2020.12.31-én a Brexittel az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, ezzel a jelentősen megváltoztak az adózási szabályok is. Mivel még most sem tiszta a szabályozás és napi szintű változások vannak, a következő postban összefoglaljuk a legfrissebb információkat!
A Brexit probléma
Általánosságban a kereskedelmi kapcsolatok közösségen belüli értékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak számítottak, idéntől importnak és exportnak számítanak. Az Egyesült Királyságban az ÁFA mértéke 20%. Az átmeneti rendelkezések szerint Észak-Írország felé fennmaradt a vámunió, ezzel együtt pl. a MOSS rendszer is használható.
A könnyebb elemzés érdekében szedjük szét a problémát termékértékesítési, illetve szolgáltatási esetekre!
Szolgáltatások esetén
A digitális szolgáltatásokat nyújtók (főleg SaaS – software-as-a-service), akik eddig a MOSS rendszeren keresztül teljesítették a bevallásukat, ezt utoljára 2020. negyedik negyedévére vonatkozólag tehették meg. Fontos, hogy a Nagy Britanniába irányuló MOSS bevallások 2021. december 31-ig javíthatóak szükség esetén.
2021. januártól, ha kizárólag vállalkozásoknak értékesít a SaaS, abban az esetben nem kell regisztrálni a brit áfa rendszerbe, hiszen a szolgáltatás import/export adómentes. Ha azonban az egy magánszemélynek is történik értékesítés, onnan adót kell felszámítani. Nagyon fontos, hogy az ÁFA-regisztráció megtörténtéig nem lehet áfát feltüntetni a számlán, de az adóhatóság felé tartozni fog a cég, tehát visszamenőleg be kell fizetni.
Termékértékesítés esetén
Termékek beszállítása az Egyesült Királyság területére vámköteles lett. Az ÁFA regisztrációs határ 0 font, tehát az első értékesítés is vámkezelés alá kell, hogy essen. Amennyiben cégeknek értékesítünk, a vámkezelést a vevőnek kell elvégeznie.
Az online értékesítők, amennyiben direkt magánszemélynek értékesítenek, két esetet kell figyelembe venniük: ha a csomag értéke 135 fontot nem haladja meg, abban az esetben ÁFÁ-t kell felszámítani és befizetni. Ebben az esetben egyértelmű, hogy az ÁFA regisztráció nem elkerülhető.
Ha 135 fontot meghaladó csomagértékről beszélünk, ebben az esetben az eladónak kell teljesítenie az import áfát, de azt le is vonhatja, már ha rendelkezik brit adószámmal. Ellenkező esetben a vevőnek kell teljesítenie az import ÁFÁ-t a vállalkozásokhoz hasonlóan.
Ahogy mindkét fenti esetből látszik, kulcskérdés, hogy kik a vevőnk. Szerencsére a brit adóhatóság (HMRC) készített egy API-t, amin keresztül le lehet kérdezni, hogy a vásárlónk rendelkezik-e érvényes adószámmal.
Mi a teendő?
A következő táblázatban összegeztük az egyes esetekre vonatkozó javaslatainkat:
| ügyfeled | termék vagy szolgáltatás? | 135 font alatt | 135 font felett |
| magánszemély | termék | Brit ÁFA regisztráció | Vevőre hárul az adminisztráció |
| szolgáltatás | Brit ÁFA regisztráció | Brit ÁFA regisztráció | |
| cég (adóalany) | termék | Vevőre hárul az adminisztráció | Vevőre hárul az adminisztráció |
| szolgáltatás | nem szükséges ÁFA regisztráció (kizárólag üzleti vevők esetén) | ||
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
