A társas vállalkozások számára biztosít egy újabb adózási lehetőséget a társasági típusú adókban, bár igaz, nem sok köze van az árbevételhez…Egy százalékpontos csökkenést hozott az új év a kisvállalati adó (KIVA) alanyai számára, ugyanis 2022-től 10%-ra csökkent az adó kulcsa.
Lássuk, mit érdemes tudni erről az adózási formáról!
Mik az előnyei?
#Bérek a középpontban
A béreket terhelő adókulcs (tehát a munka közterhe) kedvezőbb a társasági adó alatt adózó cégek bérterheihez viszonyítva. A klasszikus értelemben vett foglalkoztatás a munkáltató számára 13%-os adóterhelést jelent (szociális hozzájárulási adó), ehhez képest a KIVA 10%-os adókulcsa kedvezőbb.
A vállalati bérköltség kiemelt szerepet kapott: egyrészről azért, mert a munkáltatói bérterheket a kiva kiváltja (főszabályként persze, eltekintve bizonyos, pl. béren kívüli juttatásoktól vagy egyes meghatározott juttatásoktól), másrészről pedig a bérköltség képezi az adó alapjának egyik, meghatározó részét. A munkabérből levonandó szja-előleget és tb. járulékot (a klasszikus munkavállalói bérterheket) sajnos nem lehet megspórolni itt sem.
#Ösztönzi a profit visszaforgatását
A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell leadózni kivában (egyrészt), ha az osztalékot magányszemély (tehát nem pl. egy másik kft.) kapja. Ebben az esetben a magánszemély tulajdonosnál jelentkezik közteher szja és szocho (az ún. szocho felső korlátjáig) formájában a tőkejövedelem után. Ha gazdasági társaság (egy másik kft) részesedik a KIVA alany által osztott osztalékból, akkor nála nem lesz adóhatása.
#Ösztönzi a beruházásokat
Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igénylik, költségük a KIVA minimum adóalapja, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból (feltétele van), különösen, ha pl. cégbíróságon is átfut a művelet (törzstőke emelés). Fontos, hogy nem a beruházás miatt van az adóalap-csökkentés, hanem a tőke bevonása miatt!
Milyen adókat vált ki?
Általánosságban két adónemet vált ki a kisvállalati adó: a társasági adót, valamint a szociális hozzájárulási adót (2021. december 31-ig itt szerepelt még a szakképzési hozzájárulás is, de az 2022-től mint adónem, megszűnt).
Milyen adókat nem vált ki?
Nagyon fontos szót ejteni erről a kérdésről is, hiszen az adótervezés folyamatában számba kell venni e tételeket is a KIVA választásáról szóló döntés előkészítésekor! Nem váltja ki (teljesség igénye nélkül):
1. Általános forgalmi adót (áfa)
2. A kiva alanyiság alatt a magánszemély részére kifizetett osztalék szocho terhét
3. A magánszemély tagokat, munkavállalókat terhelő adókötelezettségeket
4. Kiváltja a KIVA alanyra nézve az adóalapot képező jövedelmek közül az szja. 70.§, 71.§ és 72.§-ben lévők után fizetendő szochot, de nem váltja ki az szjat! (Pl. béren kívüli /SZÉP kártya / juttatás). A kiva alany, ha reprezentációs költséget számol el, akkor a költség 1,18-szorosa után szjat és szochot kell fizetni (Szja tv 70.§). A szochot kiváltja itt is a kiva, de az 1,18 szoros utáni szja-t meg kell fizetni.
Pl. kamatkedvezmény is megjelenhet (szja tv. 72.§): a kifizető munkáltatót terhelné az összeg 1,18-szorosa után szja és szocho. A kiva a szochot kiváltja, de az szja-t nem!
5. Gépjárműadó, cégautóadó
6. Helyi adók
7. Illetékek
Kik választhatják a KIVA-t?
– Egyéni cég (be kell jegyeztetnie magát)
– Közkereseti társaság
– Betéti társaság
– Zártkörűen működő részvénytársaság (Nyrt nem lehet!)
– Korlátolt felelősségű társaság (egyszemélyes kft is lehet)
– Szövetkezet és lakásszövetkezet
– Erdőbirtokossági társulat
– Végrehajtó iroda, ügyvédi, és közjegyző iroda
– Szabadalmi ügyvivő iroda
– Külföldi vállalkozó
– Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Kik nem választhatják a KIVA-t?
– Egyéni vállalkozó
– Őstermelő (Családi gazdálkodó sem!).
– Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdei jelenlét miatt)
A Katv. további választási feltétteleket is előír /létszám: választásnál 50 fő, kiesésnél 100 fő; bevétel: választásnál 3 milliárd, kiesésnél 6 milliárd; mérlegfőösszeg: választásnál is és kiesésnél is 3 milliárd Ft/.
Arra kell figyelni, hogy ezek között vannak olyan feltételek, amelyeknél az értékhatárok a kapcsolt vállalkozással egybeszámítandók és vannak olyan feltételek, ahol egybeszámítás nincs. Nota bene, a bevételekre vonatkozó értékhatárnál időarányosítás is van! Jó hír viszont, hogy az adónem alóli kieséskor nem kell egybeszámítani kapcsolt féllel egyik indikátort sem A létszámra és a bevételre vonatkozó értékhatárt kell belépéskor egybeszámítani a kapcsolt vállalkozás adataival!
A kisvállalati adó választásának egyik fontos feltétele, hogy az adózó „élő” adószámmal rendelkezett a KIVA választását megelőző két adóévben is, vagyis az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámát az állami adóhatóság jogerősen (véglegesen) nem törölte.
Fontos továbbá az a kritérium is, hogy csak a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások választhatják a KIVA-t, illetve, hogy nem jogszerű a KIVA választására vonatkozó bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Mikor esel ki a KIVA-ból?
– Az adózó bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot (belépéskor 3 mrd, egybeszámítva a kapcsolttal, időarányosan): kilépéskor nem kell egybeszámítani!
– Az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen törölte.
– Az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, (belépésnél 50 fő, átlagos statisztikai létszám, egybeszámolva kapcsolttal): kilépésnél nem kell egybeszámítani!
– Végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás indul.
– Az adóalany terhére a NAV jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlaneredetű áru forgalmazásáért.
– NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján (dec. 31) meghaladja az 1 millió forintot.
– Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén.
– Ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik.
Fontos: a megszűnést követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
És a végére egy jó hír 🙂
Ha KIVA szerinti adózást választotok, akkor a helyi iparűzési adó alapját is kedvezőbben lehet meghatározni: egyszerűen a kisvállalati adó 120%-a lesz a vállalkozási szintű iparűzési adóalap, amit meg lehet osztani a települések között.
Kérdésed van?
Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! 🙂
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
