Átalányadó 2026: magasabb költséghányad, magasabb adómentes bevétel

Szerző: | 2025.11.18.

2026-tól több szempontból is kedvezőbb helyzetbe kerülnek az átalányadózó egyéni vállalkozók. Az általános költséghányad két lépcsőben emelkedik, és ezzel együtt nő az SZJA-mentes bevételi határ is – mind főállású, mind mellékállású vállalkozóknál. Ebben a cikkben végigvesszük:

  • pontosan mi változik a költséghányadban,
  • hogyan nő az „adómentes” (SZJA-mentes) bevételi határ 2026-ban és 2027-ben,
  • mit jelent ez főállású és mellékállású átalányadósoknak,
  • kinek érdemes már most a 2026-os váltáson gondolkodnia.

Fontos: a cikk a 2025.11.17-én benyújtott törvényjavaslat alapján készült, tehát még tervezet. A végleges szabályozás a kihirdetett törvényből fog kiderülni.

 

1. Mi változik a költséghányadban az átalányadóban 2026-tól?

A 2025-ben érvényes szabályok szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók egy része az általános 40%-os költséghányadot használja (tipikusan szellemi, szolgáltatói tevékenységek esetén).

A tervezet szerint ez így alakul:

  • 2025-ben: 40% költséghányad
  • 2026-tól: 45% költséghányad
  • 2027-től: 50% költséghányad

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha 4 000 000 Ft bevételed van átalányadózóként:

  • 40% költséghányadnál az adóalap: 2 400 000 Ft (a bevétel 60%-a),
  • 45% költséghányadnál az adóalap: 2 200 000 Ft (a bevétel 55%-a),
  • 50% költséghányadnál az adóalap: 2 000 000 Ft (a bevétel 50%-a).

Vagyis ugyanarra a bevételre kisebb adóalap jut, ezért ugyanaz a bevétel kevesebb SZJA-t, szochót és járulékot eredményez – miközben az SZJA-mentes bevételi sáv is kitolódik.

 

2. Átalányadó 2026: hogyan nő az SZJA-mentes bevételi sáv?

Az átalányadózás egyik legnagyobb vonzereje, hogy egy bizonyos bevételi szintig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, csak a járulékokat és a szochót. Ez az úgynevezett „adómentes” – pontosabban: SZJA-mentes – bevételi értékhatár. A szakmai anyag abból indul ki, hogy 2026-ban és 2027-ben is körülbelül 10–10%-kal nő a minimálbér. Ezt figyelembe véve a számok a következők.

2025 → 2026

  • 2025-ben az SZJA-mentes bevételi határ: 2 908 000 Ft.
  • 2026-ban – a 45%-os költséghányaddal a minimálbér-emeléssel – 3 521 454 Ft lesz az SZJA-mentes bevételi határ.

Ez több mint 600 000 Ft-tal magasabb, mint 2025-ben.

 

2025 → 2027

  • 2025-ben: 2 908 000 Ft,
  • 2027-ben – 50%-os költséghányaddal és a becsült, további 10%-os minimálbér-emeléssel – kb. 3 838 560 Ft körüli SZJA-mentes bevételi határ adódik.

Ez már nagyjából 1 millió Ft-tal több, mint a 2025-ös szint.

Ha a minimálbér nem nőne tovább, akkor is kb. 3 489 600 Ft körülre emelkedne az SZJA-mentes határ, vagyis több mint 600 000 Ft-tal lenne magasabb a jelenlegihez képest.

Összefoglalva: ugyanazzal az átalányadós tevékenységgel több bevételt tudsz majd SZJA-fizetés nélkül realizálni.

 

3. Mit jelent az átalányadó 2026-ban főállású egyéni vállalkozóknak?

Főállású átalányadózóként:

  • járulékot és szochót akkor is fizetsz, ha a bevételed alacsonyabb,
  • SZJA-t viszont csak az SZJA-mentes sáv feletti részre.

A költséghányad-emelés és az SZJA-mentes határ növekedése együtt azt jelenti, hogy:

  1. Később kezdődik az SZJA-fizetés – magasabb bevételi szintnél léped át az adómentes határt.
  2. Ha ugyanannyi bevételt érsz el, mint eddig, kevesebb SZJA-t fizetsz.
  3. Ha a bevételed lassan nő, nem kell azonnal árat emelned csak azért, mert „szétadózod” a plusz bevételt.
  4. Egyszerű példa főállású EV-nek

Tegyük fel, hogy egy szabadúszó tanácsadó bevétele évente:

  • 2025-ben: 3 000 000 Ft,
  • 2026-ban: 3 400 000 Ft.

2025-ben már gyakorlatilag „ráfut” az SZJA-fizetésre, hiszen 2 908 000 Ft-ig tart az adómentes sáv. 2026-ban viszont – az emelt költséghányad és a magasabb határ miatt – szinte a teljes 3,4 millió Ft bevétele is beleférhet az SZJA-mentes sávba, vagy csak nagyon kis része adózik SZJA-val.

Ez a gyakorlatban több tíz- vagy akár százezer forint különbséget is jelenthet a zsebében.

4. Mellékállású átalányadó 2026-ban – mi változik?

Mellékállású átalányadózóknál (akik máshol főállásban biztosítottak):

  • a járulékfizetés jellemzően kedvezőbb,
  • ugyanaz az SZJA-mentes bevételi határ vonatkozik rájuk is, mint a főállásúakra.

Nekik a változás főleg azt jelenti, hogy:

  • több mellékes bevételt tudnak „adómentesen” (SZJA nélkül) megszerezni, ugyanazon tevékenységből,
  • nagyobb mozgásterük lesz projektet vállalni anélkül, hogy az SZJA-terhelés azonnal megjelenne.

Ez különösen fontos lehet például:

  • alkalmazottként dolgozó, mellette szabadúszó grafikusoknál,
  • IT-s, marketinges, tanácsadó mellékállású vállalkozóknál,
  • olyanoknál, akik egy ideig még nem akarnak főállásba váltani, de kipróbálnák magukat a piacon.

5. Kinek érdemes átgondolnia az átalányadóra váltást 2026 előtt?

A tervezett változások miatt 2026-tól az átalányadó még vonzóbb lehet azoknak, akik:

  1. Szellemi, szolgáltatói tevékenységet végeznek, és most még nem átalányadósok (pl. szabadúszó szakértők, coachok, tanácsadók, online oktatók).
  2. Évi néhány millió forint bevételük van, vagy azt tervezik elérni – a magasabb SZJA-mentes sáv miatt itt különösen erős az átalányadó előnye.
  3. Már most átalányadósok, de eddig a határ közelében mozogtak – ők nagyobb biztonsággal tudnak majd növekedni anélkül, hogy az SZJA-terhelés aránytalanul megugrana.

Akiknek mindenképp érdemes számolni:

  • olyan KATA-ból kiesett vállalkozók, akik eddig bizonytalanok voltak az átalányadóval kapcsolatban,
  • vállalkozók, akik jelenleg tételes költségelszámolók, de kevés valódi költségük van,
  • mellékállásúak, akik szeretnék a „mellékes” bevételüket optimalizálni.

6. Mire figyelj, mielőtt az átalányadóról döntesz 2026-ra?

Bár a számok első ránézésre nagyon kedvezőek, a váltás előtt több dolgot is érdemes végiggondolni.

1. Bevételi terv 1–2 évre előre

Reálisan mennyi bevételre számítasz? Ha nagyon gyors növekedésben vagy, lehet, hogy később már más adózási forma lesz optimális.

2. Valódi költségeid szintje

Ha sok a valódi, számlával igazolt költséged, lehet, hogy a tételes költségelszámolás még mindig jobban kijön.

3. Egyéb kapcsolódó szabályok (AAM, KATA stb.)

Az átalányadó előnyét vagy hátrányát nagyban befolyásolja, hogy áfás vagy-e, milyen értékhatárok vonatkoznak rád, és hogyan számlázol. Ezekről külön cikkben írunk majd részletesen.

4. Adminisztráció és tervezhetőség

Az átalányadó nagy előnye, hogy egyszerűen, előre jól becsülhetően működik – de csak akkor, ha az elején jól be van lőve a bevételi szint és a tevékenységi kör.

7. Gyakran Ismételt Kérdések – Átalányadó 2026

Mennyi az átalányadó SZJA-mentes bevételi határa 2026-ban?
A 2026-ban – az általános költséghányadot alkalmazó átalányadózóknál – 3 521 454 Ft-ig lehet SZJA-fizetés nélkül bevételt szerezni.

Mennyi lesz az SZJA-mentes bevételi határ átalányadózóként 2027-ben?
Ha a tervezet szerinti szabályok lépnek életbe, 2027-ben – 50%-os költséghányad és további, kb. 10%-os minimálbér-emelés mellett – nagyjából 3 838 560 Ft-ig terjedhet az SZJA-mentes bevételi sáv.

Jobban járok átalányadóval 2026-ban, ha kevés a költségem?
Gyakran igen. Ha kevés a valódi, számlával igazolt költséged, az emelkedő költséghányad és a magasabb SZJA-mentes sáv miatt az átalányadó sok esetben kedvezőbb lehet, mint a tételes költségelszámolás – de mindig érdemes konkrét számítást végezni a saját esetedre.

Más szabály vonatkozik főállású és mellékállású átalányadózókra 2026-ban?
Az SZJA-mentes bevételi határ ugyanaz, de a járulékfizetés főállásban és mellékállásban eltér. A mellékállású átalányadózók általában kevesebb járulékot fizetnek, mert máshol már biztosítottak.

Mikor érdemes átgondolni az átalányadóra váltást 2026 előtt?
Ha szellemi, szolgáltatói tevékenységet végzel, kevés a valódi költséged, évi néhány millió forint bevétellel számolsz, vagy KATA-ból estél ki, mindenképp érdemes megnézni, hogyan alakulna az adóterhed átalányadóval a 2026–2027-es szabályok mellett.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Mit is nyújt az Acounto kényelmes könyvelése átalányadózóknak? Nézzük hogyan is megy ez a gyakorlatban! A következő postban összeszedünk minden fontos tudnivalót az Acounto-ban könyvelt átalányadós egyéni vállalkozók számára!

Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Új tevékenységet vennél fel a vállalkozásodba? 🚀
Ne keresgélj tovább — az alábbi bejegyzésben minden fontos információt megtalálsz 👇

Kiderül:
• 🔍 mi a különbség a TEÁOR és az ÖVTJ között
• 🏢 mit kell másképp csinálnod társas vállalkozásként (Kft., Bt., Zrt.)
• 👤 mire figyelj egyéni vállalkozóként
• 🖥️ hogyan keresd ki a megfelelő kódot a hivatalos rendszerben
• ❓ mit tegyél, ha nem egyértelmű, melyik kód illik a tevékenységedre

👉 Olvasd el, és intézd magabiztosan a bővítést!

Áfamentesség 20–22–24 millióig: hogyan tervezz 2026-tól?

Áfamentesség 20–22–24 millióig: hogyan tervezz 2026-tól?

2026-tól jelentősen átalakul az alanyi adómentesség (AAM) rendszere: a kormány 2026–2028 között lépcsőzetesen tovább emeli a határt 20–22 majd 24 millió forintra. Ez jó hír a vállalkozásoknak, de csak akkor hoz valódi előnyt, ha tudatosan tervezel a bevételeiddel, az árazásoddal és az adózási formáddal.