Összegyűjtöttünk a legfontosabb gyakorlatban gyakran előforduló 2023-as adózási változásokat! Ellenőrizd, hogy biztosan ne maradj le semmiről!
Összegezve
Összességében elmondható, hogy számosságát tekintve inkább kevesebb mennyiségű, de nagyobb horderejű változásokat hozott a 2023-as év. Ezek egy része olyan változás, mely a mindennapi, kis-, és középvállalati méretű cégünk életét kevésbé befolyásolja (példaként említhető a kamatlevonási korlátozás, a kedvezményezett részesedéscsere, a globális minimumadó, vagy az elektromos töltőállomás beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, de a transzferár nyilvántartás szigorodása is, hogy csak néhányat emeljünk ki).
A két legszembetűnőbb és talán legszélesebb kört érintő változás az iparűzési adóban és az átalányadózásban keresendő. A továbbiakban igyekszünk körbejárni azokat a legfontosabb változásokat, melyek a gyakorlati életben – tapasztalataink szerint – a legtöbb ügyfelünket érintheti.
#ÁFA
Itt az új ingatlan áfatörvénybeli meghatározása változott meg, bővült ki az eddig megszokottakhoz képest, oly módon, hogy 2023-tól új ingatlannak minősül az adott ingatlan akkor is, ha annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ugyan
„az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.”
Lényegében az adott ingatlan funkcióváltásához kapcsolódó jelenséget ragadta meg a jogalkotó ezzel úgy, hogy a funkcióváltáson átesett ingatlan is az új ingatlan fogalmához vezet az áfában (ennek összes adójogi konzekvenciájával együtt – sorozatjellegű értékesítés, „tárgyi” adómentesség kérdése, kedvezményes áfa kulcs, alanyi adómentességi értékhatárba be nem számítandó ügyletek).
Vagyis, az ingatlan rendeltetésében vagy rendeltetési egységeinek számában beálló változás az új ingatlan fogalmát adja meg nekünk, melynek 2 éven belüli értékesítése adóköteles, egyenes áfás, 27%-os vagy (lakóingatlan esetén) 5%-os (merthogy e kedvezményes kulcs érvényesíthetősége kitolódott 2024 év végéig) értékesítés lesz.
Fordított adózás (FAD) esetkörei
Két vetülete van a fordított adózás hatálya alá kerülő ügyletek fogalmi változásának:
- Egyrészt, az építési-szerelési és egyéb szerelési munka definíciójába immáron kifejezetten be kell érteni azt a fogalmi elemet is, melynek hatására az ingatlan rendeltetésváltással kapcsolatos folyamaton esik át – lásd fentebb, az új ingatlan fogalmának bővülésénél,
- Másrészt, korábban az volt a fordított adózás alkalmazásának egyik feltétele, hogy az adott, építési-szerelési/egyéb szerelési munkával létrehozott, átalakított ingatlan ÉPÍTÉSI hatósági engedély-köteles (…). No, ez az „építési” minőségjelző kikerült a törvényből, így bármilyen hatósági engedély szükségessége esetén fordított adózásról kell beszélnünk az adott építési-szerelési munka során (természetesen a további, a fordított adózás alkalmazhatóságának feltételei sérelme nélkül).
Közösségi távértékesítés és import távértékesítés
Bővült azon speciális ügyletek köre, melyek esetében egy alanyi adómentes vállalkozó nem járhat el ilyen (azaz alanyi adómentes) minőségében az ügyletben mint eladó fél. Vagyis, a Közösség belföldtől eltérő területén teljesített távértékesítés (azaz pl. nem adóalany természetes személy a vevő). Az ilyen ügyletek esetén tehát az eladó nem alanyi adómentesként jár el főszabály szerint, így az ezen értékesítésekhez kapcsolódó input (beszerzést terhelő) áfa levonásba helyezhető.
Bár e rendelkezés a kihirdetés napját követő napon (2022. november 24-én) már hatályba lépett, és elviekben visszamenőleges hatállyal, 2022. január 01-től lehetett alkalmazni.
#Iparűzési adó
Az egyik legnagyobb újdonságot hozta el nekünk az idei évre ez az adónem, mégpedig azért, mert egy új, ún. egyszerűsített adóalap meghatározási mód került törvénybe iktatásra, ami szinte mindenkit érint. Korábban is volt egyszerűsített adóalap meghatározási mód a HIPA-ban, több is: az ún. 80%-os szabály, a KATA-sokra értelmezett tételes adóalap, a KIVA alanyokra testreszabott kedvezményes mód, illetve a korábbi átalányadósokra kitalált, szintén kedvezményes mód (120%-os szabály).
Ezek közül csak a KIVA alanyokra értelmezett egyszerűsítés maradt meg, azaz a KIVA alap 120%-a az iparűzési adó alapja, ha a vállalkozó ezt választja az általános szabályok szerinti klasszikus számítási mód vagy az új egyszerűsített adóalap helyett.
Milyen jellemzői vannak az új egyszerűsített adóalapnak?
Nem kell bevallást benyújtani; független a jövedelemadókban választott adózási módtól (KATA, átalányadó, KIVA); Nem kell az adóalapot megosztani a települések között (településenként ennyi az adóalap); Egyszer kell évente adóelőleget fizetni; Nincs további adókedvezmény vagy mentesség; Bevételi korlátok átlépése esetén 2 éves (tárgyév + követő év) visszatérési tilalom, és általános szabályok szerint vagy KIVA szerint kell eljárni.
Ki jogosult választani az új módszert?
Újraíródott HIPA környezetben a kisvállalkozás fogalma a helyi adózásban. Vagyis, kisvállalkozó
„az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg
a) a 25 millió forintot,
b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül”.
Azaz, 12 hónapnál rövidebb év esetén naptári napok alapján kell időarányosítani („felévesíteni”) a bevételt 12 hónapra (vegyük észre, hogy itt ellentétes a logika pl. az átalányadózás vagy alanyi adómentesség értékhatárával, ahol magát az értékhatárt csökkentjük le arányosan a működési napokra).
Az adóbevallással egyidejűleg lehet nyilatkozat útján választani. Tehát annak az adóévnek az ötödik hónap utolsó napjáig kell bejelenteni, melyben ezt az adómegállapítási módot szeretnénk alkalmazni (pl. 2023-ra vonatkozó alkalmazás esetén 2023. május 31-ig).
Hogy néznek ki a sávos adóalapok?
#Átalányadózás
Több területen is változtak az átalányadó számítási szabályai 2023-tól: egyrészt a minimálbér és garantált bérminimum növekedése miatt a havi (negyedéves) minimum járulék-, és szocho alapok nőttek főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében; másrészt az adóalapok kiszámítási módszere teljes mértékben átalakult. Sőt, az ide vonatkozó 2358-as jelű nyomtatványok bevallási rendje is módosult haviról negyedévesre.
Nézzük az új, ún. göngyölítéses szabályt az átalányadóban.
Bár az adóalapokat negyedéves gyakorisággal kell bevallani, mégis havi rendszerességgel kell megállapítani a tényleges járulék és szocho alapokat, összevetve az új, göngyölítéses módszer alapján számított adóalapot a minimálbér és garantált bérminimum havi nagyságával.
A havi járulékalap egy arányszám, melyben a számláló: az aktuális negyedévben és a megelőző negyedévekben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles átalányban megállapított jövedelem és a megelőző negyedévek tényleges járulékalapjainak a különbözete. Míg a nevező: biztosított hónapok száma.
A havi szocho alap szintén egy arányszám, melyben a számláló: az aktuális negyedévben és a megelőző negyedévekben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles átalányban megállapított jövedelem és a megelőző negyedévek tényleges szocho alapjainak különbözete. Míg a nevező: biztosított hónapok száma.
Az így képzett arányszámokat (azaz a göngyölítéses szabály alapján számolt járulékalapokat) össze kell vetni a minimálbér és garantált bérminimum 100% illetve 112,5% értékeivel, majd a nagyobb lesz a tényleges járulék-, és szocho alap.
A minimálbérek 2023-as növekedésével az átalányadó bevételi értékhatára is növekedett, rendre (40%-os és 80%-os költséghányadok esetén): 27.840.000 Ft-ra és (90%-os költséghányad estén): 139.200.000 Ft-ra.
Az szja mentes jövedelmi határ 1.392.000 Ft (az éves minimálbér fele) 2023-ban, ami 40%-os költséghányad esetén 2.320.000 Ft bevételt jelent, 80%-os esetben 6.960.000 Ft-ot, míg 90%-os esetben, azaz kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 13.920.000 Ft-ot jelent.
2023. január 01-től megszűnt az átalányadózás választására irányuló azon feltétel, mely a megelőző adóévben elért bevételre vonatkozott, így az átalányadó választásakor az elmúlt év bevételadatait már nem kell figyelembe venni! És jó hír, hogy a korábbi, négy éves visszatérési tilalom helyett egy évvel számolhat az a vállalkozó, aki valamilyen okból kiesett az átalányadózás hatálya alól (ő tárgyévben, és az azt követő egy évben nem léphet vissza alá).
Az átalányadózás változásairól, az új göngyölítéses szabályról konkrét számpéldákon keresztül következő cikkünkben írunk részletesebben.
#+1: SZJA
Végül nézzük meg a leglényegesebb személyi jövedelemadó változásokat.
Két fontos módosításra érdemes felhívni a figyelmet: egyrészt a SZÉP-kártya juttatás mint cafeteria elem úgy módosult, hogy a belső zsebek (alszámlák) megszűnnek, így a rekreációs keret tetszőlegesen, bármilyen arányban felhasználható a különböző célokra. Fontos, hogy az éves keretösszeg (450.000 Ft) és az adóterhelés nem változott.
Másik nagy változás, hogy ismét tovább bővült az szja mentességek köre:
2023. január 01-től nem kell szja-t fizetnie annak a 25. életévét betöltött fiatal anyának, aki 30 év alatti, és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatára tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-e után nyílik meg, vagy magzata esetében 2022-ben vált jogosulttá a családi kedvezményre, de gyermeke 2023-ban születik meg.
A kedvezmény mértéke havonta legfeljebb a KSH által közölt, tárgyévet megelőző év július havi bruttó átlagkereset összegével egyenlő (2023-ban havonta 499.952 Ft).
Alábbi jövedelmekre érvényesíthető a kedvezmény: nem önálló tevékenység jövedelmei (pl. munkabér), önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például: átalányban megállapított jövedelem, vállalkozói kivét, megbízási díj.
A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét; sorrendiségét tekintve pedig a kedvezmények hierarchiájában a harmadik helyet foglalja el, azaz a négy vagy több gyermeket nevelő anyák és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye után érvényesíthető.
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
