonyos bevételi határig a vállalkozók mentesüljenek az ÁFA fizetése alól. A 2025.01.01-től visszamenőlegesen 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedő határ miatt több vállalkozás dönthet úgy, hogy nem áfás, ami egyszerűbb adminisztrációt és több pénzt jelenthet a zsebükben.

     

    Kik húzhatnak hasznot a változásból?

    • Jelenlegi alanyi adómentesek: Akik eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, és nem lépték túl a 18 milliós árbevételt.
    • Korábban áfa körbe tartozók: Ha 2024-ben 12–18 millió forint közötti bevételed volt, visszatérhetsz az alanyi adómentesség alá – de csak akkor, ha 2025. február 28-ig nyilatkozol róla!

    Vagyis, akik 2024-ben átlépték a 12 milliós nettó árbevételt, de a 18 milliót nem, ők maradhatnak alanyi adómentesek, ha 2025. február 28-ig így nyilatkoznak a NAV felé. Ha azonban a 18 milliót is túllépték, akkor nincs lehetőség 2025-ben alanyi adómentességet választani, visszamenőleg sem.

    Három fontos dolog, amit tudnod kell:

    • A 2025-ben induló vállalkozások is választhatják, ilyenkor időarányosan csökken a 18 millió Ft!
    • Aki nem érte el 2024-ben a 12 millió forint értékű árbevételt, annak nem kell nyilatkoznia, hogy alanyi adómentes maradjon 2025-ben is!
    • Szintén nem kell nyilatkoznia annak a vállalkozásnak sem, aki bár elérte a 12 milliós határt 2024-ben, és áfakörbe lépett, de továbbra is áfás is szeretne maradni.
    • Feloldották a 2 éves újraválasztási tilalmat az alanyi adómentesség esetében. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás 2023-ban 12 millió forint feletti árbevételt ért el, de 2024-ben az árbevétele nem haladta meg a 18 millió forintot, és várhatóan 2025-re sem fogja túllépni ezt az összeget (valamint ténylegesen sem lépi túl), akkor 2025-re ismét választhatja az alanyi adómentességet.

     

    Mi a teendőd?

    1. Ellenőrizd a jogosultságodat!
      Ha 18 millió forint alatt maradt a 2024-es bevételed, az alanyi adómentesség lehetősége nyitva áll előtted.
    2. Nyilatkozz időben!
      Határidő: 2025. február 28. Töltsd ki a NAV nyilatkozatot, és nyújtsd be, hogy élhess a kedvezménnyel.
    3. Vizsgáld felül a számlázást!
      Ha januárban áfás számlát állítottál ki, konzultálj könyvelőddel, mert helyesbítésre lehet szükség!
    4. Adószámod módosulni fog(12345678-2-02, a középső szám “2” helyett “1” lesz), ezt mindenhol át kell írni. 

    Mire Figyelj?

    • Számlázási káosz: Ha már kiállítottál áfás számlákat, de alanyi mentes lennél, sztornózni vagy helyesbíteni kell. Ez nemcsak időigényes, de akár pénzvisszafizetést is jelenthet a vevőid felé.
    • Webshopok rémálma: Több száz számlát is újra kell küldeni, ha áfamentessé váltál visszamenőleg.
    • Pénztárgép-problémák: A bevételek megfelelő gyűjtőbe való rögzítése gondot okozhat az átmeneti időszakban.

    Fontos megjegyezni, hogy jelenleg (2025. január 25-én) a bejelentő nyomtatványokon még nem vezették át ezt a változást. Ez azt jelenti, hogy a február 28-ig benyújtható nyilatkozat megfelelő nyomtatványa a kormányrendelet kihirdetésekor és az azt követő napon még nem érhető el.

    Ha valaki bizonytalan a számlázás kapcsán, logikus lépés lehet, ha kivár egy pár napot, ezalatt talán derülnek ki részletek. Nem javasoljuk azonban a számlák kiállításának halasztását azok esetében, akiknek a vevői készpénzben fizetnek, előleget adnak, esetleg előre utalnak (önszorgalomból). Ezekben a helyzetekben ugyanis a számlát azonnal ki kell állítani! 

    Gyakorlati példák

    Továbbgondoltuk a módosítás hatásait. Nézzünk néhány gyakorlati kérdést és példát!

    1. Azok számára, akik 2024-ben 12 millió forint feletti árbevételt értek el, de 18 millió forint alatt maradtak, és 2025. február 28-ig az alanyi adómentességet választanák, ugyanakkor januárban már áfával növelt számlát állítottak ki, felmerülhet a kérdés: a sztornózás vagy számlahelyesbítés során a nettó vagy a bruttó összeget kell-e feltüntetni a helyesbített számlán?

    Ez klasszikusan nem adózási kérdés, inkább jogi. A hivatalos álláspont a hasonló témákban az, hogy a helyesbített számlán olyan összeget kell feltüntetni, amely megfelel az eredeti megállapodásnak, azaz ahogy az eladó és a vevő korábban megegyezett (például bruttó ár vagy nettó + áfa feltüntetése). Előfordulhat olyan eset is, hogy a vételárra eső áfát vissza kell fizetni a vevőnek. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a helyzet polgári jogi szempontból nem kellően tisztázott, ezért mindenképpen javasoljuk jogásszal konzultálni a kérdés tisztázása érdekében

    1. Mi történik a januárban áfásként beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások levont áfájával?
      Ebben az esetben az áfa elveszik, mivel alanyi adómentesként a beszerzési áfát nem lehet érvényesíteni levonáskor. Az eladó vevője – aki korábban áfás számlát kapott, de a számla helyesbítésre kerül az eladó utólagos áfamentessége miatt – szintén eleshet a számla áfa tartalmának levonásától. Elviekben azonban az áfa összegét vissza kellene kapnia az eladótól, akinél ezt korábban megfizette.
    2. Áfa bevallás február 20-ig, de nyilatkozat február 28-ig??

    Igen, ez kicsit átgondolatlan ebben a formában.

    Tegyük fel, hogy egy kisvállalkozó 2024-ben az értékhatár átlépése miatt (például 15 millió forintos árbevétellel) áfakörbe került 2025-től. Az új szabály értelmében azonban február 28-ig dönthet úgy, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-től alanyi adómentességet választ. Ha február 27-én így nyilatkozik, és bejelenti a NAV-hoz, akkor hét nap késedelemben van a januári áfa bevallása kapcsán, kaphatna bírságot ezalatt a 7 nap alatt, de ha jogszerűen áttér, akkor mégsem indokolt a bírság a nyolcadik naptól. 

    1. És mi történik olyankor, ha 20-án bemegy az áfa bevallás, de 28-án nyilatkozik a vállalkozó, hogy alanyi mentes lenne? 

    “Kis adminisztráció”.

    1. Mi van, ha webshop vagyok, és már több száz számlát kiállítottam áfával növelten, de visszamenőlegesen alanyi adómentes lennék? 

    Sajnos egyesével helyesbíteni kell a számlákat adómentesre, és ki kell küldeni valamennyi vevőnek az új, adómentesre helyesbített számlákat. 

    Jó hír viszont, hogy emiatt nem lesz szükség a bevallás önellenőrzésére, mert a helyesbítő számla rendelkezésre állásakor a bevallásban figyelembe vehető a partnernél a növelő tétel. 

    A kézi nyugták helyesbítésére várjuk még az információkat a NAV-tól. 

    1. Vállalkozói bankszámla?

    Azoknak, akik januárban azért nyitottak vállalkozói bankszámlát, mert addigi információik alapján áfakörbe léptek, de most visszamenőlegesen alanyi adómentességet választhatnak, elvileg már nincs szükségük a vállalkozói számlára.

    1. Pénztárgép használatra kötelezett vállalkozók, akik szeretnétek áttérni alanyi mentesre. Ti az átmentei időszakban (január 26-tól) hová fogjátok ütni a bevételt?A mentes gyűjtőre? Áfásra? Februárban jelentitek be az alanyi mentességre való áttérést, de már január 26-tól (aki nyitva van) alanyi mentes bevételt üttök a pénztárgépre? Félő, hogy egy ellenőrzés során ez így nem lesz rendben. 

    Érdemes tehát azonnal bejelenteni a visszamenőleges áttérésre vonatkozó nyilatkozatotokat, ha már biztosan tudjátok, hogy szeretnétek áttérni, és jogosultak is vagytok a visszamenőleges alanyi adómentességre 2025. január 01-től. 

    Hozzá kell tenni, hogy a bejelentő nyomtatványok még nincsenek készen (2025. január 25-én és 26-án). 

    1. Aki 2023-ban lett áfakörös, mert túlhaladta a 12 milliót, ő 2024-re visszamenőleg lehet alanyi adómentes? 

    Nem, mert a 2025. január 25-én megjelent, és másnaptól hatályos kormányrendelet szerint csak 2025-től él a változás, 2024-ben még nem élt ez a változás, így ott jogos az áfakörös lét. 

    1. Pénzforgalmi elszámolású áfás vállalkozó 2024-ben, akinek nem folyt be minden kiállított számlájának ellenértéke2024. december 31-ig, de megfelel az alanyi adómentesség új kritériumainak, így áttérne 2025-től. 

    A helyes eljárásrend ilyenkor, hogy a be nem folyt számlát az áttérést megelőző (azaz decemberi) bevallásban érvényesíteni kell, függetlenül attól, hogy még kintlévőség. Vagyis ennek áfáját meg kell finanszírozni előre a decemberi bevalláskor. 

    1. Egyéni vállalkozó, 45 napos halasztási szabály. 

    Hasonló itt is az esetkör, mint a 9. kérdésben: 2024-ben az egyéni vállalkozó bevétele 12-18 millió között volt, nem választott pénzforgalmi elszámolást, azonban van még kintlévősége, nem folyt be neki minden ellenérték decemberben, és a teljesítéstől számított 45 nap sem telt még le, így nem vallotta be decemberben ezt az áfát, és alanyi adómentes lesz 2025-ben. Neki is a decemberi bevallásban kell figyelembe vennie a fizetendő adót arra a számlára is, ahol nem járt le a 45 napos halasztási határideje. 

    +1: Ha a vállalkozónak továbbvihető követelése volt decemberben (tehát mínuszos áfa egyenlegű volt, pl. ötszázezer Ft visszaigényelhető áfa), de 2025-től áttér az alanyi adómentességre, mert él az új szabályozás adta lehetőséggel, akkor ezt az ötszázezer forintnyi áfát csak akkor tudja érvényesíti levonható adóként, ha elévülési időn belül (5 év) újra áfa körbe lép. 

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

     

    TEÁOR’25: Mit kell tudni a változásról?

    TEÁOR’25: Mit kell tudni a változásról?

    Szerző: | jan 17, 2025 | Acounto, Könyvelés

    január 1-jén lép életbe a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerének (TEÁOR) jelentős frissítése. A TEÁOR’25 célja a pontosabb gazdasági adatgyűjtés és a nemzetközi harmonizáció. Az új rendszer automatikus átsorolást tesz lehetővé, azonban bizonyos esetekben a szervezeteknek aktívan be kell avatkozniuk. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

    Melyek a TEÁOR’25 legfőbb változásai?

    1. Nemzetgazdasági ágak bővülése
    A korábbi 21 nemzetgazdasági ágazat száma 22-re nő. Például a „J” Információ, kommunikáció ágazat kettéválik, lehetővé téve az információtechnológiai és kommunikációs tevékenységek pontosabb nyilvántartását.

    2. Új osztályozási szempontok
    A kereskedelmi tevékenységek osztályozása mostantól az eladott termék típusa alapján történik, nem az értékesítés csatornája szerint. Ennek eredményeként megszűnik a „Nem bolti, piaci kiskereskedelem” ágazat.

    3. Közvetítői tevékenységek különválasztása
    A közvetítői tevékenységek minden ágazatban külön kódot kapnak, ezzel növelve az átláthatóságot.

    4. Gépjármű-kereskedelem átsorolása
    A „45” kód alá tartozó gépjármű-kereskedelem ágazat megszűnik, és az érintett tevékenységek a „46”, „47” és „95” kódok alá kerülnek.

     

    Hogyan történik az átsorolás?

    1. Automatikus átsorolás
    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. január 31-ig automatikusan elvégzi a főtevékenységek átsorolását, és az adatokat továbbítja a NAV-nak, a Magyar Államkincstárnak és egyéb hatóságoknak.

    2. Manuális módosítás lehetősége
    Ha egy szervezet nem ért egyet az új főtevékenységi kóddal, 2025. július 1-ig kérelmezheti a módosítást a NAV-nál vagy az illetékes hatóságnál.

    3. Egyéb tevékenységek kezelése
    Az egyértelműen át nem fordítható tevékenységeket manuálisan kell frissíteni, különben ezek a tevékenységek törlésre kerülnek 2025. július 1. után.

     

    Kapcsolódó változások: ÖVTJ és TESZOR

    Az új rendszer bevezetése érinti az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékét (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerét (TESZOR) is. Az egyéni vállalkozók tevékenységeinek nyilvántartásában 2025. január 1-től az új ÖVTJ’25 kódok vannak érvényben. A manuális módosításokat 2025. július 1-ig a Webes Ügysegéden keresztül kell elvégezni.

     

    Mit kell tenniük a vállalkozásoknak?

    1. Ellenőrizd a tevékenységi kódokat
    Tekintse át, hogy az automatikusan átsorolt fő- és egyéb tevékenységi kódok megfelelnek-e vállalkozása jelenlegi tevékenységeinek.

    2. Használd a KSH eszközeit!
    A KSH honlapján elérhető TEÁOR’25 keresőprogram segít az új kódok azonosításában.

    3. Készíts módosítási kérelmet, ha szükséges
    Amennyiben nem elégedett az automatikus besorolással, időben jelezze a módosítási kérelmét a megfelelő hatóságoknak.

    4. Figyeld a határidőket

    Automatikus átsorolás határideje: 2025. január 31.
    Manuális módosítás határideje: 2025. július 1.

     

    Miért fontos az átállás?

    A TEÁOR’25 bevezetése hozzájárul a pontosabb statisztikai adatszolgáltatáshoz és a gazdasági folyamatok átláthatóságához. Az időben történő átállás megkönnyíti a vállalkozások működését, és biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

     

    Ügyfélkapu+ áttérés: Mit kell tudni a közelgő változásokról?

    Ügyfélkapu+ áttérés: Mit kell tudni a közelgő változásokról?

    Szerző: | jan 14, 2025 | Acounto, Könyvelés

    2025.01.16-val jelentős változás lép életbe az Ügyfélkapu rendszerében, amelyek középpontjában az Ügyfélkapu+ bevezetése áll. Ez az újítás a biztonság növelését célozza meg. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket! Friss hír, hogy 2024.01.14-től a biztonsági kódot már e-mailben is kérvényezhetjük ügyfélkapu belépésnél!

    Mi az Ügyfélkapu+?

    Az Ügyfélkapu+ a meglévő Ügyfélkapu rendszer kiterjesztése, amely kétfaktoros hitelesítést alkalmaz a nagyobb adatbiztonság érdekében. Ez azt jelenti, hogy a bejelentkezés során a felhasználónév és jelszó mellett egy mobilalkalmazás által generált egyszer használatos ugrókódot is meg kell adni.

     

    Miért fontos az Ügyfélkapu+?

    Fokozott adatbiztonság: A kétfaktoros hitelesítés megakadályozza, hogy illetéktelenek hozzáférjenek az érzékeny adatokhoz.
    Jogszabályi megfelelés: A rendszer bevezetését a digitális ügyintézési elvárások szigorodása indokolja.

     

    Hogyan lehet áttérni az Ügyfélkapu+ használatára?

    1. Töltsd le valamelyik elfogadott Hitelesítő alkalmazást!
    Az NISZ hitelesítő alkalmazás elérhető a Google Play és App Store áruházakban.
    Mi alternatív hitelesítőket javaslunk, amennyiben Google vagy Microsoft fiók felhasználók vagytok. Mind a Google Authenticator (App Store-ban és Google Play-ben) vagy Microsoft Authenticator (App Store-ban és Google Play-ben, szintén használhatók.

    2. Jelentkezz be az Ügyfélkapu felületén

    Látogass el az ügyfélkapu weboldalára és jelentkezz be a meglévő fiókoddal.

    3. Indítsd el az Ügyfélkapu+ igénylést

    A főoldalon kattints az Ügyfélkapu+ igénylése gombra.

    4. Kövesd a lépéseket a hitelesítő alkalmazásban

    Olvasd be a QR-kódot az általad választott hitelesítő alkalmazással vagy használd a titkos kulcsot a beállítások véglegesítéséhez.

    5. !FONTOS! Jegyezd fel a törlőkódot!

    Ez a biztonsági azonosító szükséges lehet a jövőbeni hozzáférés visszaállításához, ezért mindenképp jegyezd fel és tárold el ezt a kódot egy biztos helyen!

    Az Ügyfélkapu+ bevezetése jelentős lépés a digitális ügyintézés modernizációja felé. Az áttérés megkönnyíti a felhasználók számára a biztonságos és hatékony ügyintézést. Ha még nem állítottad be az Ügyfélkapu+ hozzáférésedet, érdemes mielőbb megtenned a szükséges lépéseket.

    E-mailes biztonsági kód?

    Friss hír, hogy az IDOMSOFt 2024.01.14-i tájékoztatása alapján 2024.01.14-től a biztonsági kódot már e-mailben is kérvényezhetjük ügyfélkapu belépésnél!

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

     

    Szünetelnél? Vigyázat, 2024-ben módosultak a szabályok!

    Szünetelnél? Vigyázat, 2024-ben módosultak a szabályok!

    Szerző: | ápr 30, 2024 | Acounto, Adózás, Könyvelés, Munkaügy

    Szünetelők, vigyázat! 2024. január 1-jétől a járulékalap meghatározásának egyszerűsítése érdekében új elemként kerül be a Tbj.-be az a szabály, amely kimondja, hogy járulékszabályozási szempontból az egyéni vállalkozók tevékenységének szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető.

    Mit jelent ez?

    Azokban a hónapokban, amelyekben a tevékenység nem a naptári hónap egészében szünetel (tehát amikor tárgyó elsejétől tárhgyó utolsó napjáig terjed a szünetelés, nempedig egybefüggő, naptári hónapokon átívelő 30 napot értünk alatt), nincs szükség arányosításra, a társadalombiztosítási járulékot a teljes hónapra meg kell fizetni.

    Összhangban a járulékszabályozással, a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (“harmincadolásra”).

    Tehát a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha nem a hónap egészében szünetel, úgy teljesítenie kell a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy az Ebtv. szerinti 45 napos szabály csak a biztosítási jogviszony megszűnésekor alkalmazandó, így a biztosítási jogviszony szünetelése esetén nem vehető figyelembe.

    A bevételi értékhatárt továbbra is naparányosan kell figyelembe venni a szünetelés idejére, és az adómentes bevételi szintet továbbra sem kell időarányosítani!

    A NAV Központi Irányításának állásfoglalása alapján a szünetelés első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetni, ha nem a tárgyhó egészében szünetel az egyéni vállalkozó.

    A fentiekből következik, hogy egyéb jogosultság hiányában az egyéni vállalkozó a teljes szünetelés időtartamára kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, függetlenül attól, hogy a szünetelés kezdő és záró hónapjainak egészére eleget kell tennie a járulékfizetési alsó határ utáni fizetési tb. járulék és szocho fizetési kötelezettségének.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havonta 11.300 Ft, napi összege pedig – ha nem a teljes hónapra kell fizetni – 380 Ft.

     

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

    10 fontos adóváltozás 2024-ben

    10 fontos adóváltozás 2024-ben

    Szerző: | febr 2, 2024 | Acounto, Adózás, Könyvelés, Munkaügy

    Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!

    Vezetői összefoglaló

    Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elektronikus kereskedelem korához alkalmazkodva az adózás folyamatos, tudatos és koncepciózus korszakváltáson megy keresztül. Ennek újabb mérföldköveit és vívmányait láthatjuk a 2024-es változásokban, azonban érzékelni fogjuk majd, hogy lesznek ezek közül olyanok, melyek nemcsak a 2024-es adóévre hatnak ki, hanem 2025-től lépnek hatályba, sőt, pl. az áfa adónemben – alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz – egészen 2028-ig gondolkodnak előre már egy ideje a jogszabályalkotók a közösségi jogharmonizáció mentén, irányelvi szinten. (Lsd pl. VIDA – VAT in the Digital Age – irányelvet az áfában vagy a globális minimumadó világszintű vízióját).
    Azt látjuk, hogy az áfa adónemben lesznek talán a legnagyobb súlyú változások, azonban négy slágertéma volt az adócsomagban: USA egyezmény, lottó, bor és a túró rudi :)

     

    1. Kötelező visszaváltási rendszer és annak ÁFA kezelése

    Fontos tudni, hogy a kötelező visszaváltási díj rendszere (Deposit Return System, röviden DRS) nem egy önálló ÁFA rendszerként kezelendő, azonban számlán megjelenő tétel, így ÁFA vonatkozásai és leképeződései lehetnek. 

    Mi jelent ez?

    A 400 m2-nél nagyobb üzlethelyiségekben forgalmazott bizonyos italcsomagolások tekintetében a forgalmazók kötelesek visszaváltási díjat felszámítani (50 Ft), amit az üres csomagolások (göngyölegek) visszaváltása esetén kötelesek lesznek visszatéríteni a csomagolást visszaváltók részére. 

    A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget biztosít a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltására, az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi átvétel mellett.

    A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását;

    Hogyan kezeljük a számlán? 

    Az 50 Ft-os visszaváltási díj bár megjelenik a teljes értékesítési láncon (az első gyártótól a végső fogyasztóig), a számlán külön tételként szerepeltetni kell (elkülönítve a termék árától), azonban az áfa tárgyi hatályán kívüli tényállásként (áfa körön kívüli tételként) kell kezelni, azaz maga a díj áfa alapot nem fog képezni.  

    Mi a különbség az új, DRS díjas göngyölegek és a korábbról ismert betétdíjas göngyölegek között? 

    Mindkettő alapvetően visszaváltható, viszont az egyik újrahasznosítás nélkül, változatlan formában újra felhasználható (ez a régi, megszokott göngyöleg, amire betétdíjat számít fel az eladó). Ezt áfás tételként kell a számlán szerepeltetni, és visszaváltáskor az eladónak kell utólagos számlakorrekciót végeznie, utalva az eredeti számlaszámra (az alapszámla számára), és önellenőrzés nélkül legkorábban a folyó időszakban lehet figyelembe venni a bevallásban, utólagos adóalap csökkentésként. 

    A másik, az új rendszer a DRS rendszer. Ebben a göngyöleg kizárólag újrahasznosítás útján használható fel ismét, de ezen átesik egy megmunkálási folyamat annak érdekében, hogy az újra göngyölegként termékeket kísérhessen. Ez áfán kívüli tétel, de számlázni kell.

    2. Számlakibocsátási határidő

    Ez az új szabály már hatályban volt év közben is, 2023 évközi változásról van szó, nem 2024. januári a hatályba lépése. Mit jelent ez a változás a számlázási gyakorlatban? 

    Hosszú évek óta az a szabály a számlakiállítási határidő tekintetében, hogy a belföldi áfát tartalmazó számlák esetében főszabály szerint a számla kibocsátási határidő az áfajogi teljesítésig, de legkésőbb attól számított ésszerű határidőn belül (ez 8 napot jelent a gyakorlatban a korábbi 15 helyett) terjedt. Eddig is persze lehetőség volt előleg (azaz az áfajogi teljesítés előtt átvett összeg) fizetésére, ha az előleg átadásában szerződésszerűen megállapodnak a felek (akár díjbekérő útján), és ténylegesen kifizetésre is kerül. Ekkor önálló adózási pont az előleg, és az átvétel (jóváírás) napján – mivel az önálló teljesítési időpont –, vagy attól számított 8 napon belül ki kell állítani a számlát, ha adót tartalmaz az értékesítés. 

    Mi változott, mi az új szabályozás lényege? 

    Az új szabály lényege az, hogy ha az adójogi teljesítés előtt kapjuk kézhez (értsd: írják jóvá a bankon) az ellenértéket, akkor haladéktalanul ki kell állítani a számlát vevő felé. 

    Vagyis, ha önként, önszántából (megállapodás nélkül) előre fizet a vevő, akkor az eladónak haladéktalanul ki kell állítania a számlát, de önmagában az összeg átvétele nem adózási pont, nem minősül előlegnek és önálló teljesítésnek sem (a teljesítés majd akkor lesz, amikor az ügylet teljesül fizikailag is). Ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű, elég nehéz lesz lekövetni ezt a szabályt a gyakorlatban, mert folyamatosan monitoringozni kell, hogy beérkezett-e önkéntesen valamilyen, későbbi időpontra várt vevői összeg, mert akkor azonnal ki kell számláznunk azt. Probléma merülhet fel abban az esetben, ha ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügyletünk teljesítési időpontja (ilyenkor egy becsült teljesítési időponttal kell számlázni, ami a szerződés alapján egy várható teljesítési időpont, majd ha utóbb beigazolódik, hogy rossz volt a becslésünk, akkor helyesbíthetjük a számlát).

    3. Napilapok ÁFA kulcsa

    1. január 01-től a l a hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok (VTSZ. 4902-ből) tekintetében 0% az áfa kulcsa. (Áfa törvény 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontja)

    Ezt a szabályt azokban azokban esetekben kell alkalmazni először, amelyekben adókötelezettség keletkezési (teljesítési) időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

    A nulla áfakulcs ún. „valódi áfa mentességet” jelent: nem kell megfizetni az áfát, viszont ezekhez az értékesítésekhez kapcsolódóan teljes mértékben lehet élni az adólevonás (visszaigénylés) jogával az input oldalon. 

    4. A számlázó programok fejlesztőire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

    A számlázó programok üzemeltetőjét is tájékoztatni fogja a NAV arról, hogy valamilyen technikai hiba miatt érvénytelen vagy nem teljesül a kötelező online adatszolgáltatás a számlák kiállításáról.
    Ez fontos feedback lesz a megfelelő adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

     

    5. Teljesítési hely szabályok változása a virtuális szolgáltatások tekintetében (Áfa tv. 42.§)

    2024-től amennyiben virtuális platformon kerül sor az esemény megrendezésére, azon való részvételre, akkor adóalany vagy nem adóalany megrendelő esetében „főszabályos szolgáltatássá” válik a virtuális szolgáltatás a teljesítési hely tekintetében, azaz a vevő letelepedési államában fog teljesülni a szolgáltatás – feltéve, hogy az eladónak nincs letelepedettsége a megrendelő tagállamában. Pl. ha egy német adóalany vesz részt egy Magyarországon megrendezett konferencián vagy egy sporteseményen, akkor az erről szóló számlát adójogilag egy határon átnyúló, nemzetközi fordított áfás ügyletként kell kezelni és ily módon kiállítani, és közösségi összesítőn is szerepeltetni kell.  

    Fontos tehát, hogy ha az eseményekre, rendezvényekre való belépés biztosítása virtuális formában történik, akkor akár adóalany, akár nem adóalany részére nyújtják a szolgáltatást (B2B vagy B2C), az ügylet nem az események, rendezvények helyszínén minősül teljesítettnek, hanem a megrendelő letelepedettségének államában adózik, függetlenül az esemény, rendezvény helyszínétől és a megrendelő adóalanyisági minőségétől. 

    Azonban, ha nem adóalany (B2C) a megrendelő, akkor ezen kívül nemcsak az ilyen eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítása, hanem általánosságban az olyan tudományos, oktatási, művészeti, sport, szórakoztatási, kulturális szolgáltatások nyújtásánál is a nem adóalany megrendelő lakóhelye vagy letelepedettsége határozza meg a teljesítés helyét, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé. [Áfa tv. 43.§ (3)].

    6. Következik: E-ÁFA, felkészül: E-nyugta

    Az E-áfa bevallás már 2024-től hatályos, másik pillére az E-nyugta 2025. január 01-től lép hatályba. 

    Milyen módon lehet beadni 2024. január 01-től az áfa bevallást? Alapvetően három módon:

    1, ÁNYK: marad az eredeti mód (ezt egyelőre nem is tervezik kivezetni). Ezen felül 2 új rendszer van, mindkettő az e-áfa rendszer része (valamilyen szinten elektronikus úton kerül sor a beadásra).

    2, NAV által készített bevallási tervezet jóváhagyása: A NAV a nála rendelkezésre álló adatokból csinál egy tervezetet, és rendelkezésre bocsátja számunkra. Mi ezt megnézzük, ha elfogadjuk, akkor jóváhagyhatjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő, de javítható (pl. levonási arányokat korrigáljuk. 

    3, M2M (machine-to-machine) rendszer: Maga az adózó a NAV által előre megadott xml formátumon keresztül gép-gép kapcsolattal (gépi interfészen keresztül) feltölt egy fájlt, bővített áfa analitikát, adatokat. 

    Mikor lehet alkalmazni először? A 2024. január 01-jét is magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban lehet alkalmazni először az e-áfát.

     

    7. Nyugtával egy tekintet alá eső okirat

    2024. január 01-től bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma.  Mi ez? Ez tulajdonképpen módosító nyugta. Eddig csak számlánál ismertük ezt a fogalmat (módosító számla). Erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, a kiállítás módjára, mint a nyugtára. Ez is tulajdonképpen egy nyugta, csak van egy előzménye, amit módosít. Megvannak a kötelező adatai is. 173/B.§

     

    8. Építőipari fordított adózás

    Itt annyi változás történt 2024-től, hogy az olyan esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles az ingatlanon végzendő építési, szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás, és ez az engedély vagy bejelentés a láncban hátrébb (például az alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé” fordított irányban kell nyilatkozni: azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek arról a tényről, hogy a számlázáskor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni (az egyéb feltételek fennállása esetén). 

    9. Műalkotások 5%-os importja

    A műalkotások importja, ha 2023. december 31-ét követ az adókötelezettség keletkezési időpontja, akkor az 5 százalékos áfakulcsú. Az 5%-os adókulcsú műalkotások az Áfa törvény 8. számú melléklet I. részében vannak felsorolva. Ugyanakkor nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.

    10. Túrórudi paragrafus

    Az Áfa törvény pontosította, bővítette a 18 %-os termékkört. (Áfa törvény 3/A. számú melléklet I. rész új 5. pont): „Desszert jellegű sajtkészítmény 1806-ból 2106-ból”. A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. előtt is a 18%-os áfa kulcs alá tartoztak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%- os áfa kulcs alá sorolja a jogalkotó.

    Ezeken felül pontosításra került a fogorvosi fogtechnikusi tárgyi mentesség, az 5%-os kulcs alá eső tápszer fogalma, valamint a betegszállításnál alkalmazható mentesség kiterjesztésre került; ezek nem olyan nagy változások, nem kell szót ejteni róluk bővebben.

     

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.