KATA-sok figyelem! Átalányadó: egy reális alternatíva?

Szerző: | 2021.12.23.

[UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2022.07.11. 18:40]  Jelentősen átalakul, így egyre élhetőbb adózási formát kínál 2022-től az átalányadózás az egyéni vállalkozók számára. Mutatjuk a részleteket! [törvényjavaslat teljes szövege itt]
Az átalányadó előnyeinek kihasználásához hozd létre ingyenes Acounto fiókodat!

Kipróbálom ingyen

Három nagy területen hoz egyszerűsítéseket, így kedvező változásokat az átalányadó január 1-jétől.

1. Átláthatóbb költséghányadok

A korábbiaktól eltérően jövőre, számosságát tekintve mindössze háromféle százalékos, elismert költségátalány közül lehet választani majd az átalányadózásban (a korábbi négy vagy nyolc helyett). Struktúrájukban ezek úgy épülnek fel, hogy vagy egy általános, 40%-os átalánymérték, ami bármely tevékenységre kiterjed, és ezen felül van két „kedvezményezett kulcs”: 80% és 90%. A 90%-os mérték alá kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozhat. Lássuk, mely tevékenységek tartoznak a 80%-os mérték alá.
80%-os átalányadó vonatkozik az alábbi tevékenységekre: az adóév egészében kizárólag az itt felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó a jövedelmét a bevételből 80 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem):

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállítás, építőipari kivitelezés
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás és zöldterület-kezelés
  • halászati szolgáltatás, halgazdálkodási szolgáltatás
  • feldolgozóipari szolgáltatás a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás kivételével
  • építőipari szolgáltatás
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítása, épületgépészeti berendezések javítása
  • a taxis személyszállítás személygépjármű kölcsönzése vezetővel. egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása
  • fényképészet
  • textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

 

2. Magasabb bevételi értékhatár

Jövő évtől az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást, akinek az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér (167.400 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot, továbbá a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér (200.000 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot. Ezek az értékek vonatkoznak a 40%-os és 80%-os átalánymértékekre.
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél (90%) a fenti értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 100 440 000 forintot, és a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.

 

3. Megjelenik az adómentes jövedelemrész

Adómentes lesz az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része (1 200 000 Ft), és e jövedelemrész levonható az átalányban megállapított jövedelemből, ha az meghaladja a mentes részt, így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot.

A mentesítő szabály értelmében:

40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint,
80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint,
90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint bevételig nem kell szja-t fizetni.
A főállású egyéni vállalkozóknak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti tb. járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetniük az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülnek.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér (12 x 200.000 Ft) felét (2022-ben 1,2 millió forintot) nem haladja meg.
Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó rész után kell fizetni.

Az adóelőleget az átalányadózó köteles negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.


Példa:
ha már januárban eléri a jövedelem a mentesített határt, akkor az alábbiak szerint kell eljárni.
Januári bevétel 2.500.000 Ft. Költséghányad 40%. Jövedelem = 1.500.000 Ft (60%).
Adóalap = 1.500.000 Ft – 1.200.000 Ft = 300.000 Ft, ez lesz az alapja az szja-nak, tbj-nek és szochonak.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni főfoglalkozás esetén a minimum járulék és szocho alapokra!
Esetünkben a 300.000 Ft-os adóalap meghaladja mind a 260.000 Ft-os tb. járulékalapot, mind pedig ennek 112,5%-a után megállapított szocho alapot (kb. 290.000 Ft), így a valós jövedelem (adóalap) után kell megfizetni a közterheket. Ha az adóalap csak 190.000 Ft lenne, akkor a garantált bér, illetve ennek felszorzott értéke után kellene megfizetni a tb. járulékot és szochot, viszont az szja-t a valós adóalap után.

Az adóalap után fizetendő adók és járulékok

Megjegyzendő, hogy összevonás alá kerül az így megállapított jövedelem, tehát szja kedvezmények érvényesíthetőek (Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye; 25 év alatti fiatalok adómentessége [2022-es hatálydátummal]; személyi kedvezmény; első házasok kedvezménye; családi kedvezmény)!

A jövedelem után kell fizetni
15% szja-t
18,5% társadalombiztosítási járulékot
13%-os szociális hozzájárulási adót (2022-es adómérték)
Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség (9%) nincs.

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg: az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség. Természetesen az átalányadózókra is vonatozik a koronavírus járvány miatt bevezetett 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény.

Álljon itt két példa a fentiek alapján!

Figyelemmel kell lenni arra az körülményre, ha adott hónapban nincs bevétele a vállalkozónak! Ebben az esetben szja alap nem képződik, viszont ha főfoglalkozásúnak minősül az egyéni vállalkozó, a minimum járulék és szocho alap szerinti közterheket meg kell fizetni!
Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos hallgatóként) nincs ilyen kötelezettség: itt a valós bevételből kell kiindulni a közterhek megállapításakor.

Megjegyzendő továbbá, hogy ÁFA fizetési kötelezettség szóba kerülhet, hiszen a két értékhatár (átalányadózásra vonatkozó 24 millió Ft és alanyi mentességre értelmezett 12 millió Ft) eltér, mi több, a bevétel szerzésének időpontja is eltér a két adónemben: míg az átalányadózásban a bevételek pénzügyi kiegyenlítettsége alapján tekintendő megszerzettnek (befolytnak) az adott bevétel, addig az ÁFA adónemben a számlában foglalt gazdasági esemény tényleges, tényállásszerű megvalósulása (az ügylet teljesedése) okozza a bevétel megszerzésének beálltát.

Az adminisztrációs terhek ugyanakkor magasabbak a KATA adózási módhoz viszonyítva, ugyanis az átalányadózásban havi járulékbevallást kell benyújtani, még akkor is, ha nincs fizetendő adó és járulék (azaz nullás a bevallás).
Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani (főszabályként bevételi nyilvántartást kell vezetni, ugyanakkor erősen javasolt a költségszámlák megőrzése, még akkor is, ha ezek elszámolására nincs mód az átalányadózásban).

Érdemes a választást megfontolni, hiszen ha valaki a KATA alól esik ki, azt a tárgyévben és a követő adóévben nem választhatja újra, ellenben az átalányadózásnál ez hosszabb „büntetést” jelent: 4 adóévig nem választható újra az átalányadó.

 

Acounto fiók létrehozása

 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Mit is nyújt az Acounto kényelmes könyvelése átalányadózóknak? Nézzük hogyan is megy ez a gyakorlatban! A következő postban összeszedünk minden fontos tudnivalót az Acounto-ban könyvelt átalányadós egyéni vállalkozók számára!

Átalányadó beállítások

Átalányadó beállítások

A következő postban áttekintjük az átalányadós egyéni vállalkozók beállításait, amelyek az Acounto automatizált könyvelési szolgáltatásának működéséhez szükségesek.

Billingo és Számlázz.hu bekötése az Acounto-ba

Billingo és Számlázz.hu bekötése az Acounto-ba

A kényelmes könyvelés most még egyszerűbbé vált. Mindkét népszerű számlázóprogram beköthetővé vált az Acountoba, így a NAV Onlineszámla rendszerébe nem bekerülő adatok is automatizáltan átküldnek könyvelésedre. Mutatjuk, hogy hogyan kötheted be az Acounto fiókodba számlázóprogramodat!