Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Ne mulaszd el! Jogvesztő határidők 2023.12.31-ig

Összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló esetkört 2023.12.31-i bejelentési határidőhöz kapcsolódva, amit érdemes figyelemmel kísérni. Ellenőrizd, hogy ne maradj le semmiről!

#exKIVA (december 20.)

Aki úgy dönt, hogy 2024.01.01-től nem szeretne KIVA alany lenni, 2023.12.01 – 2023.12.20. közötti időszakban jelentheti be, hogy következő évtől a társasági adó rendszerében szeretne működni. A KIVA hatálya alá ezt követően csak a harmadik évben térhet vissza (2 éves visszatérési tilalom).
/Fontos tehát, hogy itt saját döntés alapján hagyjuk el a kivát, nem kényszerből esünk ki!/.
Hogy kinek érdemes megfontolnia a KIVA választását, arról itt írtunk: https://acounto.com/kiva/

#Pénzforgalmi ÁFA

Az általános szabályok szerinti áfa helyett a pénzforgalmi elszámolás választása, valamint a korábbi pénzforgalmi elszámolást választók visszatérése a „normál” szabályok alá is jogvesztő december 31-én. Ha 2024. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra szeretnétek áttérni, vagy az alól szeretnétek visszatérni, erre a választásra 2023.12.31-ig van lehetőségetek.

#Alanyi adómentesség

A különleges jogállás (azaz alanyi adómentesség) alá való bejelentkezés is jogvesztő: ha választani szeretnénk az alanyi adómentességet, vagy azt a továbbiakban (következő évben) nem szeretnénk alkalmazni, az erre vonatkozó szándékunkat év végéig, december 31-ig tudjuk jelezni az adóhatóság felé. Egy adóévre tudjuk választani a mentességet, ugyanakkor értékhatár-átlépés miatt az év folyamán át lehet „esni” az általános szabályok alá az alanyi adómentességből (ebben az esetben viszont 2 évig nem választhatjuk újra az alanyi adómentességet).

#Ingatlanok értékesítése és bérbeadása az áfában

Az ingatlanok értékesítésével (kiv. építési telek) és hosszú távú bérbeadásával foglalkozó vállalkozók e tevékenységükre nem kötelesek áfát felszámítani, azaz főszabályként ezek mentesek az adó alól. Azonban dönthetünk úgy, hogy adókötelessé tesszük ezeket a tevékenységeket. Erre vonatkozó döntésünket december 31-éig van lehetőségünk bejelenteni a Hatóság felé annak érdekében, hogy 2024. január 01-től áfásan tudjuk őket számlázni.

#Árrésadó alkalmazásáról való lemondás

Viszonteladóként dönthetünk úgy is, hogy tevékenységünk egészére nem alkalmazza a különbözeti adózást. Ezen döntésünket a a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig (azaz szintén 2023.12.31-ig) jelenthetjük be a NAV-nak.

Ekkor általános szabályok szerint fogunk adózni az áfában. E választástól a választás évét követő második naptári év végéig nem térhetünk el (visszatérési tilalom két évig). Amennyiben a második naptári év végéig eltérő nyilatkozatot nem teszünk, úgy a választása újabb két évvel meghosszabbodik.

#Árrésadó II. – Globális nyilvántartás

A használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek értékesítésével foglalkozó viszonteladó vállalkozó dönthet úgy is, hogy a különbözeti áfa elszámolásban az ún. egyedi nyilvántartáson alapuló adómegállapítási módszer helyett az ún. globális nyilvántartáson alapuló eljárást választja (a törvényi feltételek fennállása esetén; pl. 50 ezer Ft alatti egyedi termékek). E választás bejelentésére nyitva álló határidő a viszonteladóra nézve a tárgyévet (2024-es adóévet) megelőző év utolsó napja (azaz szintén 2023. december 31-e).

#Társasági adó

A kiegészítő támogatás (adókedvezményre jogosító) pénzügyi teljesítésének határideje december 31. E határidő elmulasztása után csak a kedvezmény egy részét (vagy nullát) lehet érvényesíteni. És ha még maradt nyereségünk, így tudjuk azt felhasználni: https://acounto.com/osztalek-2023/ 

#Köztartozásmentesség

Aki 2024. januártól köztartozásmentességi (gyakori nevén: KOMA) listán szeretne szerepelni, 2023. december 31-ig teheti meg az erre vonatkozó bejelentését a NAV felé.

+1 Ráadás tipp:

Bár az egyéni vállalkozók átalányadóra alá való bejelentkezése nem jogvesztő december 31-én, érdemes ugyanakkor megfontolni a január 1-i indulást az értékhatár arányosítása miatt. Ezt alakuláskor, vagy az éves szja bevallásban (május 20-án) lehet választani!

Az átalányadó bevételi keretéről itt tudsz meg mindent: https://acounto.com/atalanyado-keret/ 

Az az egyéni vállalkozó, aki KATA alany szeretne lenni 2024.01.01-jével, szintén december 31-ig jelentheti be szándékát erre vonatkozólag. A KATA alá való belépés egyébként minden hónapban engedélyezett, ha előző hónapban ezt bejelentjük a NAV felé. A 2023.12.31-i határidőnek itt akkor van jelentősége, ha a 18 milliós KATA keretet szeretnéd kimaxolni.

 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Osztalék és osztalékelőleg – hogyan adózunk a nyereség után?

Osztalék és osztalékelőleg – hogyan adózunk a nyereség után?

Az osztalék és az osztalékelőleg fogalmának megértése és azok adózási szempontjainak ismerete elengedhetetlen minden társas vállalkozó számára. Ebben a blogbejegyzésben alaposan körbejárjuk ezeket a témákat, hogy segítsünk tisztán látni a számviteli és adózási szabályok között. Megvizsgáljuk, hogyan határozza meg a társaság legfőbb szerve az osztalékot, milyen adóterheket visel az osztalék, és milyen szabályok vonatkoznak az osztalékelőlegre.

 

Mi számít osztaléknak?

Az osztalék és az osztalékelőleg a tulajdonosoknak (azaz tagoknak, tagi jogviszonyban álló természetes személyeknek – és cégeknek) járó tőkejövedelem a polgári jogban és a hétköznapi életben.
Az adózásban ennél tágabban értelmezzük az osztalékot, így ezeken felül osztaléknak minősül pl. a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, a kamatozó részvény kamata, de bizonyos befektetési jegyek hozamai is ide sorolandók,

Az osztalék

A társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, tagok gyűlése stb.) dönt az osztalék megállapításáról, mértékéről és annak kifizetéséről az üzleti évet lezáró beszámoló értékelésekor. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a tulajdonosok csak akkor tudnak dönteni az osztalék kifizetéséről, amikor a beszámolót elfogadják (évente tehát egyszer). A legfőbb szerv által megállapított osztalékot az adó nyelvén jóváhagyott (bruttó) osztaléknak nevezzük (ez később fontos lesz, hogy a nettó osztaléktól el tudjuk határolni).

Milyen adóterheket visel az osztalék?

Nézzük meg először az osztalékot nyújtó fél (a társaság) szempontjából! Különbséget kell tennünk a társaságra nézve aszerint is, hogy társasági adó (TAO) alatt adózik-e, vagy kisvállalati adó (KIVA) alany-e a kifizető cég! Ha cég kap osztalékot, értelemszerűen ebben az esetben szja és szocho nem merül fel!

  1. Ha TAO-s cég fizet osztalékot: itt egyszerűbb a dolgunk, mert a társasági adó mértékét nem befolyásolja az a tény, hogy a cég fizet-e osztalékot vagy sem. Az ún. adózott eredményből van lehetőség osztalékot fizetni, ami már TAO szempontból és nettó, adózás utáni jövedelem, így ha ezt a tulajdonosok felosztják maguk között, e döntés már nem befolyásolja a TAO mértékét: mindenképpen 9%-os nyereségadót kell fizetni, az osztaléktól függetlenül.
  2. Ha KIVAs cég fizet osztalékot: itt már lényeges kérdés az osztalékról szóló döntés! A jóváhagyott (bruttó) osztalék ugyanis a kisvállalati adó alapját képezi, így ha egy KIVA-s cég úgy dönt, hogy (nem társasági adós korszakban felhalmozott eredménytartalékból vagy eredményből) osztalékot fizet, akkor e döntés a cég szempontjából plusz KIVA fizetési kötelezettséget jelent (ennek mértéke 10%). Ez azt is jelenti, hogy amennyiben nem osztja ki a tagok között a profitját a cég, akkor nem kell az év végi eredmény után KIVA-t fizetnie a társaságnak (ez az egyik legfőbb különbség a TAO-s létformához képest).
  3. Az osztalékot szerző fél (aki kapja a tőkejövedelmet) szempontjából az alábbi adóterheléssel kell számolni.

Természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot?

Különbséget kell tennünk itt aszerint, hogy természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot!

A. Természetes személy esetében:

  •  Személyi jövedelemadó (szja): ezt korlátlanul meg kell fizetni a kapott osztalék után. Ennek mértéke 15% (ezt a kifizető levonja)..
  • Szociális hozzájárulási adó (szocho): ez egy korlátos adónem az osztalék szempontjából. Lent teszünk ehhez kapcsolódóan egy kitérőt*. Itt most annyi legyen elég, hogy legfeljebb, 2023-ban 5.568.000 Ft osztalék után kell szochot fizetni, függetlenül az osztalék tényleges mértékétől (de ez a maximális érték is csökkenthető, akár nullára).

B. Jogi személy esetében:

    • TAO alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével (ami bevételként könyvelendő) csökkenteni lehet a társasági adó alapját (kivéve ún. ellenőrzött külföldi társaságtól – offshore cégtől – származó osztalék esetében). Vö: az osztalékkövetelés elengedése viszont adóköteles lehet!
    • KIVA alany cég esetében: a kapott (járó) osztalék összegével csökkenthető a kisvállalati adó alapja

    Elismert tőkepiaci (tőzsdei) ügyletek hozama és a szocho:

    Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után nem kell szocho-t fizetni! Pl. MOL részvény utáni osztalék esetében tehát az szja-t meg kell fizetni, de szocho nem merül fel. A MOL bent van a Budapesti Értéktőzsdén, tehát elismert tőkepiaci ügylethez tartozik, e részvény osztaléka után szocho nincs!

    Az osztalékelőleg

    Két beszámoló elfogadása közötti időszakban (tehát tárgyév május 31-e és követő év május 31-e között) osztalékelőleg megállapítására és fizetésére van lehetősége a társaságnak.

    Az osztalékelőleg után csak 15%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni (ezt a kifizető levonja), szocho-t nem. A szocho akkor fog megjelenni, amikor az osztalékelőleg a legfőbb szerv döntése alapján „osztalékká válik” az eredmény felosztásáról szóló jegyzőkönyv alapján.

    Osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel (lásd lentebb, az osztalék forrásánál).

    Az osztalékelőleg fizetésének feltételeként 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel kell rendelkeznie (a számviteli törvény szerinti osztalékfizetési korlátok miatt) az adott társaságnak. Közbenső mérleg nélkül tehát osztalékelőlegről szóló döntést nem lehet hozni.

    Ha az osztalékelőleg később, az adóévet követően nem válik osztalékká, akkor az osztalékelőleg kölcsönnek minősül (a társaság felől a tag felé folyósított kölcsönnek minősül), így MNB szerinti mindenkori alapkamat + 5 százalékpontnyi kamat terheli azt. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, (ha nem szedtük be ezt a magánszemélytől), ami szja-, és szocho-köteles.

     

    *A szociális hozzájárulási adó (szocho) és annak adófizetési felső határa

    Négy jövedelemtípus van Magyarországon, amelyek esetében, ha a természetes személynek szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetendő szocho mértéke korlátos! Pontosabban: a szocho alapjának van egy felső határa az olyan jövedelemtípusoknál, ahol a szochot a természetes személy fizeti.

     

    Melyek ezek a korlátos szocho alá eső jövedelemtípusok? Négy csoport van:

    1. Osztalékból származó jövedelmek (a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó osztalékalapja is ide tartozik), kiv: elismert tőkepiaci ügyletből származó osztalék (Pl. OTP részvény hozama)
    2. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
    3. Vállalkozásból kivont jövedelem
    4. Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem

    A fenti négy jövedelemtípusnál a szocho-t addig kell megfizetni, amíg a természetes személy

    összevont személyi jövedelemadó-alapjába tartozó szja-adóelőleg alap számításnál figyelembe vett (tehát együtt adózó) jövedelmei, vagy a fenti jövedelmei (négy csoport) a tárgyévben (az osztalékszerzés évében) elérik az adóév első napján (vegyük észre: a decemberi minimálbér-módosításnak erre nincs hatása!) érvényes minimálbér (tehát nem a garantált bér) összegének a huszonnégyszeresét.

     Tehát, miket számítunk be ebbe a korlátba? Az együtt adózó jövedelmeket: önálló, nem önálló és egyéb tevékenység jövedelmeit. Pl. ingatlan bérbeadás, biztosításból származó jövedelem, munkabér, megbízási díj, praxisjog értékesítésből származó egyéb jövedelem stb. Ha ezekből összejön az 5,568 ezer Ft, akkor a fenti négy, korlátos külön adózó jövedelem esetében nincs szocho!  

    Az adófizetés felső határának számításába valamennyi együtt adózó jövedelmet figyelembe lehet venni! Teljes mértékben irreleváns, hogy vontak-e ezekből szochot vagy nem, KIVA-s cég munkavállalói-e vagy sem. Sőt, az sem érdekes, hogy az összevont adóalap akár nullára csökken az adóalap kedvezmények (első házasok kedvezménye, családi kedvezmény, fiatal anyák kedvezménye stb.) miatt. Ha volt együtt adózó jövedelem az osztalék szerzésének évében, akkor azt beszámítjuk! Minden más lényegtelen. 

    2023-ban az adófizetési felső határ a szochoban: 5.568.000 Ft szocho alapra jutó 723.840 Ft. Vagyis, akinek volt pl. 2023-ban 5,6 millió Ft bruttó munkabére, neki az osztalék után nem kell szochot fizetnie, mert elérte az adófizetés felső határát.

    2024-ben az adófizetés felső határa a szochoban: 6.403.200 Ft szocho alapra jutó 832.416 Ft.

    Nagyon fontos megjegyezni, hogy öregségi nyugdíjas személy is fizet alapesetben az osztalék után szochot, de az adófizetés felső határa rá is vonatkozik (az osztalék szempontjából tehát nem viselkedik nyugdíjasként).

    Reméljük a fenti anyag segít eligazodni az osztalékadózás világában, amennyiben bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj ügyfélszolgálatunkhoz!

    Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

        A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

        A 2023. december 1-től hatályos minimálbér-változások

        Idén, rendhagyó módon már 2023. december 01-től hatályba lépnek a 2024-re tervezett minimálbér-változások. Mutatjuk, hogy mi változik és hogy hogyan érinti vállalkozásod!

        Az előzetes tervezetek szerint a minimálbér 15%-kal, a garantált bér pedig 10%-kal fog emelkedni decembertől, ezzel előbbi 266.800 Ft-ra, utóbbi 326.000 Ft-ra nő. 2023. december hónapját érinti legmarkánsabban a változás, hisz ebben a hónapban (ahogy látjuk majd lentebb) lesznek olyan szabályok, ahol a tárgyév első napján (2023. január 01-jén) érvényes minimálbérrel (azaz 232.000 Ft-tal) kell számolni, és vannak olyan rendelkezések, ahol a mindenkori, azaz a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell nézni (vagyis a december 01-jétől hatályos 266.800 Ft-ot).

        Mik a legfontosabbak?

        A változások jegyzékét pontokba szedve foglaltuk össze:

        1. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások negyedévente fizetendő járulék-, és szocho terhei

        2. A költségeiket tételesen elszámoló, vállalkozói személyi jövedelemadó alany egyéni vállalkozók által fizetendő havi kivét adóterhei

        3. A társas vállalkozók minimálisan fizetendő közterhei

        Biztosítottak (azaz főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó) esetében, a fenti három pont azt jelenti, hogy a havi minimális járulékfizetési kötelezettségeiknek az alábbiak szerint tudnak eleget tenni:

        Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 266.800 Ft (erre jutó tb. járulék 49.358 Ft), havi szocho alapja 300.150 Ft (erre jutó szocho 39.020 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

        Szakképzettséget vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő tevékenység esetén a havi járulék alapja 326.000 Ft (erre jutó tb. járulék 60.310 Ft), havi szocho alapja 366.750 Ft (erre jutó szocho 47.678 Ft), ami alapján legalább meg kell fizetni a közterheket. Ha az átalányban megállapított jövedelem vagy vállalkozói kivét, tagi jövedelem ezt meghaladja, akkor az lesz az adó alapja.

          

        #4 A megbízási díjban részesülő személyek járulékkötelezettségei

        Itt kizárólag a minimálbért kell nézni, nem a garantált bérminimumot, függetlenül a megbízott személy középfokú szakképzettségétől vagy iskolai végzettségétől! Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a megbízási díjból számított jövedelem (azaz nem a teljes megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, illetve (nem egész hónap esetén) naptári napokra annak harmincad részét. Ha maga az ügylet, a díjazás a teljes hónapra irányul, akkor nézzük a havi minimálbér 30%-át. Ha nem teljes hónapot ölel fel az időtartam, a díjösszeg, akkor naptári napokra kell nézni jövedelmet (ekkor azt kell nézni, hogy a napi jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-ának 1/30-ad részét). E határérték decembertől 72.036 Ft (10%-os költséghányad alkalmazását feltételezve) havonta, naptári napokra pedig 2.401 Ft.  Havi 103.129 Ft megbízási díjból származó bevételi értéknél kapjuk meg ezt a 72.036 Ft-os jövedelmet (10%-os költséghányad mellett), vagyis ezt elérő vagy meghaladó díj esetén beszélünk biztosítottságról. 

         

        #5 A kisvállalati adót (KIVA-t) fizető társas vállalkozások

        A minimálbér és garantált bérminimum növekedésével a bérköltség is nő, ami KIVA egyik alapjának tekintendő, így – bár a KIVA százalékos mértéke nem változik, de – a fizetendő KIVA névleges összege nő.

         

        #6 Az egyszerűsített foglalkoztatás – EFO – (alkalmi munkavállalás) munkáltatói közterhei és a munkavállalók napi bérének maximumai is módosulnak:

        A fizetendő közteher mértéke:

        • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén (0,5%) 1.334 Ft (száz forintra kerekítve 1.300 Ft), 
        •   az alkalmi munka eseteiben (1%) 2.668 Ft (2.700 Ft száz forintra kerekítve),
        •   filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén (3%) 8.004 Ft (száz forintra kerekítve 8.000 Ft). 

         A napi bérek alakulása:

        •       Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 10.431 Ft/nap (1.304 Ft/óra)
        •   Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 15.952 Ft / nap
        •     Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bérek minimuma: 13.044 Ft/nap (1.630 Ft/óra)
        • Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a munkavállaló mentesített keretösszege: 19.491 Ft / nap

        Fontos, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát (32.000 Ft).

         

        #7 A munkaviszonyhoz kapcsolódó (munkaviszonyban foglalkoztatottak) minimum járulék-, és szocho alap

        Szintén a minimálbérhez kötött, ennek minimum alapja a minimálbér 30%-a, azaz 80.040 Ft decembertől. Ez azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább e mérték alapján 18,5% tb. járulékot és 13% szochot kell fizetni, függetlenül attól, hogy a bruttó munkabér eléri-e ezt az értékhatárt vagy sem. 

        #8 EKHO 

        Aki az élsport, az előadóművészetek, vagy a tájékoztatók, publikációk területén tevékenykedik (szerkesztő, riporter, újságírás, média stb), választhatja az ún. EKHO szerinti adózást meghatározott foglalkozásokban, munkakörökben, magánszemélyként.  Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, mely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket. Ilyen jövedelem lehet pl. a munkaviszonyból származó jövedelem. Az általános közterhek megfizetésekor is a tárgyhavi (azaz a mindenkori, így a decembertől hatályos) minimálbért kell figyelembe venni.

        Mi nem változik?

        Az alábbi számokat nem érinti a változás:

        A. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások szja-mentes értékhatára (1.392.000Ft jövedelem, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft bevételnek felel meg).

        B. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozások bevételi értékhatára (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén 27.840.000 Ft, 90%-os költséghányad esetén 139.200.000 Ft).

        C. A szocho korlátja: bizonyos jövedelemtípusok esetén a magánszemély (aki kapja a jövedelmet) által fizetendő szocho korlátos, azaz csak egy bizonyos felső határig kell megfizetni azt. Ez a felső határ is a minimálbérhez kötött, viszont a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez, vagyis nem a mindenkor érvényes (havi) minimálbérhez.
        Mik ezek a jövedelmek, melyek után a szocho korlátos? Jellemzően négy típusba sorolhatóak: osztalék típusú jövedelmek, árfolyamnyereség, értékpapír kölcsönzés jövedelmei, és vállalkozásból (pl. végelszámolás útján) kivont jövedelmek. Szóval, az ezek után fizetendő szocho-t csak 724.000 Ft éves maximális értékig kell megfizetni (ami 5.568.000 Ft szocho alapot jelent). Jó hír, hogy ezt az adóalapot „csökkenti” (azaz beszámíthatjuk) a bruttó munkabérünk(et) pl.

        D. Az szja-ban érvényesíthető adókedvezmények összege (pl. a súlyos fogyatékossághoz kötődő személyi kedvezmény; ami a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2023-ban havi 77.300 Ft, ami 11.595 Ft adómegtakarítást jelent). Itt is a tárgyév első napján érvényes minimálbérrel kell számolni, vagyis nem érinti őket a decemberi minimálbér-növekedés.

        E. Szocho kedvezmények típusa és mértéke, amelyek összefüggnek a minimálbérrel:

        • A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény a minimálbér utáni 13 százalékos adómérték 50 százaléka (15.080 Ft)
        • A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény az első két évben a minimálbér 13%-a (30.160 Ft); a harmadik évben a minimálbér 13%-ának 50%-a (15.080 Ft)
        • A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény az első három évben a minimálbér 13%-a, (30.160 Ft); a negyedik és ötödik évben a minimálbér 13%-ának az 50%-a, (15.080 Ft)
        • A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének 13%-a (60.320 Ft)
        • A közfoglalkoztatotti jogviszony után igénybe vehető adókedvezmény legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-a
        • A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximuma a minimálbér négyszeresének 13%-a (120.640 Ft).

        F. Adómentes bevételek, adómentességi határok az szja-ban az alábbi juttatásokkal kapcsolatban

        • A munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (23.200 Ft)
        • A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben (232.000 Ft)
        • A szövetkezeti tag természetes személynek élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben (232.000 Ft) (Bővebben: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.24.)
        • A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész (232.000 Ft)
        • A szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;

        Nézzük meg, hogy egy adott törvényi rendelkezés milyen minimálbér-fogalmat használ, azaz ki mit ért minimálbér alatt, ugyanis igen eltérő minimálbér-értelmezésekkel találkozhatunk!

        Szja törvény: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét érti minimálbér alatt (kivéve: költségelszámolásnál alkalmazott mindenkori minimálbért).

        Tb. járuléktörvény: a tárgyhónap első napján érvényes, teljes munkaidős munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a főállású egyéni és társas vállalkozó a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

        Szocho tv: főszabályként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (pl. a szocho korlátja esetében), kivéve az egyéni-, és társas vállalkozókat, mert esetükben a tárgyhónap első napján hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum (középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő személyesen végzett főtevékenység esetén) havi összege

        KIVA törvény: teljes mértékben átveszi a Tb. járuléktörvény minimálbér fogalmát.

         

        Végezetül kiemelnénk a pénzbeli ellátások közül néhány változást, ami a fentiekkel összefügg

        Az alábbi számokat nem érinti a változás:

        • A gyermekgondozási díj (GYED), illetve a nagyszülői GYED maximális összege 373.520 Ft-ra nő (a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka)
        • A diplomás GYED összege BA/BSc képzés esetén 186.760 Ft-ra (a minimálbér 70 százaléka), MA/MSc képzés esetén pedig 228.200 Ft-ra (a garantált bérminimum 70 százaléka) nő
        • A táppénz ellátás naptári napi összege legfeljebb 17.787 Ft-ra emelkedik (a minimálbér kétszeresének harmincad része),
        • A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi 266.800 Ft-ra emelkedik (a minimálbér összegével megegyezik)
        • Az álláskeresési járadék összege legfeljebb napi 8.893 Ft lehet (a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél).

        Reméljük sikerül eligazodni az igencsak kusza változások rendszerében! Ha bármilyen kérdésed merülne fel, kérjük fordulj hozzánik bizalommal!

            Szeptemberi frissítések

            Szeptemberi frissítések

            Az Acounto legfrissebb verziójában olyan új funkciók kaptak helyet, mint például a felületen belüli üzenetküldési lehetőség, amellyel nem csak nyomon követhető az üzenetek állapota, hanem bármikor könnyedén vissza is kereshetőek lesznek! A feltöltött számlákat automatikusan összepárosítjuk a NAV Onlineszámla rendszerében, valamint kedvenc számlázó programodban található adatokkal!  Kényelmessé tesszük továbbá a kötelező ügyfélátvilágítást is! Nézzük részletesebben az Acounto új funkcióit:

            Ügyfélazonosítás

            Ezentúl az Acounto felületén keresztül kérjük ügyfeleinket, hogy segítsék munkánkat a kötelező ügyfélátvilágításhoz szükséges adatok megadásával. Ehhez a céghez tartozó tulajdonos(ok) neve, és feltöltött személyi igazolványa szükséges.

            Verziókövetés

            A kezdőképernyő bal alsó sarkában elhelyezett „Verzió” gombra kattintva elérhetővé tesszük a legújabb élesített fejlesztésekről szóló blogposztot

             

            Bankkártyás fizetések követése

            Amennyiben valamiért sikertelen bankkártyás fizetést érzékel a rendszerünk, értesítőt küldünk ki róla.

             

            Bankszámlabekötés frissítése

            Ezentúl a banki bekötésed lejárta előtt 10 nappal, 3 nappal és aznap e-mail értesítőt küldünk ki. 

             

            Számla részletező

            A feltöltött fájl adatainak nézetébe visszahelyeztük a NAV számlát, most ismét lehet módosítani/megadni azt. Itt jeleznénk, hogy gépi tanulási modelljeink automatikusan dolgoznak a háttérben és igen hatékonyan felismerik a számlaképeken az adatokat, így ezen mezők szerkesztését csak akkor javasoljuk, ha hibás vagy elmaradt felismerést tapasztalsz. 

            Chat

            Az Acounto és ügyfelek közötti kommunikációt ezentúl a kezdőképernyőn található In-app Chat-en keresztül lehet lebonyolítani A főképernyőn található “Új kérdés” gomb kattintásával felugrik egy ablak, melyben az ügyfél megadja a tárgyat, és a szöveges üzenetet.

            A “További kérdéseim” gombra kattintva listanézetben jelenítjük meg a korábbi és jelenleg aktuális üzeneteket, melyeket 3 különböző státusszal jelölünk:

            • Folyamatban – az üzenetet elküldte az ügyfél, de még nem válaszoltunk rá
            • Válaszra vár – az üzenetet elküldte az ügyfél, és mi válaszoltunk rá (az ügyfél válaszára vár)
            • Megválaszolva – az üzenetváltás végét jelzi, amikor lezárja valamelyik fél a beszélgetést

              Ezen fejlesztések természetesen nem állnak le, folyamatosan továbbfejlesztjük rendszereinket, hogy mindenkinek elhozhassuk a kényelmes könyvelés világát!
                Mi az EPR, azaz Kiterjesztett Gyártói Felelősség?

                Mi az EPR, azaz Kiterjesztett Gyártói Felelősség?

                Bizonyára hallottál róla, hogy 2023. július 01. napjától a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási és díjfizetési kötelezettségek, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek köre kibővül, egy teljesen új rendszerbe kerül, ezzel párhuzamosan a termékdíj-kötelezett termékek köre – az új hulladékgazdálkodási törekvések mentén – részben beépül és egységesül az EPR rendszerében. A következő anyagban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat! 

                Miről szól a jogszabály?

                Az ide vonatkozó jogszabály, amely a kereskedők és gazdálkodók nagy tömegét érinti, 2023. július 01-jén lépett hatályba. Az új szabályozással a törvényalkotó a fenntartható és felelős („zöld”) gazdálkodás kockázatviselését próbálja kitágítani a termék teljes életciklusának folyamata alatt, emellett szeretné bevonni a vállalkozói szektor szélesebb körét a hulladéktermelés visszaszorításának pénzügyi felelősségvállalásába.
                Az új rendelet hatálya az ún. körforgásos termékek hulladékára és az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

                Körforgásos termékek: nyolc számjegyből álló azonosító számmal (körforgásos kód, röviden: KF kód) azonosított termékek. Listaszerűen lásd lentebb.

                #A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

                AB
                1.1. és 2. karakterTermékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
                2.3. és 4. karakterAnyagáram kód
                3.5. és 6. karakterCsoport kód
                4.7. karakterKötelezettséget jelölő kód
                5.8. karakterSzármazáskód

                Legfrissebb információk

                Változás az eredeti jogalkotói szándékhoz képest, hogy a gyógyszerhulladéknak minősülő gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolás mégsem kerül a rendelet hatálya alá.
                Szintén újdonság, hogy lesz önrevíziós lehetőség: a tárgyévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség adatai a következő év március 31. napjáig módosíthatóak lesznek a legújabb tervezetek szerint.
                Az új rendelet értelmében a körforgásos termék gyártójának kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettsége van, melyet a kijelölt koncessziós társaság (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt; MOHU) útján tud teljesíteni. Lehetőség van azonban egyéni teljesítésre is.

                Kinek kell fizetnie?

                Ez a díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik főszabályként. A rendelet pontosan megfogalmazza, hogy mit minősít és mit nem minősít forgalomba hozatalnak, így pl. nem minősül ilyennek – azaz díjfizetési kötelezettség sem keletkezik – az apportálás; de forgalomba hozatalnak minősül pl. az első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházás, azonban ez alól kivételt képeznek a természetes személyek és karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek értékesítései is, így ezek mentesülnek az EPR kötelezettség alól).

                Mikor kell fizetni?

                A gyártó a díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére.

                Nyilvántartásba vételi kötelezettség

                A gyártó a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál a nyilvántartásba vételét, amelynek során nyilatkozik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében teljesíti.

                Adatszolgáltatási kötelezettség

                A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről egyéni teljesítés esetén a körforgásos termékek általa átvett, valamint a körforgásos termékekből képződött, általa átvett és kezelt hulladékok mennyiségéről KF kód szerint nyilvántartást vezet.
                A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére adatot szolgáltat.

                Jogkövetkezmények, szankciók

                Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság jár el a kötelezettségek elmulasztásának ellenőrzésekor, aki hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, ezt követően a díjköteles termékek forgalomba hozatalát is felfüggesztheti.

                Kettős adóztatás?

                Az EPR-hez kapcsolódó díjtétel és az ún. környezetvédelmi termékdíj nevű adótétel is tárgyát tekintve a hulladékkezelés problémaköréhez kapcsolódik, így július 1-től előfordulhatna a körforgásos termékek és a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek esetében a kettős adóztatás (kettős díjhatás). Ezt kizárván a jogalkotó az EPR rendszer díjtételével megengedi csökkenteni a környezetvédelmi termékdíj összegét azoknál a termékeknél, amelyek mindkét adónemben érintettek. Azaz, a július 1-től életbe lépő környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó jogszabály-módosítás alapján csomagolószer esetén levonható a környezetvédelmi termékdíjból a csomagolószerből előállításra kerülő csomagolás után fizetendő EPR díj. E kérdést a termékdíjról szóló törvény átmeneti rendelkezései szabályozzák.

                Jogszabályi hivatkozások

                80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet
                2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 40.§

                Bővebb információ

                Bővebb információt az alábbi linkeken találhat:

                https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/kiterjesztett-gyartoi-felelosseg-epr 
                https://mohu.hu/lakossagnak 

                ¬¬*A körforgásos termékek listája
                1.1. csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás;
                1.2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül az alábbiak:
                1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:
                a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
                b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
                c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek,
                beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;
                1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak;
                1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült;
                1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét;
                1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint;
                1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;
                1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;
                1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;
                1.2.9. halászeszközök;
                1.3. elektromos és elektronikus berendezések: az elektromos berendezések kormányrendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezés;
                1.4. elemek és akkumulátorok: az elem és akkumulátor kormányrendelet hatálya alá tartozó elem és akkumulátor;
                1.5. gépjárművek: a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó gépjármű;
                1.6. gumiabroncs:
                1.6.1. 4011 vámtarifaszám: új, gumi légabroncs;
                1.6.2. 4012 vámtarifaszám: újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, a tömör vagy kisnyomású gumiabroncs értendő, a gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag kivételével;
                1.7. irodai papír:
                1.7.1. ex. 4802 vámtarifaszám: nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton a végfelhasználó számára kiszerelve,
                kivéve: nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír, kézi merítésű papír;
                1.7.2. ex. 4809 vámtarifaszám: kartonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben;
                1.7.3. ex. 4810 vámtarifaszám: papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve;
                1.7.4. ex. 4811 vámtarifaszám: papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével;
                1.7.5. ex. 4816 vámtarifaszám: karbonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is;
                1.7.6. 4819 60 vámtarifaszám és HR alszám: iratgyűjtő doboz, levéltartó doboz, tárolódoboz és hasonló cikk irodai, üzleti vagy hasonló célra;
                1.7.7. ex. 4820 vámtarifaszám: regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelőkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból
                kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket, az üzleti könyv, a megrendelőkönyv, az orvosi vénytömb, az iskolai füzet és a könyvborító;
                1.8. reklámhordozó papír:
                1.8.1. ex. 48. Árucsoport: papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk;
                1.8.2. ex. 49. Árucsoport: könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek;
                1.9. sütőolaj és -zsír:
                1.9.1. 1507 90 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
                1.9.2. 1509 40 00 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szűz olívaolaj;
                1.9.3. 1511 90 99 vámtarifaszám HR és KN alszám: más pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
                1.9.4. ex. 1512 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más napraforgómag- vagy pórsáfránymagolaj és ezek frakciói (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);
                1.9.5. ex. 1514 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);
                1.10. textiltermékek:
                1.10.1. 4203 ruházati árucikkek és ruházati tartozékok természetes vagy mesterséges bőrből;
                1.10.2. 4205 vámtarifaszám: más árucikk természetes vagy mesterséges bőrből;
                1.10.3. 4304 vámtarifaszám: műszőrme és ebből készült áru;
                1.10.4. 57. Árucsoport: szőnyegek és más textil padlóborítók;
                1.10.5. 61. Árucsoport: kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok;
                1.10.6. 62. Árucsoport: ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötöttek vagy hurkoltak kivételével;
                1.10.7. 6301 vámtarifaszám: takaró és útitakaró;
                1.10.8. 6302 vámtarifaszám: ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília;
                1.10.9. 6303 vámtarifaszám: függöny (beleértve a drapériát is) és belső vászonroló, ágyfüggöny;
                1.10.10. 6304 vámtarifaszám: más lakástextília, a 9404 vámtarifaszám alá tartozók kivételével;
                1.10.11. ex. 64. Árucsoport: lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru (kivéve: lábbelirész);
                1.11. bútorok fából:
                1.11.1. 9401 41 00 vámtarifaszám, HR és KN alszám: ággyá átalakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével;
                1.11.2. 9401 61 vámtarifaszám és HR alszám: más favázas ülőbútor;
                1.11.3. 9401 69 vámtarifaszám és HR alszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor;
                1.11.4. 9403 30 vámtarifaszám és HR alszám: hivatali fabútor;
                1.11.5. 9403 40 vámtarifaszám és HR alszám: fa konyhabútor;
                1.11.6. 9403 50 vámtarifaszám és HR alszám: fa hálószobabútor;
                1.11.7. 9403 60 vámtarifaszám és HR alszám: más fabútor.
                Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a körforgásos termékek, amelyek az 1. pont alatt meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.