Átalányadó kisokos 2025: egy hiba, és két évre bukhatod az egészet!

Átalányadó kisokos 2025: egy hiba, és két évre bukhatod az egészet!

Szerző: | ápr 9, 2025 | Acounto, Adózás

Sokan azt hiszik, hogy az átalányadózás egy egyszerű, „választható” adózási forma az egyéni vállalkozók számára, de valójában komoly csapdákat is rejt, ha nem ismerjük pontosan a bevételi korlátokat! 2025-ben ismét változtak az értékhatárok, és egyetlen túllépés akár két évre kizárhat az átalányadózásból! Ebben a cikkben most naprakészen, közérthetően összefoglaljuk, meddig mehetsz el bevételben, mikor kell arányosítani, mi a különbség az AAM (alanyi adómentes) és az átalányadózás között – és egy fontos határidőre is figyelmeztetünk, ami már a nyakunkon van!

🕐 Az első negyedéves bevallási határidő: április 14!

Ne felejtsd el: az átalányadózók számára negyedévente kell bevallást és járulékfizetést teljesíteni. Az első negyedéves (2025. január–március) bevallás hivatalos határideje április 12., de mivel ez szombatra esik, a tényleges határidő:
 👉 2025. április 14. (hétfő)

💡 Ne hagyd az utolsó pillanatra, mert a késedelem akár bírsággal is járhat – és senki sem akarja a NAV figyelmét feleslegesen magára vonni.

 

⚠️ Átalányadó ≠ Alanyi adómentesség!

Az alanyi adómentesség (AAM) az áfáról szól, míg az átalányadózás a személyi jövedelemadóról (SZJA). Mindkettő fontos, de teljesen külön értékhatárokkal működnek. Jó hír: egyéni vállalkozóként együtt is alkalmazhatod őket – ha figyelsz a részletekre.

👤 Kik választhatják az átalányadózást?

Az átalányadózást csak egyéni vállalkozók választhatják – tehát kft., bt., rt. nem! Ez azt is jelenti, hogy például AIRBNB vagy lakáskiadásból származó bevétel nem számít bele az átalányadó értékhatárba, ha nem a vállalkozás keretében szerzed meg.

💡 2025-ös bevételi értékhatárok – naprakészen!

A 2025-ben érvényes értékhatárok a 2025. január 1-jén hatályos minimálbér alapján kerültek megállapításra. A jelenlegi minimálbér 2025-ben: 290.800 Ft, így a következő értékek érvényesek:

✅ Globális (éves) bevételi értékhatár 2025-ben:

Az alábbi bevételi értékhatáron belül kell maradnod, ha átalányadózó akarsz maradni:

  • 40% és 80% költséghányad esetén: 34.896.000 Ft
  • 90% költséghányad (csak kiskereskedelem) esetén: 174.480.000 Ft

✅ SZJA-mentes bevételi értékhatár (nem arányosítandó!):

Az SZJA-mentes jövedelmi értékhatár 2025-ben is 1.744.800 Ft maradt, ami a költséghányadtól függően bevételben ennyit jelent:

  • 40% költséghányadnál: 2.908.000 Ft / év
  • 80% költséghányadnál: 8.724.000 Ft / év
  • 90% költséghányadnál: 17.448.000 Ft / év

🛑 Fontos! Ha ezt túlléped, még nem biztos, hogy baj van. De ha a globális értékhatárt is túlléped – és azt arányosítani kellett volna, akkor az átalányadózásból kiesel, és 2 évig nem térhetsz vissza!

🧮 Mikor kell arányosítani a globális bevételi határt?

Ha az évben:

  • csak később indult a vállalkozásod
  • időközben szüneteltetted a tevékenységet
  • év közben megszüntetted a vállalkozást

…akkor a 34.896.000 / 174.480.000 Ft keretet arányosítani kell a működési napok számával! A képlet:

Átalányadó keret (arányosított) = (Működési napok száma / 365) × Éves keretösszeg

👉 Pl. ha 2025-ben csak 180 napot működtél, és 40%-os költséghányaddal dolgozol, akkor a bevételi kereted: (180 / 365) × 34.896.000 = 17.208.906 Ft

Ha ezt átléped → viszlát átalányadó, viszlát SZJA mentesség!

📅 Mikor számít megszerzettnek a bevétel?

Itt jön a következő buktató: az átalányadózásban nem a számla teljesítési dátuma, hanem a pénz beérkezése számít!

✅ A bevételt akkor tekintjük megszerzettnek, amikor a pénz beérkezik a bankszámlára, azaz a jóváírás értéknapján – nem előbb, nem később!

🧨 A legnagyobb hiba: az SZJA-mentes keret túllépése év elején

Könnyű belefutni abba a hibába, hogy év elején, mikor még „szabad a pálya”, gyorsan kiszámlázol 2-3 milliót. De ha a vállalkozásod év közben szünetel vagy megszűnik, akkor az éves bevételi keretet arányosítani kellett volna, és ezzel ki is estél az átalányadóból – akár úgy, hogy végig SZJA-mentes keretben voltál!

📊 De mi éri meg jobban? KATA? Átalányadó? Vállalkozói SZJA?

Egyre többen kérdezik: melyik a legjobb választás 2025-ben? Az adózás nem sablonos – de hogy könnyebb legyen a döntés, készítettünk egy összehasonlító táblázatot!

👉 Görgess lejjebb, és nézd meg a KATA – Átalányadó – Vállalkozói SZJA összehasonlítást!

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Így állítsd be az önkormányzati meghatalmazást a HIPA bevalláshoz – Lépésről lépésre

Így állítsd be az önkormányzati meghatalmazást a HIPA bevalláshoz – Lépésről lépésre

Szerző: | márc 19, 2025 | Acounto, Adózás

Ahhoz, hogy be tudjuk nyújtani a helyi iparűzési adó (HIPA) bevallásodat, szükség van egy önkormányzati meghatalmazásra. Ennek beállítása nem bonyolult, csak kövesd az alábbi lépéseket!

1. Lépj be az E-önkormányzat Portálra

  1. Lépj be az E-önkormányzat portál-ra.
  2. Kattints az “Ügyintézés bejelentkezéssel” lehetőségre
  3. Jelentkezz be a számodra megfelelő azonosítási móddal

 

2. Válaszd ki a megfelelő szerepkört

  1. Bal oldalon kattints a “Szerepkörváltás” gombra
  2. Ha egyéni vállalkozó vagy → válaszd a “Saját néven (egyéni vállalkozóként)” opciót
  3. Ha céged nevében jársz el → válaszd a “Cég nevében” opciót, majd add meg a cég adószámát

3. Válaszd ki az önkormányzatot

  1. Bal oldalon kattints az “Önkormányzat kereső” gombra
  2. Válaszd ki a székhelyed vagy telephelyed szerinti önkormányzatot
  3. Ha Budapest a székhelyed vagy telephelyed, válaszd a “Budapest Főváros Önkormányzata” lehetőséget

4. Indítsd el az ügyet

  1. Bal oldalon kattints az “Ügyindítás, űrlapok” menüre, majd válaszd az “Ügyindítás” opciót
  2. Ágazatnál válaszd az “Adóügy” lehetőséget
  3. Ügytípusnál válaszd az “általános adónyomtatványok” lehetőséget
  4. Keresd meg és kattints a “MEGHATALMAZÁS ÖNKORMÁNYZATI ADÓÜGYEKBEN” nyomtatványra

5. Töltsd ki a nyomtatványt

1. Oldal

  • Ellenőrizd a megjelenő, adataiddal előtöltött űrlapot (tartozkódási hely és levezési cím megadása nem kötelező)
  • Add meg az email címedet és telefonszámodat
  • Az “Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésnél válaszd az “Engedélyezve” opciót

2. Oldal

 A képernyő tetején megjelenő menüsávban kattints “Következő fejezet” gombra

 

  • Az I. fejezetben add meg a következő adatokat

    1. “A meghatalmazás módja”-nál válaszd az “Állandó meghatalmazás”-t
    2. “Meghatalmazó adatai”-nál add meg az adószámod
    3. Ha az adott településen van telehelyed is, annak adatait is itt kell rögzíteni

  • A II. fejezetben add meg a következő adatokat

    1. Válaszd az “Önálló képviseletre jogosult” opciót
    2. A “Meghatalmazás jellege”-nél válaszd a “Magánszemély”-t
    3. A “Meghatalmazott adatai”-hoz írd be a “Meghatalmazás kérés önkormányzati adóügyekre” tárgyú emailben kapott adatokat

  • III. fejezet

    1. A “Képviselet jogcíme” pontban válaszd a “7 – könyvelő” lehetőséget. Ha ezt nem találod a listában, akkor a “20 – adótanácsadó, könyvelő … egyéb alkalmazottja” vagy “9 – számviteli, könyviteli … gazdasági társaság tagja” lehetőséget válaszd
    2. A “Képviselet kezdete” ponthoz állítsd be a mai napot
    3. A “Meghatalmazás tárgya” pontnál válaszd a “Valamennyi eljárási cselekményre (Teljes körű)” lehetőséget

    6. Ellenőrizd és küldd be az űrlapot

    a. Ellenörzés

    • A felső menüsávban kattints az “Ellenőrzések futtatása” gombra
    • Ha hibát talál, javítsd

    b. Letöltés

    • A fenti menüsávban a letöltésekre kattinva válaszd a “Letöltés PDF-ben” lehetőséget

    c. Beküldés

    • A felső menüsávban kattints az “Űrlap beküldése” gombra
    • A csatolmányok hozzáadása képernyőn egyszerűen kattints a “Beküldés” gombra (nincs szükség mellékletre)

    7. Küldd el nekünk a PDF-et

    1. A korábban letöltött PDF-et küldd el nekünk a Ügyfélszolgálat Acounto email címre. Tárgy: “HIPA meghatalmazás”.

    Amennyiben székhelyed és telephelye(i)d különböző önkormányzatokhoz tartoznak, akkor a 4–7. lépéseket minden érintett településre ismételd meg.

    Kérdésem van, kihez forduljak?

    Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

    Milyen fájlokat tölthetsz fel az Acounto rendszerébe?

    Milyen fájlokat tölthetsz fel az Acounto rendszerébe?

    Szerző: | márc 14, 2025 | Adózás, Munkaügy

    Az Acounto rendszerét folyamatosan fejlesztjük, hogy még több automatizált könyvelési szolgáltatást nyújthassunk számodra. Ennek részeként továbbfejlesztettük dokumentumfeldolgozási funkcióinkat, amely így mostantól új, szabályozott keretek között működik. Ez a változás a támogatott fájlformátumok körét is érinti.

    A jövőben az Acounto-ba az alábbi fájlokat tudod feltölteni

    1. Fotók és képek

    • JPEG, JPG, JFIF
    • TIF, TIFF
    • HEIC
    • BMP

    2. Dokumentumok

    • PDF
    • DOC, DOCX, RTF
    • TXT
    • CSV
    • XLSX
    • XLS (kérjük vedd figyelembe, hogy a 18 éve kivezetett bináris xls fileformátumot nem támogatjuk, csak a 2007 óta használt xls formátumot!)

    3. Speciális formátumok

    • XML

    4. Tömörített fileok

    • ZIP, 7Z

      Milyen fájlokat nem tudunk fogadni?

      Ahhoz, hogy a könyvelési folyamataid gördülékenyen haladjanak, kérjük, ügyelj arra, hogy az alábbi fájlokat nem áll módunkban elfogadni:

      • Jelszóval védett PDF-ek és ZIP fájlok, valamint ES3 típusú fájlok (ezeket kérjük jelszó nélkül feltölteni)
      • Olvashatatlan, homályos, rossz minőségű dokumentumok vagy fotók (ezekből nem tudjuk kinyerni a megfelelő információkat)
      • 7MB-nál nagyobb XLS, DOC, DOCX, RTF és TXT fájlok függetlenül attól, hogy ezeket tömörítve vagy közvetlenül töltöd fel hozzánk (kérjük szedd szét több, kisebb méretű fájlra)
      • A fent támogatottól eltérő formátumú fájlok. (pl. RAR, OpenOffice formátumok) Kérjük használd minden esetben a fent található, támogatott file formátumokat!
      • Nem megfelelő céghez töltötted fel a file-t. Amennyiben több vállalkozás tartozik Acounto fiókodba, előfordulhat, hogy nem a megfelelő vállalkozáshoz töltötted fel az anyagot.

      Köszönjük, hogy ezekre odafigyelsz, így gyorsan és pontosan, egyre nagyobb mértékben automatizáltan tudjuk feldolgozni könyvelési anyagaidat!

      Mit tegyek ha ezektől eltérő formátumú fileal van dolgom?

      1. Jelszóvédettség feloldása

      Ezzel biztosíthatod számunkra, hogy automatikusan fel tudjuk dolgozni a feltöltött anyagokat!

      2. Konvertálás más formátumra

      Gyakorlatilag minden ismert szoftver ismeri az általunk támogatott formátumokat, így semmilyen akadálya nem lehet a támogatott formátumok használatának.

      Kérdésem van, kihez forduljak?

      Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

      2025 Minimálbér emelkedés: Mennyivel nő a fizetésed?

      2025 Minimálbér emelkedés: Mennyivel nő a fizetésed?

      Szerző: | febr 10, 2025 | Adózás, Munkaügy

      A 2025-ös minimálbér-emelkedés rengeteg munkavállalót és vállalkozót érint! Most megtudhatod, pontosan mennyivel nő a fizetésed, és milyen hatásai lesznek ennek a változásnak!

      Mekkora lesz az új minimálbér?

      A kormány bejelentése szerint 2025. január 1-től (az első ilyen utalások 2025.02.10-ig várhatóak):

      • Minimálbér: 290.800 Ft bruttó havonta
      • Garantált bérminimum: 348.800 Ft bruttó havonta

      Ez jelentős emelkedés a korábbi évekhez képest, és közvetlen hatással van a járulékokra, adókedvezményekre valamint a különféle szociális ellátásokra is. Emellett igazodik a gazdasági folyamatokhoz, illetve az inflációhoz.

      Milyen hatása lesz ennek a munkavállalókra?

      ✅ Több pénz a zsebedben – A minimálbér növekedésével nő a nettó fizetés is.

      ✅ Magasabb szociális juttatások – Emelkedik a nyugdíjalap, táppénz, munkanélküli segély.

      ✅ Nagyobb motiváció a munkahelyen – A magasabb bér csökkentheti a fluktuációt és növelheti az elégedettséget.

       

      Mire számíthatnak a munkáltatók?

      ❗ Növekvő bérköltségek – A magasabb minimálbér több terhet ró a cégekre.

      ❗ Bérrendezési kényszer – A vállalkozásoknak újra kell gondolniuk bérstruktúrájukat.

      ❗ Versenyképességi kihívások – A kisebb cégek számára nagyobb pénzügyi nyomás jelentkezhet.

       

      Mi a teendőd?

      🔹 Dolgozóként: Nézd át a szerződésed, és számold ki, mennyivel nő a nettó béred! 

      🔹 Munkáltatóként: Készülj fel a bérrendezésre és a növekvő járulékokra! 

      🔹 Vállalkozóként: Frissítsd az adózási stratégiádat, hogy ne érjen meglepetés!

      Nézzünk egy egyszerű táblát a munkaviszony közterheiről, társasági adó és kisvállalati adó esetében egyaránt!

      Minimálbérhez kötött legfontosabb összegek

      Járulékfizetési alsó határ munkaviszonyban
      A munkaviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a járulékfizetés alsó határa a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a. 2025. január 1-jétől ez legalább 87.240 Ft havonta (időarányosan számítva), amely után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

      Szociális hozzájárulási adó (szocho) felső határa
      A kötelező legkisebb munkabér éves szinten figyelembe vett 24-szerese határozza meg:
      290.800 Ft × 24 = 6.979.200 Ft/év. Ez a korlát nem vonatkozik a munkabérre (csak pl. az osztalékra).

      Megbízási jogviszony – biztosítottság nélkül
      Ha a megbízási jogviszonyból származó jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor a magánszemély nem válik biztosítottá. Ebben az esetben sem bejelentési, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Teljes hónapra vonatkozó megbízási jogviszony esetén ez az érték 87.240 Ft havonta, napi szinten pedig 2.908 Ft.

      Rehabilitációs hozzájárulás
      A tárgyév első napján érvényes kötelező minimálbér kilencszerese/fő/év az alapja. Ezt a legalább 25 főt foglalkoztató munkáltatóknak kell megfizetniük a kötelező foglalkoztatási szint alatti létszámhiány alapján. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2025-ben: 2.617.200 Ft/fő/év.

      Átalányadózókra vonatkozó összegek 2025-ben

      Az átalányadózók esetében 2025-ben az alábbi összegek érvényesek:

      • Éves bevételi határ: 34.896.000 Ft/év.
        • Év közbeni indulás, megszűnés vagy szünetelés esetén a működés tényleges napjaira arányosítani kell.
        • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves bevételi határ: 174.480.000 Ft.
      • Adómentes jövedelem: 1.744.800 Ft/év, amelyet nem kell arányosítani.
      • Adómentes bevételi határ a költséghányad alapján:
        • 40%-os költséghányadnál: 2.908.000 Ft/év
        • 80%-os költséghányadnál: 8.724.000 Ft/év

      90%-os költséghányadnál: 17.448.000 Ft/év

      További minimálbérhez kötött összegek

      Az alábbiakban további hasznos, minimálbérhez kötött összeget sorolunk fel:

      • EKHO alkalmazási feltétele:
        • Az EKHO 60 millió forintos összeghatárig alkalmazható, ha a magánszemély törvényben meghatározott jövedelme eléri az éves minimálbér összegét: 12 × 290.800 Ft = 3.489.600 Ft az adóévben.
        • EKHO esetén csak a 290.800 Ft feletti munkabér részre érvényesíthető az ekho nyilatkozat.
      • Csekély értékű ajándék:
        • Évente háromszor adható egyes meghatározott juttatásként, a minimálbér 10%-áig:
          3 × 29.080 Ft = 87.240 Ft/év.
      • Személyi kedvezmény:
        • Az adóalap-kedvezmény a minimálbér egyharmada, 96.900 Ft/hó, amely az adóban kifejezve 14.535 Ft/hó megtakarítást jelent.
      • Távmunkavégzés igazolás nélküli költségtérítése:
        • A tárgyév első napján érvényes minimálbérhez kötött, így maximális összege 2025-ben 29.080 Ft/hó.
      • Adómentes munkabérelőleg:
        • Maximum 1.454.000 Ft (5 × 290.800 Ft), ha a futamideje legfeljebb 6 hónap.
      • Hallgatói munkaszerződés szerinti díjazás:
        • A kötelező minimálbér 65%-a, azaz 189.020 Ft/hó, amelyet a szakmai gyakorlóhely biztosít.

      Adómentesen (SZJA nélkül) kifizethető összeg: 290.800 Ft.

      Egyszerűsített foglalkoztatás(EFO): Fontos változások két ütemben!

      🔹 Munkanapok korlátozása (2025. július 1-től) – Egy évben maximum 120 napig dolgozhatsz ebben a formában.

      🔹 Közteher növekedése (2025. február 1-től) – A foglalkoztatási közteher 50%-kal nő, kivéve a filmipari statiszták esetében.

      Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók alapbére legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén pedig 87%-a.

      1. Munkanapok korlátozása (2025. július 01-től)

      • Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók éves munkanapjainak száma legfeljebb 120 nap lehet.
      • Ez a korlátozás nemcsak a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyra vonatkozik, hanem minden munkáltatónál összesítve is érvényes.
      • Az állami adó- és vámhatóság elektronikus rendszerben biztosít majd lekérdezési lehetőséget a munkáltatók számára, ami lehetővé teszi a munkavállaló felhasznált napjainak ellenérzését még a foglalkoztatás megkezdése előtt.

      2. Közteher növekedése (2025. február 01-től)

      • Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 50%-kal emelkedik (kivéve a filmipari statiszták esetében).
      • Az emelt közterhet a 2025. február 1. után létesített jogviszonyoknál kell alkalmazni.
      • A konkrét összegek részletezése hamarosan elérhető lesz.

       

      Nézzük mindezt számokban, táblákban!



      A 2025-ös minimálbér emelkedés komoly lehetőséget jelent a dolgozók életszínvonalának javítására, miközben a munkáltatók számára is új kihívásokat hoz. Az időben történő felkészülés segíthet az átállás zökkenőmentességében és a bérstruktúra fenntarthatóvá tételében.



      Kérdésem van, kihez forduljak?

      Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

      A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

       

      Alanyi adómentes keret 18 millió forintra növelése: 10+1 gyakorlati esettel segítünk!

      Alanyi adómentes keret 18 millió forintra növelése: 10+1 gyakorlati esettel segítünk!

      Szerző: | jan 26, 2025 | Adózás, Könyvelés

      Hatalmas lehetőség a kisvállalkozóknak: 18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára! A január 1-jétől visszamenőlegesen érvényes változás akár 6 millió forintnyi adóalap-kedvezményt is jelenthet számodra – de csak akkor, ha tudod, mit kell tenned! A következőkben ismertetjük a lépéseket, és 10+1 gyakorlati példával segítünk eldönteni, hogy mi a teendőd!

      Mit jelent az alanyi adómentesség emelkedése?

      Az alanyi adómentesség lehetővé teszi, hogy bizonyos bevételi határig a vállalkozók mentesüljenek az ÁFA fizetése alól. A 2025.01.01-től visszamenőlegesen 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedő határ miatt több vállalkozás dönthet úgy, hogy nem áfás, ami egyszerűbb adminisztrációt és több pénzt jelenthet a zsebükben.

       

      Kik húzhatnak hasznot a változásból?

      • Jelenlegi alanyi adómentesek: Akik eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, és nem lépték túl a 18 milliós árbevételt.
      • Korábban áfa körbe tartozók: Ha 2024-ben 12–18 millió forint közötti bevételed volt, visszatérhetsz az alanyi adómentesség alá – de csak akkor, ha 2025. február 28-ig nyilatkozol róla!

      Vagyis, akik 2024-ben átlépték a 12 milliós nettó árbevételt, de a 18 milliót nem, ők maradhatnak alanyi adómentesek, ha 2025. február 28-ig így nyilatkoznak a NAV felé. Ha azonban a 18 milliót is túllépték, akkor nincs lehetőség 2025-ben alanyi adómentességet választani, visszamenőleg sem.

      Három fontos dolog, amit tudnod kell:

      • A 2025-ben induló vállalkozások is választhatják, ilyenkor időarányosan csökken a 18 millió Ft!
      • Aki nem érte el 2024-ben a 12 millió forint értékű árbevételt, annak nem kell nyilatkoznia, hogy alanyi adómentes maradjon 2025-ben is!
      • Szintén nem kell nyilatkoznia annak a vállalkozásnak sem, aki bár elérte a 12 milliós határt 2024-ben, és áfakörbe lépett, de továbbra is áfás is szeretne maradni.
      • Feloldották a 2 éves újraválasztási tilalmat az alanyi adómentesség esetében. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás 2023-ban 12 millió forint feletti árbevételt ért el, de 2024-ben az árbevétele nem haladta meg a 18 millió forintot, és várhatóan 2025-re sem fogja túllépni ezt az összeget (valamint ténylegesen sem lépi túl), akkor 2025-re ismét választhatja az alanyi adómentességet.

       

      Mi a teendőd?

      1. Ellenőrizd a jogosultságodat!
        Ha 18 millió forint alatt maradt a 2024-es bevételed, az alanyi adómentesség lehetősége nyitva áll előtted.
      2. Nyilatkozz időben!
        Határidő: 2025. február 28. Töltsd ki a NAV nyilatkozatot, és nyújtsd be, hogy élhess a kedvezménnyel.
      3. Vizsgáld felül a számlázást!
        Ha januárban áfás számlát állítottál ki, konzultálj könyvelőddel, mert helyesbítésre lehet szükség!
      4. Adószámod módosulni fog(12345678-2-02, a középső szám “2” helyett “1” lesz), ezt mindenhol át kell írni. 

      Mire Figyelj?

      • Számlázási káosz: Ha már kiállítottál áfás számlákat, de alanyi mentes lennél, sztornózni vagy helyesbíteni kell. Ez nemcsak időigényes, de akár pénzvisszafizetést is jelenthet a vevőid felé.
      • Webshopok rémálma: Több száz számlát is újra kell küldeni, ha áfamentessé váltál visszamenőleg.
      • Pénztárgép-problémák: A bevételek megfelelő gyűjtőbe való rögzítése gondot okozhat az átmeneti időszakban.

      Fontos megjegyezni, hogy jelenleg (2025. január 25-én) a bejelentő nyomtatványokon még nem vezették át ezt a változást. Ez azt jelenti, hogy a február 28-ig benyújtható nyilatkozat megfelelő nyomtatványa a kormányrendelet kihirdetésekor és az azt követő napon még nem érhető el.

      Ha valaki bizonytalan a számlázás kapcsán, logikus lépés lehet, ha kivár egy pár napot, ezalatt talán derülnek ki részletek. Nem javasoljuk azonban a számlák kiállításának halasztását azok esetében, akiknek a vevői készpénzben fizetnek, előleget adnak, esetleg előre utalnak (önszorgalomból). Ezekben a helyzetekben ugyanis a számlát azonnal ki kell állítani! 

      Gyakorlati példák

      Továbbgondoltuk a módosítás hatásait. Nézzünk néhány gyakorlati kérdést és példát!

      1. Azok számára, akik 2024-ben 12 millió forint feletti árbevételt értek el, de 18 millió forint alatt maradtak, és 2025. február 28-ig az alanyi adómentességet választanák, ugyanakkor januárban már áfával növelt számlát állítottak ki, felmerülhet a kérdés: a sztornózás vagy számlahelyesbítés során a nettó vagy a bruttó összeget kell-e feltüntetni a helyesbített számlán?

      Ez klasszikusan nem adózási kérdés, inkább jogi. A hivatalos álláspont a hasonló témákban az, hogy a helyesbített számlán olyan összeget kell feltüntetni, amely megfelel az eredeti megállapodásnak, azaz ahogy az eladó és a vevő korábban megegyezett (például bruttó ár vagy nettó + áfa feltüntetése). Előfordulhat olyan eset is, hogy a vételárra eső áfát vissza kell fizetni a vevőnek. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a helyzet polgári jogi szempontból nem kellően tisztázott, ezért mindenképpen javasoljuk jogásszal konzultálni a kérdés tisztázása érdekében

      1. Mi történik a januárban áfásként beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások levont áfájával?
        Ebben az esetben az áfa elveszik, mivel alanyi adómentesként a beszerzési áfát nem lehet érvényesíteni levonáskor. Az eladó vevője – aki korábban áfás számlát kapott, de a számla helyesbítésre kerül az eladó utólagos áfamentessége miatt – szintén eleshet a számla áfa tartalmának levonásától. Elviekben azonban az áfa összegét vissza kellene kapnia az eladótól, akinél ezt korábban megfizette.
      2. Áfa bevallás február 20-ig, de nyilatkozat február 28-ig??

      Igen, ez kicsit átgondolatlan ebben a formában.

      Tegyük fel, hogy egy kisvállalkozó 2024-ben az értékhatár átlépése miatt (például 15 millió forintos árbevétellel) áfakörbe került 2025-től. Az új szabály értelmében azonban február 28-ig dönthet úgy, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-től alanyi adómentességet választ. Ha február 27-én így nyilatkozik, és bejelenti a NAV-hoz, akkor hét nap késedelemben van a januári áfa bevallása kapcsán, kaphatna bírságot ezalatt a 7 nap alatt, de ha jogszerűen áttér, akkor mégsem indokolt a bírság a nyolcadik naptól. 

      1. És mi történik olyankor, ha 20-án bemegy az áfa bevallás, de 28-án nyilatkozik a vállalkozó, hogy alanyi mentes lenne? 

      “Kis adminisztráció”.

      1. Mi van, ha webshop vagyok, és már több száz számlát kiállítottam áfával növelten, de visszamenőlegesen alanyi adómentes lennék? 

      Sajnos egyesével helyesbíteni kell a számlákat adómentesre, és ki kell küldeni valamennyi vevőnek az új, adómentesre helyesbített számlákat. 

      Jó hír viszont, hogy emiatt nem lesz szükség a bevallás önellenőrzésére, mert a helyesbítő számla rendelkezésre állásakor a bevallásban figyelembe vehető a partnernél a növelő tétel. 

      A kézi nyugták helyesbítésére várjuk még az információkat a NAV-tól. 

      1. Vállalkozói bankszámla?

      Azoknak, akik januárban azért nyitottak vállalkozói bankszámlát, mert addigi információik alapján áfakörbe léptek, de most visszamenőlegesen alanyi adómentességet választhatnak, elvileg már nincs szükségük a vállalkozói számlára.

      1. Pénztárgép használatra kötelezett vállalkozók, akik szeretnétek áttérni alanyi mentesre. Ti az átmentei időszakban (január 26-tól) hová fogjátok ütni a bevételt?A mentes gyűjtőre? Áfásra? Februárban jelentitek be az alanyi mentességre való áttérést, de már január 26-tól (aki nyitva van) alanyi mentes bevételt üttök a pénztárgépre? Félő, hogy egy ellenőrzés során ez így nem lesz rendben. 

      Érdemes tehát azonnal bejelenteni a visszamenőleges áttérésre vonatkozó nyilatkozatotokat, ha már biztosan tudjátok, hogy szeretnétek áttérni, és jogosultak is vagytok a visszamenőleges alanyi adómentességre 2025. január 01-től. 

      Hozzá kell tenni, hogy a bejelentő nyomtatványok még nincsenek készen (2025. január 25-én és 26-án). 

      1. Aki 2023-ban lett áfakörös, mert túlhaladta a 12 milliót, ő 2024-re visszamenőleg lehet alanyi adómentes? 

      Nem, mert a 2025. január 25-én megjelent, és másnaptól hatályos kormányrendelet szerint csak 2025-től él a változás, 2024-ben még nem élt ez a változás, így ott jogos az áfakörös lét. 

      1. Pénzforgalmi elszámolású áfás vállalkozó 2024-ben, akinek nem folyt be minden kiállított számlájának ellenértéke2024. december 31-ig, de megfelel az alanyi adómentesség új kritériumainak, így áttérne 2025-től. 

      A helyes eljárásrend ilyenkor, hogy a be nem folyt számlát az áttérést megelőző (azaz decemberi) bevallásban érvényesíteni kell, függetlenül attól, hogy még kintlévőség. Vagyis ennek áfáját meg kell finanszírozni előre a decemberi bevalláskor. 

      1. Egyéni vállalkozó, 45 napos halasztási szabály. 

      Hasonló itt is az esetkör, mint a 9. kérdésben: 2024-ben az egyéni vállalkozó bevétele 12-18 millió között volt, nem választott pénzforgalmi elszámolást, azonban van még kintlévősége, nem folyt be neki minden ellenérték decemberben, és a teljesítéstől számított 45 nap sem telt még le, így nem vallotta be decemberben ezt az áfát, és alanyi adómentes lesz 2025-ben. Neki is a decemberi bevallásban kell figyelembe vennie a fizetendő adót arra a számlára is, ahol nem járt le a 45 napos halasztási határideje. 

      +1: Ha a vállalkozónak továbbvihető követelése volt decemberben (tehát mínuszos áfa egyenlegű volt, pl. ötszázezer Ft visszaigényelhető áfa), de 2025-től áttér az alanyi adómentességre, mert él az új szabályozás adta lehetőséggel, akkor ezt az ötszázezer forintnyi áfát csak akkor tudja érvényesíti levonható adóként, ha elévülési időn belül (5 év) újra áfa körbe lép. 

      Kérdésem van, kihez forduljak?

      Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

      A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni