10 fontos adóváltozás 2024-ben

10 fontos adóváltozás 2024-ben

Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!

Vezetői összefoglaló

Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elektronikus kereskedelem korához alkalmazkodva az adózás folyamatos, tudatos és koncepciózus korszakváltáson megy keresztül. Ennek újabb mérföldköveit és vívmányait láthatjuk a 2024-es változásokban, azonban érzékelni fogjuk majd, hogy lesznek ezek közül olyanok, melyek nemcsak a 2024-es adóévre hatnak ki, hanem 2025-től lépnek hatályba, sőt, pl. az áfa adónemben – alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz – egészen 2028-ig gondolkodnak előre már egy ideje a jogszabályalkotók a közösségi jogharmonizáció mentén, irányelvi szinten. (Lsd pl. VIDA – VAT in the Digital Age – irányelvet az áfában vagy a globális minimumadó világszintű vízióját).
Azt látjuk, hogy az áfa adónemben lesznek talán a legnagyobb súlyú változások, azonban négy slágertéma volt az adócsomagban: USA egyezmény, lottó, bor és a túró rudi 🙂

 

1. Kötelező visszaváltási rendszer és annak ÁFA kezelése

Fontos tudni, hogy a kötelező visszaváltási díj rendszere (Deposit Return System, röviden DRS) nem egy önálló ÁFA rendszerként kezelendő, azonban számlán megjelenő tétel, így ÁFA vonatkozásai és leképeződései lehetnek. 

Mi jelent ez?

A 400 m2-nél nagyobb üzlethelyiségekben forgalmazott bizonyos italcsomagolások tekintetében a forgalmazók kötelesek visszaváltási díjat felszámítani (50 Ft), amit az üres csomagolások (göngyölegek) visszaváltása esetén kötelesek lesznek visszatéríteni a csomagolást visszaváltók részére. 

A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget biztosít a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltására, az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi átvétel mellett.

A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását;

Hogyan kezeljük a számlán? 

Az 50 Ft-os visszaváltási díj bár megjelenik a teljes értékesítési láncon (az első gyártótól a végső fogyasztóig), a számlán külön tételként szerepeltetni kell (elkülönítve a termék árától), azonban az áfa tárgyi hatályán kívüli tényállásként (áfa körön kívüli tételként) kell kezelni, azaz maga a díj áfa alapot nem fog képezni.  

Mi a különbség az új, DRS díjas göngyölegek és a korábbról ismert betétdíjas göngyölegek között? 

Mindkettő alapvetően visszaváltható, viszont az egyik újrahasznosítás nélkül, változatlan formában újra felhasználható (ez a régi, megszokott göngyöleg, amire betétdíjat számít fel az eladó). Ezt áfás tételként kell a számlán szerepeltetni, és visszaváltáskor az eladónak kell utólagos számlakorrekciót végeznie, utalva az eredeti számlaszámra (az alapszámla számára), és önellenőrzés nélkül legkorábban a folyó időszakban lehet figyelembe venni a bevallásban, utólagos adóalap csökkentésként. 

A másik, az új rendszer a DRS rendszer. Ebben a göngyöleg kizárólag újrahasznosítás útján használható fel ismét, de ezen átesik egy megmunkálási folyamat annak érdekében, hogy az újra göngyölegként termékeket kísérhessen. Ez áfán kívüli tétel, de számlázni kell.

2. Számlakibocsátási határidő

Ez az új szabály már hatályban volt év közben is, 2023 évközi változásról van szó, nem 2024. januári a hatályba lépése. Mit jelent ez a változás a számlázási gyakorlatban? 

Hosszú évek óta az a szabály a számlakiállítási határidő tekintetében, hogy a belföldi áfát tartalmazó számlák esetében főszabály szerint a számla kibocsátási határidő az áfajogi teljesítésig, de legkésőbb attól számított ésszerű határidőn belül (ez 8 napot jelent a gyakorlatban a korábbi 15 helyett) terjedt. Eddig is persze lehetőség volt előleg (azaz az áfajogi teljesítés előtt átvett összeg) fizetésére, ha az előleg átadásában szerződésszerűen megállapodnak a felek (akár díjbekérő útján), és ténylegesen kifizetésre is kerül. Ekkor önálló adózási pont az előleg, és az átvétel (jóváírás) napján – mivel az önálló teljesítési időpont –, vagy attól számított 8 napon belül ki kell állítani a számlát, ha adót tartalmaz az értékesítés. 

Mi változott, mi az új szabályozás lényege? 

Az új szabály lényege az, hogy ha az adójogi teljesítés előtt kapjuk kézhez (értsd: írják jóvá a bankon) az ellenértéket, akkor haladéktalanul ki kell állítani a számlát vevő felé. 

Vagyis, ha önként, önszántából (megállapodás nélkül) előre fizet a vevő, akkor az eladónak haladéktalanul ki kell állítania a számlát, de önmagában az összeg átvétele nem adózási pont, nem minősül előlegnek és önálló teljesítésnek sem (a teljesítés majd akkor lesz, amikor az ügylet teljesül fizikailag is). Ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű, elég nehéz lesz lekövetni ezt a szabályt a gyakorlatban, mert folyamatosan monitoringozni kell, hogy beérkezett-e önkéntesen valamilyen, későbbi időpontra várt vevői összeg, mert akkor azonnal ki kell számláznunk azt. Probléma merülhet fel abban az esetben, ha ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügyletünk teljesítési időpontja (ilyenkor egy becsült teljesítési időponttal kell számlázni, ami a szerződés alapján egy várható teljesítési időpont, majd ha utóbb beigazolódik, hogy rossz volt a becslésünk, akkor helyesbíthetjük a számlát).

3. Napilapok ÁFA kulcsa

  1. január 01-től a l a hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok (VTSZ. 4902-ből) tekintetében 0% az áfa kulcsa. (Áfa törvény 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontja)

Ezt a szabályt azokban azokban esetekben kell alkalmazni először, amelyekben adókötelezettség keletkezési (teljesítési) időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A nulla áfakulcs ún. „valódi áfa mentességet” jelent: nem kell megfizetni az áfát, viszont ezekhez az értékesítésekhez kapcsolódóan teljes mértékben lehet élni az adólevonás (visszaigénylés) jogával az input oldalon. 

4. A számlázó programok fejlesztőire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

A számlázó programok üzemeltetőjét is tájékoztatni fogja a NAV arról, hogy valamilyen technikai hiba miatt érvénytelen vagy nem teljesül a kötelező online adatszolgáltatás a számlák kiállításáról.
Ez fontos feedback lesz a megfelelő adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

 

5. Teljesítési hely szabályok változása a virtuális szolgáltatások tekintetében (Áfa tv. 42.§)

2024-től amennyiben virtuális platformon kerül sor az esemény megrendezésére, azon való részvételre, akkor adóalany vagy nem adóalany megrendelő esetében „főszabályos szolgáltatássá” válik a virtuális szolgáltatás a teljesítési hely tekintetében, azaz a vevő letelepedési államában fog teljesülni a szolgáltatás – feltéve, hogy az eladónak nincs letelepedettsége a megrendelő tagállamában. Pl. ha egy német adóalany vesz részt egy Magyarországon megrendezett konferencián vagy egy sporteseményen, akkor az erről szóló számlát adójogilag egy határon átnyúló, nemzetközi fordított áfás ügyletként kell kezelni és ily módon kiállítani, és közösségi összesítőn is szerepeltetni kell.  

Fontos tehát, hogy ha az eseményekre, rendezvényekre való belépés biztosítása virtuális formában történik, akkor akár adóalany, akár nem adóalany részére nyújtják a szolgáltatást (B2B vagy B2C), az ügylet nem az események, rendezvények helyszínén minősül teljesítettnek, hanem a megrendelő letelepedettségének államában adózik, függetlenül az esemény, rendezvény helyszínétől és a megrendelő adóalanyisági minőségétől. 

Azonban, ha nem adóalany (B2C) a megrendelő, akkor ezen kívül nemcsak az ilyen eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítása, hanem általánosságban az olyan tudományos, oktatási, művészeti, sport, szórakoztatási, kulturális szolgáltatások nyújtásánál is a nem adóalany megrendelő lakóhelye vagy letelepedettsége határozza meg a teljesítés helyét, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé. [Áfa tv. 43.§ (3)].

6. Következik: E-ÁFA, felkészül: E-nyugta

Az E-áfa bevallás már 2024-től hatályos, másik pillére az E-nyugta 2025. január 01-től lép hatályba. 

Milyen módon lehet beadni 2024. január 01-től az áfa bevallást? Alapvetően három módon:

1, ÁNYK: marad az eredeti mód (ezt egyelőre nem is tervezik kivezetni). Ezen felül 2 új rendszer van, mindkettő az e-áfa rendszer része (valamilyen szinten elektronikus úton kerül sor a beadásra).

2, NAV által készített bevallási tervezet jóváhagyása: A NAV a nála rendelkezésre álló adatokból csinál egy tervezetet, és rendelkezésre bocsátja számunkra. Mi ezt megnézzük, ha elfogadjuk, akkor jóváhagyhatjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő, de javítható (pl. levonási arányokat korrigáljuk. 

3, M2M (machine-to-machine) rendszer: Maga az adózó a NAV által előre megadott xml formátumon keresztül gép-gép kapcsolattal (gépi interfészen keresztül) feltölt egy fájlt, bővített áfa analitikát, adatokat. 

Mikor lehet alkalmazni először? A 2024. január 01-jét is magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban lehet alkalmazni először az e-áfát.

 

7. Nyugtával egy tekintet alá eső okirat

2024. január 01-től bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma.  Mi ez? Ez tulajdonképpen módosító nyugta. Eddig csak számlánál ismertük ezt a fogalmat (módosító számla). Erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, a kiállítás módjára, mint a nyugtára. Ez is tulajdonképpen egy nyugta, csak van egy előzménye, amit módosít. Megvannak a kötelező adatai is. 173/B.§

 

8. Építőipari fordított adózás

Itt annyi változás történt 2024-től, hogy az olyan esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles az ingatlanon végzendő építési, szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás, és ez az engedély vagy bejelentés a láncban hátrébb (például az alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé” fordított irányban kell nyilatkozni: azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek arról a tényről, hogy a számlázáskor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni (az egyéb feltételek fennállása esetén). 

9. Műalkotások 5%-os importja

A műalkotások importja, ha 2023. december 31-ét követ az adókötelezettség keletkezési időpontja, akkor az 5 százalékos áfakulcsú. Az 5%-os adókulcsú műalkotások az Áfa törvény 8. számú melléklet I. részében vannak felsorolva. Ugyanakkor nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.

10. Túrórudi paragrafus

Az Áfa törvény pontosította, bővítette a 18 %-os termékkört. (Áfa törvény 3/A. számú melléklet I. rész új 5. pont): „Desszert jellegű sajtkészítmény 1806-ból 2106-ból”. A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. előtt is a 18%-os áfa kulcs alá tartoztak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%- os áfa kulcs alá sorolja a jogalkotó.

Ezeken felül pontosításra került a fogorvosi fogtechnikusi tárgyi mentesség, az 5%-os kulcs alá eső tápszer fogalma, valamint a betegszállításnál alkalmazható mentesség kiterjesztésre került; ezek nem olyan nagy változások, nem kell szót ejteni róluk bővebben.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló esetkört 2023.12.31-i bejelentési határidőhöz kapcsolódva, amit érdemes figyelemmel kísérni. Ellenőrizd, hogy ne maradj le semmiről!

#exKIVA (december 20.)

Aki úgy dönt, hogy 2024.01.01-től nem szeretne KIVA alany lenni, 2023.12.01 – 2023.12.20. közötti időszakban jelentheti be, hogy következő évtől a társasági adó rendszerében szeretne működni. A KIVA hatálya alá ezt követően csak a harmadik évben térhet vissza (2 éves visszatérési tilalom).
/Fontos tehát, hogy itt saját döntés alapján hagyjuk el a kivát, nem kényszerből esünk ki!/.
Hogy kinek érdemes megfontolnia a KIVA választását, arról itt írtunk: https://acounto.com/kiva/

#Pénzforgalmi ÁFA

Az általános szabályok szerinti áfa helyett a pénzforgalmi elszámolás választása, valamint a korábbi pénzforgalmi elszámolást választók visszatérése a „normál” szabályok alá is jogvesztő december 31-én. Ha 2024. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra szeretnétek áttérni, vagy az alól szeretnétek visszatérni, erre a választásra 2023.12.31-ig van lehetőségetek.

#Alanyi adómentesség

A különleges jogállás (azaz alanyi adómentesség) alá való bejelentkezés is jogvesztő: ha választani szeretnénk az alanyi adómentességet, vagy azt a továbbiakban (következő évben) nem szeretnénk alkalmazni, az erre vonatkozó szándékunkat év végéig, december 31-ig tudjuk jelezni az adóhatóság felé. Egy adóévre tudjuk választani a mentességet, ugyanakkor értékhatár-átlépés miatt az év folyamán át lehet „esni” az általános szabályok alá az alanyi adómentességből (ebben az esetben viszont 2 évig nem választhatjuk újra az alanyi adómentességet).

#Ingatlanok értékesítése és bérbeadása az áfában

Az ingatlanok értékesítésével (kiv. építési telek) és hosszú távú bérbeadásával foglalkozó vállalkozók e tevékenységükre nem kötelesek áfát felszámítani, azaz főszabályként ezek mentesek az adó alól. Azonban dönthetünk úgy, hogy adókötelessé tesszük ezeket a tevékenységeket. Erre vonatkozó döntésünket december 31-éig van lehetőségünk bejelenteni a Hatóság felé annak érdekében, hogy 2024. január 01-től áfásan tudjuk őket számlázni.

#Árrésadó alkalmazásáról való lemondás

Viszonteladóként dönthetünk úgy is, hogy tevékenységünk egészére nem alkalmazza a különbözeti adózást. Ezen döntésünket a a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig (azaz szintén 2023.12.31-ig) jelenthetjük be a NAV-nak.

Ekkor általános szabályok szerint fogunk adózni az áfában. E választástól a választás évét követő második naptári év végéig nem térhetünk el (visszatérési tilalom két évig). Amennyiben a második naptári év végéig eltérő nyilatkozatot nem teszünk, úgy a választása újabb két évvel meghosszabbodik.

#Árrésadó II. – Globális nyilvántartás

A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek értékesítésével foglalkozó viszonteladó vállalkozó dönthet úgy is, hogy a különbözeti áfa elszámolásban az ún. egyedi nyilvántartáson alapuló adómegállapítási módszer helyett az ún. globális nyilvántartáson alapuló eljárást választja (a törvényi feltételek fennállása esetén; pl. 50 ezer Ft alatti egyedi termékek). E választás bejelentésére nyitva álló határidő a viszonteladóra nézve a tárgyévet (2024-es adóévet) megelőző év utolsó napja (azaz szintén 2023. december 31-e).

#Társasági adó

A kiegészítő támogatás (adókedvezményre jogosító) pénzügyi teljesítésének határideje december 31. E határidő elmulasztása után csak a kedvezmény egy részét (vagy nullát) lehet érvényesíteni. És ha még maradt nyereségünk, így tudjuk azt felhasználni: https://acounto.com/osztalek-2023/ 

#Köztartozásmentesség

Aki 2024. januártól köztartozásmentességi (gyakori nevén: KOMA) listán szeretne szerepelni, 2023. december 31-ig teheti meg az erre vonatkozó bejelentését a NAV felé.

+1 Ráadás tipp:

Bár az egyéni vállalkozók átalányadóra alá való bejelentkezése nem jogvesztő december 31-én, érdemes ugyanakkor megfontolni a január 1-i indulást az értékhatár arányosítása miatt. Ezt alakuláskor, vagy az éves szja bevallásban (május 20-án) lehet választani!

Az átalányadó bevételi keretéről itt tudsz meg mindent: https://acounto.com/atalanyado-keret/ 

Az az egyéni vállalkozó, aki KATA alany szeretne lenni 2024.01.01-jével, szintén december 31-ig jelentheti be szándékát erre vonatkozólag. A KATA alá való belépés egyébként minden hónapban engedélyezett, ha előző hónapban ezt bejelentjük a NAV felé. A 2023.12.31-i határidőnek itt akkor van jelentősége, ha a 18 milliós KATA keretet szeretnéd kimaxolni.

 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

Idén, rendhagyó módon már 2023. december 01-től hatályba lépnek a 2024-re tervezett minimálbér-változások. Mutatjuk, hogy mi változik és hogy hogyan érinti vállalkozásod!

Az előzetes tervezetek szerint a minimálbér 15%-kal, a garantált bér pedig 10%-kal fog emelkedni decembertől, ezzel előbbi 266.800 Ft-ra, utóbbi 326.000 Ft-ra nő. 2023. december hónapját érinti legmarkánsabban a változás, hisz ebben a hónapban (ahogy látjuk majd lentebb) lesznek olyan szabályok, ahol a tárgyév első napján (2023. január 01-jén) érvényes minimálbérrel (azaz 232.000 Ft-tal) kell számolni, és vannak olyan rendelkezések, ahol a mindenkori, azaz a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell nézni (vagyis a december 01-jétől hatályos 266.800 Ft-ot).

Mik a legfontosabbak?

A változások jegyzékét pontokba szedve foglaltuk össze:

1. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások negyedévente fizetendő járulék-, és szocho terhei

2. A költségeiket tételesen elszámoló, vállalkozói személyi jövedelemadó alany egyéni vállalkozók által fizetendő havi kivét adóterhei

3. A társas vállalkozók minimálisan fizetendő közterhei

Biztosítottak (azaz főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó) esetében, a fenti három pont azt jelenti, hogy a havi minimális járulékfizetési kötelezettségeiknek az alábbiak szerint tudnak eleget tenni:

Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 266.800 Ft (erre jutó tb. járulék 49.358 Ft), havi szocho alapja 300.150 Ft (erre jutó szocho 39.020 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 326.000 Ft (erre jutó tb. járulék 60.310 Ft), havi szocho alapja 366.750 Ft (erre jutó szocho 47.678 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

  

#4 A megbízási díjban részesülő személyek járulékkötelezettségei

Itt kizárólag a minimálbért kell nézni, nem a garantált bérminimumot, függetlenül a megbízott személy középfokú szakképzettségétől vagy iskolai végzettségétől! Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a megbízási díjból számított jövedelem (azaz nem a teljes megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, illetve (nem egész hónap esetén) naptári napokra annak harmincad részét. Ha maga az ügylet, a díjazás a teljes hónapra irányul, akkor nézzük a havi minimálbér 30%-át. Ha nem teljes hónapot ölel fel az időtartam, a díjösszeg, akkor naptári napokra kell nézni jövedelmet (ekkor azt kell nézni, hogy a napi jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-ának 1/30-ad részét). E határérték decembertől 72.036 Ft (10%-os költséghányad alkalmazását feltételezve) havonta, naptári napokra pedig 2.401 Ft.  Havi 103.129 Ft megbízási díjból származó bevételi értéknél kapjuk meg ezt a 72.036 Ft-os jövedelmet (10%-os költséghányad mellett), vagyis ezt elérő vagy meghaladó díj esetén beszélünk biztosítottságról. 

 

#5 A kisvállalati adót (KIVA-t) fizető társas vállalkozások

A minimálbér és garantált bérminimum növekedésével a bérköltség is nő, ami KIVA egyik alapjának tekintendő, így – bár a KIVA százalékos mértéke nem változik, de – a fizetendő KIVA névleges összege nő.

 

#6 Az egyszerűsített foglalkoztatás – EFO – (alkalmi munkavállalás) munkáltatói közterhei és a munkavállalók napi bérének maximumai is módosulnak:

A fizetendő közteher mértéke:

  • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén (0,5%) 1.334 Ft (száz forintra kerekítve 1.300 Ft), 
  •   az alkalmi munka eseteiben (1%) 2.668 Ft (2.700 Ft száz forintra kerekítve),
  •   filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén (3%) 8.004 Ft (száz forintra kerekítve 8.000 Ft). 

 A napi bérek alakulása:

  •       Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 10.431 Ft/nap (1.304 Ft/óra)
  •   Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 15.952 Ft / nap
  •     Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 13.044 Ft/nap (1.630 Ft/óra)
  • Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 19.491 Ft / nap

Fontos, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát (32.000 Ft).

 

#7 A munkaviszonyhoz kapcsolódó (munkaviszonyban foglalkoztatottak) minimum járulék-, és szocho alap

Szintén a minimálbérhez kötött, ennek minimum alapja a minimálbér 30%-a, azaz 80.040 Ft decembertől. Ez azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább e mérték alapján 18,5% tb. járulékot és 13% szochot kell fizetni, függetlenül attól, hogy a bruttó munkabér eléri-e ezt az értékhatárt vagy sem. 

#8 EKHO 

Aki az élsport, az előadóművészetek, vagy a tájékoztatók, publikációk területén tevékenykedik (szerkesztő, riporter, újságírás, média stb), választhatja az ún. EKHO szerinti adózást meghatározott foglalkozásokban, munkakörökben, magánszemélyként.  Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, mely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket. Ilyen jövedelem lehet pl. a munkaviszonyból származó jövedelem. Az általános közterhek megfizetésekor is a tárgyhavi (azaz a mindenkori, így a decembertől hatályos) minimálbért kell figyelembe venni.

Mi nem változik?

Az alábbi számokat nem érinti a változás:

A. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások szja-mentes értékhatára (1.392.000Ft jövedelem, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft bevételnek felel meg).

B. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások bevételi értékhatára (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén 27.840.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén 139.200.000 Ft).

C. A szocho korlátja: bizonyos jövedelemtípusok esetén a magánszemély (aki kapja a jövedelmet) által fizetendő szocho korlátos, azaz csak egy bizonyos felső határig kell megfizetni azt. Ez a felső határ is a minimálbérhez kötött, viszont a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez, vagyis nem a mindenkor érvényes (havi) minimálbérhez.
Mik ezek a jövedelmek, melyek után a szocho korlátos? Jellemzően négy típusba sorolhatóak: osztalék típusú jövedelmek, árfolyamnyereség, értékpapír kölcsönzés jövedelmei, és vállalkozásból (pl. végelszámolás útján) kivont jövedelmek. Szóval, az ezek után fizetendő szocho-t csak 724.000 Ft éves maximális értékig kell megfizetni (ami 5.568.000 Ft szocho alapot jelent). Jó hír, hogy ezt az adóalapot „csökkenti” (azaz beszámíthatjuk) a bruttó munkabérünk(et) pl.

D. Az szja-ban érvényesíthető adókedvezmények összege (pl. a súlyos fogyatékossághoz kötődő személyi kedvezmény; ami a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2023-ban havi 77.300 Ft, ami 11.595 Ft adómegtakarítást jelent). Itt is a tárgyév első napján érvényes minimálbérrel kell számolni, vagyis nem érinti őket a decemberi minimálbér-növekedés.

E. Szocho kedvezmények típusa és mértéke, amelyek összefüggnek a minimálbérrel:

  • A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a minimálbér utáni 13 százalékos adómérték 50 százaléka (15.080 Ft)
  • A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény az első két évben a minimálbér 13%-a (30.160 Ft); a harmadik évben a minimálbér 13%-ának 50%-a (15.080 Ft)
  • A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény az első három évben a minimálbér 13%-a, (30.160 Ft); a negyedik és ötödik évben a minimálbér 13%-ának az 50%-a, (15.080 Ft)
  • A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének 13%-a (60.320 Ft)
  • A közfoglalkoztatotti jogviszony után igénybe vehető adókedvezmény legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-a
  • A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximuma a minimálbér négyszeresének 13%-a (120.640 Ft).

F. Adómentes bevételek, adómentességi határok az szja-ban az alábbi juttatásokkal kapcsolatban

  • A munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (23.200 Ft)
  • A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben (232.000 Ft)
  • A szövetkezeti tag természetes személynek élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben (232.000 Ft) (Bővebben: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.24.)
  • A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész (232.000 Ft)
  • A szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;

Nézzük meg, hogy egy adott törvényi rendelkezés milyen minimálbér-fogalmat használ, azaz ki mit ért minimálbér alatt, ugyanis igen eltérő minimálbér-értelmezésekkel találkozhatunk!

Szja törvény: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét érti minimálbér alatt (kivéve: költségelszámolásnál alkalmazott mindenkori minimálbért).

Tb. járuléktörvény: a tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidős munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a főállású egyéni és társas vállalkozó a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Szocho tv: főszabályként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (pl. a szocho korlátja esetében), kivéve az egyéni-, és társas vállalkozókat, mert esetükben a tárgyhónap első napján hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum (középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő személyesen végzett főtevékenység esetén) havi összege

KIVA törvény: teljes mértékben átveszi a Tb. járuléktörvény minimálbér fogalmát.

 

Végezetül kiemelnénk a pénzbeli ellátások közül néhány változást, ami a fentiekkel összefügg

Az alábbi számokat nem érinti a változás:

  • A gyermekgondozási díj (GYED), illetve a nagyszülői GYED maximális összege 373.520 Ft-ra nő (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka)
  • A diplomás GYED összege BA/BSc képzés esetén 186.760 Ft-ra (a minimálbér 70 százaléka), MA/MSc képzés esetén pedig 228.200 Ft-ra (a garantált bérminimum 70 százaléka) nő
  • A táppénz ellátás naptári napi összege legfeljebb 17.787 Ft-ra emelkedik (a minimálbér kétszeresének harmincad része),
  • A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi 266.800 Ft-ra emelkedik (a minimálbér összegével megegyezik)
  • Az álláskeresési járadék összege legfeljebb napi 8.893 Ft lehet (a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél).

Reméljük sikerül eligazodni az igencsak kusza változások rendszerében! Ha bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj hozzánik bizalommal!

      Mi az EPR, azaz Kiterjesztett Gyártói Felelősség?

      Mi az EPR, azaz Kiterjesztett Gyártói Felelősség?

      Bizonyára hallottál róla, hogy 2023. július 01. napjától a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási és díjfizetési kötelezettségek, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek köre kibővül, egy teljesen új rendszerbe kerül, ezzel párhuzamosan a termékdíj-kötelezett termékek köre – az új hulladékgazdálkodási törekvések mentén – részben beépül és egységesül az EPR rendszerében. A következő anyagban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat! 

      Miről szól a jogszabály?

      Az ide vonatkozó jogszabály, amely a kereskedők és gazdálkodók nagy tömegét érinti, 2023. július 01-jén lépett hatályba. Az új szabályozással a törvényalkotó a fenntartható és felelős („zöld”) gazdálkodás kockázatviselését próbálja kitágítani a termék teljes életciklusának folyamata alatt, emellett szeretné bevonni a vállalkozói szektor szélesebb körét a hulladéktermelés visszaszorításának pénzügyi felelősségvállalásába.
      Az új rendelet hatálya az ún. körforgásos termékek hulladékára és az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

      Körforgásos termékek: nyolc számjegyből álló azonosító számmal (körforgásos kód, röviden: KF kód) azonosított termékek. Listaszerűen lásd lentebb.

      #A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

      AB
      1.1. és 2. karakterTermékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
      2.3. és 4. karakterAnyagáram kód
      3.5. és 6. karakterCsoport kód
      4.7. karakterKötelezettséget jelölő kód
      5.8. karakterSzármazáskód

      Legfrissebb információk

      Változás az eredeti jogalkotói szándékhoz képest, hogy a gyógyszerhulladéknak minősülő gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolás mégsem kerül a rendelet hatálya alá.
      Szintén újdonság, hogy lesz önrevíziós lehetőség: a tárgyévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség adatai a következő év március 31. napjáig módosíthatóak lesznek a legújabb tervezetek szerint.
      Az új rendelet értelmében a körforgásos termék gyártójának kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettsége van, melyet a kijelölt koncessziós társaság (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt; MOHU) útján tud teljesíteni. Lehetőség van azonban egyéni teljesítésre is.

      Kinek kell fizetnie?

      Ez a díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik főszabályként. A rendelet pontosan megfogalmazza, hogy mit minősít és mit nem minősít forgalomba hozatalnak, így pl. nem minősül ilyennek – azaz díjfizetési kötelezettség sem keletkezik – az apportálás; de forgalomba hozatalnak minősül pl. az első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházás, azonban ez alól kivételt képeznek a természetes személyek és karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek értékesítései is, így ezek mentesülnek az EPR kötelezettség alól).

      Mikor kell fizetni?

      A gyártó a díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére.

      Nyilvántartásba vételi kötelezettség

      A gyártó a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál a nyilvántartásba vételét, amelynek során nyilatkozik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében teljesíti.

      Adatszolgáltatási kötelezettség

      A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről egyéni teljesítés esetén a körforgásos termékek általa átvett, valamint a körforgásos termékekből képződött, általa átvett és kezelt hulladékok mennyiségéről KF kód szerint nyilvántartást vezet.
      A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére adatot szolgáltat.

      Jogkövetkezmények, szankciók

      Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság jár el a kötelezettségek elmulasztásának ellenőrzésekor, aki hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, ezt követően a díjköteles termékek forgalomba hozatalát is felfüggesztheti.

      Kettős adóztatás?

      Az EPR-hez kapcsolódó díjtétel és az ún. környezetvédelmi termékdíj nevű adótétel is tárgyát tekintve a hulladékkezelés problémaköréhez kapcsolódik, így július 1-től előfordulhatna a körforgásos termékek és a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek esetében a kettős adóztatás (kettős díjhatás). Ezt kizárván a jogalkotó az EPR rendszer díjtételével megengedi csökkenteni a környezetvédelmi termékdíj összegét azoknál a termékeknél, amelyek mindkét adónemben érintettek. Azaz, a július 1-től életbe lépő környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó jogszabály-módosítás alapján csomagolószer esetén levonható a környezetvédelmi termékdíjból a csomagolószerből előállításra kerülő csomagolás után fizetendő EPR díj. E kérdést a termékdíjról szóló törvény átmeneti rendelkezései szabályozzák.

      Jogszabályi hivatkozások

      80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet
      2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 40.§

      Bővebb információ

      Bővebb információt az alábbi linkeken találhat:

      https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/kiterjesztett-gyartoi-felelosseg-epr 
      https://mohu.hu/lakossagnak 

      ¬¬*A körforgásos termékek listája
      1.1. csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás;
      1.2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül az alábbiak:
      1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:
      a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
      b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
      c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek,
      beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;
      1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak;
      1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült;
      1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét;
      1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint;
      1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;
      1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;
      1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;
      1.2.9. halászeszközök;
      1.3. elektromos és elektronikus berendezések: az elektromos berendezések kormányrendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezés;
      1.4. elemek és akkumulátorok: az elem és akkumulátor kormányrendelet hatálya alá tartozó elem és akkumulátor;
      1.5. gépjárművek: a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó gépjármű;
      1.6. gumiabroncs:
      1.6.1. 4011 vámtarifaszám: új, gumi légabroncs;
      1.6.2. 4012 vámtarifaszám: újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, a tömör vagy kisnyomású gumiabroncs értendő, a gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag kivételével;
      1.7. irodai papír:
      1.7.1. ex. 4802 vámtarifaszám: nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton a végfelhasználó számára kiszerelve,
      kivéve: nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír, kézi merítésű papír;
      1.7.2. ex. 4809 vámtarifaszám: kartonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben;
      1.7.3. ex. 4810 vámtarifaszám: papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve;
      1.7.4. ex. 4811 vámtarifaszám: papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével;
      1.7.5. ex. 4816 vámtarifaszám: karbonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is;
      1.7.6. 4819 60 vámtarifaszám és HR alszám: iratgyűjtő doboz, levéltartó doboz, tárolódoboz és hasonló cikk irodai, üzleti vagy hasonló célra;
      1.7.7. ex. 4820 vámtarifaszám: regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelőkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból
      kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket, az üzleti könyv, a megrendelőkönyv, az orvosi vénytömb, az iskolai füzet és a könyvborító;
      1.8. reklámhordozó papír:
      1.8.1. ex. 48. Árucsoport: papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk;
      1.8.2. ex. 49. Árucsoport: könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek;
      1.9. sütőolaj és -zsír:
      1.9.1. 1507 90 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
      1.9.2. 1509 40 00 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szűz olívaolaj;
      1.9.3. 1511 90 99 vámtarifaszám HR és KN alszám: más pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
      1.9.4. ex. 1512 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más napraforgómag- vagy pórsáfránymagolaj és ezek frakciói (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);
      1.9.5. ex. 1514 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);
      1.10. textiltermékek:
      1.10.1. 4203 ruházati árucikkek és ruházati tartozékok természetes vagy mesterséges bőrből;
      1.10.2. 4205 vámtarifaszám: más árucikk természetes vagy mesterséges bőrből;
      1.10.3. 4304 vámtarifaszám: műszőrme és ebből készült áru;
      1.10.4. 57. Árucsoport: szőnyegek és más textil padlóborítók;
      1.10.5. 61. Árucsoport: kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok;
      1.10.6. 62. Árucsoport: ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötöttek vagy hurkoltak kivételével;
      1.10.7. 6301 vámtarifaszám: takaró és útitakaró;
      1.10.8. 6302 vámtarifaszám: ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília;
      1.10.9. 6303 vámtarifaszám: függöny (beleértve a drapériát is) és belső vászonroló, ágyfüggöny;
      1.10.10. 6304 vámtarifaszám: más lakástextília, a 9404 vámtarifaszám alá tartozók kivételével;
      1.10.11. ex. 64. Árucsoport: lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru (kivéve: lábbelirész);
      1.11. bútorok fából:
      1.11.1. 9401 41 00 vámtarifaszám, HR és KN alszám: ággyá átalakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével;
      1.11.2. 9401 61 vámtarifaszám és HR alszám: más favázas ülőbútor;
      1.11.3. 9401 69 vámtarifaszám és HR alszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor;
      1.11.4. 9403 30 vámtarifaszám és HR alszám: hivatali fabútor;
      1.11.5. 9403 40 vámtarifaszám és HR alszám: fa konyhabútor;
      1.11.6. 9403 50 vámtarifaszám és HR alszám: fa hálószobabútor;
      1.11.7. 9403 60 vámtarifaszám és HR alszám: más fabútor.
      Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a körforgásos termékek, amelyek az 1. pont alatt meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

      Tavaszi Acounto frissítés: költség összesítő, új bankszámlák

      Tavaszi Acounto frissítés: költség összesítő, új bankszámlák

      Az Acounto legújabb fejlesztéseivel egyaránt kedvezünk ÁFA körös, tételes költségelszámoló és átalányadós ügyfeleink számára! Fejlesztettünk egy költségösszesítő felületet, 7 új bankszámla válik beköthetővé, valamint frissítettük az átalányadó kalkulációs modellünket. Tekintsük át a legújabb fejlesztéseket:

      Költségösszesítő

      Mind ÁFA körös, mind alanyi adómentes tételes költségelszámoló ügyfeleink számára hasznos fejlesztés a költségösszesítő, mely egy egységes felületet biztosít arra, hogy azonnal átlássuk, hogy minden számlánkat eljuttattuk-e a könyvelésre. A költségösszesítő használatáról egy rövid videót készítettünk.

      Ezek alapján reméljük mindannyian megtaláljátok az összes könyvelésre küldendő dokumentumot, illetve át tudjátok tekinteni az elszámolandó költségfileok listáját!

      Újabb bankszámlák

      A bankszámla bekötési lehetőségeket tovább bővítettük, így már támogatjuk az Erste Bank, MagNetBank, MKB, a Gránitbank és az ING számlákat is! Ezek mellett pedig Neteller és Stripe fiókodat is bekötheted! Bankszámlabekötési útmutatónkat itt találod.

      Átalányadó kalkuláció frissítés

      A 2023-as új jogszabályok szerinti átalányadó számítási logika szerinti kalkulált adatok megjelennek az átalányadózók fiókjában. Átalányadózók, ne feledjétek, adó-és járulékfizetési kötelezettségetek csak első negyedév végén jelentkezik, melynek befizetési határideje április 12. Ennek megfelelően az első értesítőt is csak április 10-én kapjátok.

      Természetesen nem állunk le a fejlesztésekkel, gőzerővel dolgozunk újabb és újabb funkciókon, hogy minél inkább elhozzuk számotokra a kényelmes könyvelés világát!

      Újdonsagok az Acountoban: cimkézés, párosítás, munkaügyi fejlesztések

      Újdonsagok az Acountoban: cimkézés, párosítás, munkaügyi fejlesztések

      Legújabb fejlesztéseinkkel már könnyen cimkézheted is feltöltéseidet, valamint bővültek a bér funkciók is! A post végén pedig betekintést mutatunk a következő release funkcióiba is!

      Bevételek, Költségek, Pénzforgalom menü

      A “Feltöltés” fület átalakítottuk, a tárgyhónap mellett most már lehetőség van a dokumentum címkézésére, illetve a “Bevétel” és “Költség” menüpontokban a megfelelő NAV számlával való összerendelésre is.

      Amennyiben a feltöltés során véletlenül rosszul állítottátok be a címkéket, tárgyidőszakot, NAV számlát, úgy azt mostantól lehetőségetek van módosítani, ha beléptek a dokumentum részleteit mutató nézetbe (dokumentum nevére kattintva).

      Bér menü

      • Az alkalmazotti profilban a “Kedvezmények” blokkban a családi kedvezményeknél a rendszer nem fogadta el a szóközt és az ékezeteket. Ez javításra került.
        Létrejött a “Szabadság” tab, ahol mostantól lehetőség van a munkavállalók szabadságadatainak rögzítésére.

      • Létrejött a “Betegszabadság, táppénz” tab, ahol mostantól lehetőség van a munkavállalók betegszabadság és táppénz adatainak rögzítésére. Kérjük ne felejtsétek el csatolni a betegszabadságot, táppénzt igazoló orvosi papírt a Bér menüben a “Dokumentumok” tabon, hiszen anélkül nem tudjuk azt figyelembe venni.

      • “Dokumentumok” tabon a feltöltést átalakítottuk. Mostantól minden feltöltött munkavállalói dokumentumhoz kötelezően jelöljétek a tárgyhónapot (pl: 2023-01), illetve lehetőségetek van címkét rendelni hozzá (pl: munkaszerződés, jelenléti ív, stb.)

      Cégprofil

      Cégetek, egyéni vállalkozásotok “Könyvelési adatai” között mostantól nemcsak rögzíteni tudjátok az aktuális adataitokat, már a változásokat is vezetni tudjátok, hiszen a megfelelő mezőknél lehetőség van az adózási adat tól – ig időpontjának beállítására a következő esetekben: ÁFA gyakoriság, pénzforgalmi ÁFA, AAM közösségi értékesítés, tárgyimentes tevékenység végzés).

       

      HAMAROSAN (várható frissítés legkésőbb február 28.)

      Ezen fejlesztéseken dolgozik jelenleg a csapat:

      Átalányadó kalkulátor

      A 2023-as új jogszabályok szerinti átalányadó számítási logika szerinti kalkulált adatok megjelennek az átalányadózók fiókjában, illetve a kalkulátort is frissítjük. Átalányadózók, ne feledjétek, adó és járulékfizetési kötelezettségetek csak első negyedév végén jelentkezik, melynek befizetési határideje április 12. Ennek megfelelően az első értesítőt is csak április 10-én kapjátok.

      Bevétel, Költség menü

      Hamarosan lehetőségetek nyílik arra, hogy egy “Összesítő” nevű tabon a NAV-tól érkező számla adatokat és a feltöltött dokumentum kapcsolatot lássátok és szerkesszétek, jelezve azt is, ha nem találjátok a számlát vagy nem kívánjátok elszámolni az adott költségszámlát.

      Cégprofil

      Az “Előfizetés” tabon március 1-től lehetőség lesz a bankkártyás fizetésre. Ha úgy döntesz, hogy ezt a fizetési módot választod, a bankkártya adatok megadását követően minden hónapban automatikusan fogjuk levonni a könyvelés havidíját a bankkártyádról. Ez esetben kérjük gondoskodj a megfelelő fedezetről. Felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét, hogy a bankkártyás fizetés beállítására technikai okok miatt minden hónapban csak 1-e és 5-e között van lehetőség!