Tájékoztatás az egyszerűsített HIPA-ról

Szerző: | 2024.03.12.

Idén megváltoznak a 2023-as helyi iparűzési adó szabályok. Az alábbi ismertetőben mutatjuk, hogy mit kell tudnod, illetve tenned ezügyben!

új HIPA szabályok

2023-tól nincs lehetőség a korábban választható egyszerűsített adóalap-megállapítási módok (KATA, átalányadózó, 8 millió forint bevételt meg nem haladó) szerint adózni. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás új rendje az alábbi:

  1. január 1-től hatályos, A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) az alábbi helyi iparűzési adóalap-megállapítási módokra ad lehetőséget:
  • Főszabály szerinti módszer: a nettó árbevétel, csökkentve bizonyos költségekkel (áruk, anyagköltség, közvetített szolgáltatások költségei stb). Ezt a megállapítási módot bármely adóalany választhatja.
  • KIVA szerinti adóalap-megállapítás (KIVA alap x 120% = HIPA alap). 39/B.§
  • Új elemként került a törvénybe 39/A. § szerinti egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás. Természetesen, ha 2023. évet megelőző évekre kell visszamenőlegesen helyi iparűzési adót bevallani, akkor az adott évben hatályos adóalap-megállapítási módok közül lehet választani.

KIEMELENDŐ, hogy amennyiben az adóalany 2023. évre a 39/A. § szerinti egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult!

Ki jogosult az új, egyszerűsített HIPA bevallási módozatot alkalmazni?

Mindenki (minden vállalkozó), akinek adóévi bevétele éves szinten (azaz: 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján felévesített értéken) nem haladja meg a 25 millió forintot (általános értékhatár).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 50.§-57.§ szerint átalányadózó kiskereskedelmi tevékenységet végző (tehát 90-10%-os aránypárral jellemezhető költséghányad alatt adózó) egyéni vállalkozó esetében ez a határ 120 millió forint. E bevételi korlát tehát kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Tehát az általános, 25 millió forintos értékhatár alá bármely vállalkozó tartozhat jogállástól és az általa alkalmazott jövedelemadózási formától függetlenül.

A bevételi küszöbérték az adóévben képződött teljes vállalkozói bevételösszeg kapcsán vizsgálandó (azaz, nem székhely/telephely szerinti településenként).

Megjegyzés: Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén a bevételbe tartozik többek között a kapott (uniós, állami) támogatás, a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből eredő bevétel, a kamat, a kötbér, az új KATA alanyai esetén szintén a bevételbe tartozik például a támogatásokból eredő bevétel.

Ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor napi arányosítással kell számítani a tört időszak bevételi küszöbértékét és az alapján kell tekinteni a bevételi korlátnak való megfelelőséget.

 

Példa: Egy nem kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó 2023. június 15-én jön létre, a 2023. év tört időszakára (az adóév: 2023.06.15. – 2023.12.31.) bevétele 10 millió forint. A vállalkozó az adóévben 200 napon át működik, így a választásra jogosító értékhatár [25 millió forint × (200 nap/365 nap)] = 13.698.630 forint lenne. Ezen összeg magasabb, mint a vállalkozó tört évi 10 millió forint bevétele, így kisvállalkozónak minősül, tehát választhatja a 2023. adóévre a Htv. 39/A. §-a szerinti (egyszerűsített) iparűzési adóalap-megállapítást.

Példa (egy székhely, egy telephely és tört adóév): Egy építőipari gazdasági társaságnak tört évi időszaka egyik telephelyén: 2023.02.01-2023.06.30. (mivel a telephely megszűnik), a székhelyen egész évben működik. A teljes évi nettó árbevétele 24 millió forint. A székhely településre 8,5 millió Ft az iparűzési adóalap, a telephely szerinti településre az adóévi adóalap a (12 hónapra vetített bevételi sávhoz tartozó) 8,5 millió Ft adóalapnak az adókötelezettség napjai (150 nap) alapján napi arányosítással számított összege, azaz [8,5 millió Ft/365 nap) x 150 nap] = 3.493.151 forint.

 

Ha a vállalkozó bevétele átlépi a rá vonatkozó bevételi korlátot, akkor nem tekinthető Htv. szerinti kisvállalkozónak és nem állapíthatja meg iparűzési adóalapját a Htv. 39/A. § szerinti módon. Ekkor az adóévet követő évben benyújtandó adóévi bevallásában vagy az általános szabályok (Htv. 39. §) szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy, ha az adózó a kisvállalkozói adó (KIVA) alanya, úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalap-megállapítást is.

 

Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg az adóévre adóelőleg bevallására köteles (hiszen e döntése eredményeként újra az általános előleg-szabályok válnak irányadóvá), a bevallott adóelőleg megfizetése két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

 

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Mit is nyújt az Acounto kényelmes könyvelése átalányadózóknak? Nézzük hogyan is megy ez a gyakorlatban! A következő postban összeszedünk minden fontos tudnivalót az Acounto-ban könyvelt átalányadós egyéni vállalkozók számára!

Acounto ♥️ Quick

Acounto ♥️ Quick

Amennyiben a Quick felületét használod számláid rendezésére, mostantól lehetőséged van a Quick-ben található költségszámlák Acounto-ba való automatikus eljuttatására! Mutatjuk a lépéseket!

10 fontos adóváltozás 2024-ben

10 fontos adóváltozás 2024-ben

Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!

Új OEP regisztráció

Új OEP regisztráció

2024.01.01-től változott a táppénzigénylés benyújtásának menete. Társas vállalkozások (Kft., Bt.) számára a CÉGKAPU meghatalmazáson keresztül már tudunk beküldeni táppénzigényléseket, egyéni vállalkozásoknak azonban az új meghatalmazás biztosítása szükséges. Az egyéni vállalkozások korábbi meghatalmazásai bár elvileg élnek, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem működnek, így szükséges lesz minden egyéni vállalkozásnak az új meghatalmazás! Az alábbi útmutató segítségével tudsz elektronikussan meghatalmazást adni számunkra.