Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!
Vezetői összefoglaló
Minden túlzás nélkül állítható, hogy az elektronikus kereskedelem korához alkalmazkodva az adózás folyamatos, tudatos és koncepciózus korszakváltáson megy keresztül. Ennek újabb mérföldköveit és vívmányait láthatjuk a 2024-es változásokban, azonban érzékelni fogjuk majd, hogy lesznek ezek közül olyanok, melyek nemcsak a 2024-es adóévre hatnak ki, hanem 2025-től lépnek hatályba, sőt, pl. az áfa adónemben – alkalmazkodva a digitális kihívásokhoz – egészen 2028-ig gondolkodnak előre már egy ideje a jogszabályalkotók a közösségi jogharmonizáció mentén, irányelvi szinten. (Lsd pl. VIDA – VAT in the Digital Age – irányelvet az áfában vagy a globális minimumadó világszintű vízióját).
Azt látjuk, hogy az áfa adónemben lesznek talán a legnagyobb súlyú változások, azonban négy slágertéma volt az adócsomagban: USA egyezmény, lottó, bor és a túró rudi :)
1. Kötelező visszaváltási rendszer és annak ÁFA kezelése
Fontos tudni, hogy a kötelező visszaváltási díj rendszere (Deposit Return System, röviden DRS) nem egy önálló ÁFA rendszerként kezelendő, azonban számlán megjelenő tétel, így ÁFA vonatkozásai és leképeződései lehetnek.
Mi jelent ez?
A 400 m2-nél nagyobb üzlethelyiségekben forgalmazott bizonyos italcsomagolások tekintetében a forgalmazók kötelesek visszaváltási díjat felszámítani (50 Ft), amit az üres csomagolások (göngyölegek) visszaváltása esetén kötelesek lesznek visszatéríteni a csomagolást visszaváltók részére.
A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget biztosít a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltására, az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi átvétel mellett.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását;
Hogyan kezeljük a számlán?
Az 50 Ft-os visszaváltási díj bár megjelenik a teljes értékesítési láncon (az első gyártótól a végső fogyasztóig), a számlán külön tételként szerepeltetni kell (elkülönítve a termék árától), azonban az áfa tárgyi hatályán kívüli tényállásként (áfa körön kívüli tételként) kell kezelni, azaz maga a díj áfa alapot nem fog képezni.
Mi a különbség az új, DRS díjas göngyölegek és a korábbról ismert betétdíjas göngyölegek között?
Mindkettő alapvetően visszaváltható, viszont az egyik újrahasznosítás nélkül, változatlan formában újra felhasználható (ez a régi, megszokott göngyöleg, amire betétdíjat számít fel az eladó). Ezt áfás tételként kell a számlán szerepeltetni, és visszaváltáskor az eladónak kell utólagos számlakorrekciót végeznie, utalva az eredeti számlaszámra (az alapszámla számára), és önellenőrzés nélkül legkorábban a folyó időszakban lehet figyelembe venni a bevallásban, utólagos adóalap csökkentésként.
A másik, az új rendszer a DRS rendszer. Ebben a göngyöleg kizárólag újrahasznosítás útján használható fel ismét, de ezen átesik egy megmunkálási folyamat annak érdekében, hogy az újra göngyölegként termékeket kísérhessen. Ez áfán kívüli tétel, de számlázni kell.
2. Számlakibocsátási határidő
Ez az új szabály már hatályban volt év közben is, 2023 évközi változásról van szó, nem 2024. januári a hatályba lépése. Mit jelent ez a változás a számlázási gyakorlatban?
Hosszú évek óta az a szabály a számlakiállítási határidő tekintetében, hogy a belföldi áfát tartalmazó számlák esetében főszabály szerint a számla kibocsátási határidő az áfajogi teljesítésig, de legkésőbb attól számított ésszerű határidőn belül (ez 8 napot jelent a gyakorlatban a korábbi 15 helyett) terjedt. Eddig is persze lehetőség volt előleg (azaz az áfajogi teljesítés előtt átvett összeg) fizetésére, ha az előleg átadásában szerződésszerűen megállapodnak a felek (akár díjbekérő útján), és ténylegesen kifizetésre is kerül. Ekkor önálló adózási pont az előleg, és az átvétel (jóváírás) napján – mivel az önálló teljesítési időpont –, vagy attól számított 8 napon belül ki kell állítani a számlát, ha adót tartalmaz az értékesítés.
Mi változott, mi az új szabályozás lényege?
Az új szabály lényege az, hogy ha az adójogi teljesítés előtt kapjuk kézhez (értsd: írják jóvá a bankon) az ellenértéket, akkor haladéktalanul ki kell állítani a számlát vevő felé.
Vagyis, ha önként, önszántából (megállapodás nélkül) előre fizet a vevő, akkor az eladónak haladéktalanul ki kell állítania a számlát, de önmagában az összeg átvétele nem adózási pont, nem minősül előlegnek és önálló teljesítésnek sem (a teljesítés majd akkor lesz, amikor az ügylet teljesül fizikailag is). Ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű, elég nehéz lesz lekövetni ezt a szabályt a gyakorlatban, mert folyamatosan monitoringozni kell, hogy beérkezett-e önkéntesen valamilyen, későbbi időpontra várt vevői összeg, mert akkor azonnal ki kell számláznunk azt. Probléma merülhet fel abban az esetben, ha ebben a pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügyletünk teljesítési időpontja (ilyenkor egy becsült teljesítési időponttal kell számlázni, ami a szerződés alapján egy várható teljesítési időpont, majd ha utóbb beigazolódik, hogy rossz volt a becslésünk, akkor helyesbíthetjük a számlát).
3. Napilapok ÁFA kulcsa
- január 01-től a l a hetenként legalább négyszer megjelenő napilapok (VTSZ. 4902-ből) tekintetében 0% az áfa kulcsa. (Áfa törvény 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontja)
Ezt a szabályt azokban azokban esetekben kell alkalmazni először, amelyekben adókötelezettség keletkezési (teljesítési) időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
A nulla áfakulcs ún. „valódi áfa mentességet” jelent: nem kell megfizetni az áfát, viszont ezekhez az értékesítésekhez kapcsolódóan teljes mértékben lehet élni az adólevonás (visszaigénylés) jogával az input oldalon.
4. A számlázó programok fejlesztőire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség
A számlázó programok üzemeltetőjét is tájékoztatni fogja a NAV arról, hogy valamilyen technikai hiba miatt érvénytelen vagy nem teljesül a kötelező online adatszolgáltatás a számlák kiállításáról.
Ez fontos feedback lesz a megfelelő adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.
5. Teljesítési hely szabályok változása a virtuális szolgáltatások tekintetében (Áfa tv. 42.§)
2024-től amennyiben virtuális platformon kerül sor az esemény megrendezésére, azon való részvételre, akkor adóalany vagy nem adóalany megrendelő esetében „főszabályos szolgáltatássá” válik a virtuális szolgáltatás a teljesítési hely tekintetében, azaz a vevő letelepedési államában fog teljesülni a szolgáltatás – feltéve, hogy az eladónak nincs letelepedettsége a megrendelő tagállamában. Pl. ha egy német adóalany vesz részt egy Magyarországon megrendezett konferencián vagy egy sporteseményen, akkor az erről szóló számlát adójogilag egy határon átnyúló, nemzetközi fordított áfás ügyletként kell kezelni és ily módon kiállítani, és közösségi összesítőn is szerepeltetni kell.
Fontos tehát, hogy ha az eseményekre, rendezvényekre való belépés biztosítása virtuális formában történik, akkor akár adóalany, akár nem adóalany részére nyújtják a szolgáltatást (B2B vagy B2C), az ügylet nem az események, rendezvények helyszínén minősül teljesítettnek, hanem a megrendelő letelepedettségének államában adózik, függetlenül az esemény, rendezvény helyszínétől és a megrendelő adóalanyisági minőségétől.
Azonban, ha nem adóalany (B2C) a megrendelő, akkor ezen kívül nemcsak az ilyen eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítása, hanem általánosságban az olyan tudományos, oktatási, művészeti, sport, szórakoztatási, kulturális szolgáltatások nyújtásánál is a nem adóalany megrendelő lakóhelye vagy letelepedettsége határozza meg a teljesítés helyét, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé. [Áfa tv. 43.§ (3)].
6. Következik: E-ÁFA, felkészül: E-nyugta
Az E-áfa bevallás már 2024-től hatályos, másik pillére az E-nyugta 2025. január 01-től lép hatályba.
Milyen módon lehet beadni 2024. január 01-től az áfa bevallást? Alapvetően három módon:
1, ÁNYK: marad az eredeti mód (ezt egyelőre nem is tervezik kivezetni). Ezen felül 2 új rendszer van, mindkettő az e-áfa rendszer része (valamilyen szinten elektronikus úton kerül sor a beadásra).
2, NAV által készített bevallási tervezet jóváhagyása: A NAV a nála rendelkezésre álló adatokból csinál egy tervezetet, és rendelkezésre bocsátja számunkra. Mi ezt megnézzük, ha elfogadjuk, akkor jóváhagyhatjuk. Ha úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő, de javítható (pl. levonási arányokat korrigáljuk.
3, M2M (machine-to-machine) rendszer: Maga az adózó a NAV által előre megadott xml formátumon keresztül gép-gép kapcsolattal (gépi interfészen keresztül) feltölt egy fájlt, bővített áfa analitikát, adatokat.
Mikor lehet alkalmazni először? A 2024. január 01-jét is magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban lehet alkalmazni először az e-áfát.
7. Nyugtával egy tekintet alá eső okirat
2024. január 01-től bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma. Mi ez? Ez tulajdonképpen módosító nyugta. Eddig csak számlánál ismertük ezt a fogalmat (módosító számla). Erre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, a kiállítás módjára, mint a nyugtára. Ez is tulajdonképpen egy nyugta, csak van egy előzménye, amit módosít. Megvannak a kötelező adatai is. 173/B.§
8. Építőipari fordított adózás
Itt annyi változás történt 2024-től, hogy az olyan esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles az ingatlanon végzendő építési, szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás, és ez az engedély vagy bejelentés a láncban hátrébb (például az alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé” fordított irányban kell nyilatkozni: azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek arról a tényről, hogy a számlázáskor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni (az egyéb feltételek fennállása esetén).
9. Műalkotások 5%-os importja
A műalkotások importja, ha 2023. december 31-ét követ az adókötelezettség keletkezési időpontja, akkor az 5 százalékos áfakulcsú. Az 5%-os adókulcsú műalkotások az Áfa törvény 8. számú melléklet I. részében vannak felsorolva. Ugyanakkor nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.
10. Túrórudi paragrafus
Az Áfa törvény pontosította, bővítette a 18 %-os termékkört. (Áfa törvény 3/A. számú melléklet I. rész új 5. pont): „Desszert jellegű sajtkészítmény 1806-ból 2106-ból”. A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. előtt is a 18%-os áfa kulcs alá tartoztak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27 %-os kulcs alá. 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%- os áfa kulcs alá sorolja a jogalkotó.
Ezeken felül pontosításra került a fogorvosi fogtechnikusi tárgyi mentesség, az 5%-os kulcs alá eső tápszer fogalma, valamint a betegszállításnál alkalmazható mentesség kiterjesztésre került; ezek nem olyan nagy változások, nem kell szót ejteni róluk bővebben.
Kérdésem van, kihez forduljak?
Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
