Az alanyi adómentes kerethez hasonlóan az átalányadó kerettel is érdemes mindig naprakész lenni. Ebben a cikkben az átalányadózó vállalkozóknak szóló bevételi értékhatárokról esik szó, melyek figyelembevételére különös gondot kell fordítani. Az átalányadózási módszer ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha az éves bevétele nem lépi túl a meghatározott határokat. Ha a bevétel meghaladja ezt a limitet, a vállalkozó nemcsak hogy egy különadót köteles fizetni, de az átalányadózás lehetőségét is elveszíti, és a VSZJA rendszerébe kerül az adott év egészére vonatkozóan. Nézzük is meg, hogy működik a rendszer, és mire kell különösen figyelnünk!
Átalány keret, és amit tudni kell róla:
A szabályok korábban úgy álltak, hogy ha a vállalkozó elvesztette az átalányadózásra jogosult státuszát, akkor négy évnek kellett eltelnie annak érdekében, hogy ismét választhassa ezt az adózási formát. 2023-tól azonban ez a periódus két évre csökken, így ha valakinek 2023-ban vagy később szűnik meg az átalányadózásra való jogosultsága, akkor két évig nem választhatja ezt az adózási módot.
Az átalányadózásra jogosultak csak akkor maradhatnak ebben a rendszerben, ha bevételeik nem haladják meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2022-ben 24 000 000 forint, míg 2023-ban 27 840 000 forint. A kiskereskedők számára a limit az éves minimálbér ötvenszerese, tehát 2022-ben 120 000 000 Ft, 2023-ban pedig 139 200 000 Ft. Érdemes kiemelni, hogy ezeket a határértékeket arányosítani kell év közbeni vállalkozás indítása, szüneteltetése vagy megszüntetése esetén, és ugyanez vonatkozik azokra is, akik a kata rendszeréből váltanak átalányadózásra.
Az átalányadózási szabályok szerint a bevételi összegek pénzforgalmi alapon kerülnek számításba, ami azt jelenti, hogy a bevétel csak akkor tekinthető átalányadónak, ha azt már kifizették.
2022-ben egy különleges szabály vonatkozik azokra, akik augusztus 31-ig még a „régi katás” rendszerben voltak, az ő bevételi értékhatáruk ebben az évben (szeptembertől decemberig) 8 000 000 Ft, ami az éves minimálbér tízszeresének harmada. Fontos hozzátenni, hogy a vonatkozó kormányrendelet nem említ külön értékhatárt a kiskereskedők számára ebben az időszakban.
Ha az év folyamán indított, szüneteltetett vagy megszüntetted a vállalkozásodat, a bevételi értékhatár arányosan, a tevékenység folytatásának napjai alapján kerül kiszámításra. Ezt a szabályt a 2023-as módosítások is fenntartják, és kiterjesztik azokra a vállalkozókra is, akik a kata rendszerből átalányadózásra váltanak.
Nézzünk pár életszerű példát a fentiekre:
1. példa: 2023.02.01-jén kezdted az átalányadózó vállalkozásodat, és év végéig működtetni fogod azt. A minimálbér összege 232 ezer Ft. Így összesen 334 nappal számolhatod az időarányos bevételi értékhatárt, ami esetedben 25 475 507 Ft lesz.
2. példa: 2023.01.01. és 2023.12.31. között összesen 2 hónapot szüneteltetsz (legyen a két hónap április és május). A minimálbér összege 232 ezer Ft. Így 304 aktív napod lesz 2023. év során, a bevételi értékhatárod pedig 23 187 288 Ft lesz.
3. példa: 2023.01.01. és 2023.04.30. között működteted vállalkozásodat, az átalányadós egyéni vállalkozásod megszűnésének napja 2023.04.30, így az aktív napok száma 120 nap. A rád vonatkozó bevételi értékhatár, 232 ezer forintos minimálbérrel számolva 9 152 877 Ft.
Mi történik, ha átlépjük az átalányadó keretet?
Az átalányadózás bevételi értékhatárának figyelése nélkülözhetetlen számunkra, mert ha túllépjük, akkor visszamenőleg elveszítjük az átalányadózás jogosultságunkat.
Ez azt jelenti, hogy visszamenőleg a VSZJA (tételes költségelszámolás) szabályai szerint kell adóznunk az adott évben. Ha év közben váltottunk átalányadózási módszerre, akkor a váltás napjától leszünk VSZJA alanyok.
Mit kell tennünk, ha túllépjük az átalányadózás értékhatárát?
1, Azonnal nekünk kell állnunk a részletes bevételek és költségek nyilvántartásához, beleértve a pénztárkönyv és egyéb részletező nyilvántartások vezetését is.
2, Az átalányadózás időszakában keletkezett összes igazolt költséget egyben kell rögzítenünk a nyilvántartásban.
3, Értesítenünk kell a NAV-ot, hogy túlléptük a bevételi határt és emiatt nem vagyunk továbbra jogosultak az átalányadózásra (‘T101E).
4, Ha a keret túllépése történt meg, akkor szükségessé válhat korábbi bevallásaink újraértékelése és az esetlegesen felmerülő további adóterhek kifizetése.
