Munkaügyi változások 2023 – Mit hozott az új év a munkaügyben?

Szerző: | 2023.02.07.

Összegyűjtöttünk a legfontosabb, gyakorlatban gyakran előforduló 2023-as munkaügyi, illetve bérszámfejtést érintő változásokat! Ellenőrizd, hogy biztosan ne maradj le semmiről!

Összegezve

Összességében elmondható, hogy az infláció nagyjábóli követése valósult meg a változásokkal, hatalmas földindulásszerű változást jelentő módosulás nem történt. Egyedüli nagyobb változás az átalányadózást érinti, melynek kalkulációja igencsak bonyolulttá vált.

#Számok

Nézzük a legfontosabb számokat!

Minimálbér: bruttó 232 000 Ft

Garantált bérminimum: bruttó 296 400 Ft

#Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a következő változások léptek életbe 2023.01.01-től:

Szakképzetlen munkavállalók napi bérének minimuma: 9 070 Ft/nap (1 134 Ft/óra)

Szakképzetlen munkavállalók mentesített keretösszege: 13 871 Ft/nap
Szakképzett munkavállalók napi bérének minimuma: 11 864 Ft, 1 493 Ft Szakképzett munkavállalók mentesített keretösszege: 17 719 Ft/nap
Nyereség adó keretösszeg: 21 340 Ft/nap (e felett 9% nyereségadó terheli a bért)

További megjegyzések:

  • A pótlékok közül a folyamatos bejelentésnél a munkaidőkeret a napok száma szorozva 8.
  • Az e feletti rész az 50% túlórapótlékkal számítandó, műszakpótlék is csak ebben az esetben számolható (30% a műszakpótlék)
  • Egyéb éjjel végzett munkára az éjszakás pótlék (15%) a 22.00-06.00 közötti időre jár
  • Ünnepnapon végzett munkára 100% pótlék fizetendő.
  • A vasárnapi pótlék nem illeti meg, de adható magasabb napidíj.

 

#Minimálbér változás néhány vonzata:

Álláskeresési járadék maximuma: 10 670 Ft/nap
GYED maximuma: 324 800 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a)
GYOD: 23 200 Ft/hó
Diplomás GYED maximuma: 162 400 Ft (minimálbér 70%-a)
Diplomás mesterképzés maximuma: 208 800 Ft (minimálbér 90%-a)
CSED (ha nincs 120 nap folyamatos munkaviszony) és a táppénz maximuma: a minimálbér kétszeresének 30%-a.
Súlyos fogyatékosság SZJA kedvezményének összege: 11 600.-Ft (minimálbér 5%-a).

#Átalányadó göngyölítés

Ebben a szekcióban az új, ún. göngyölítéses módszert mutatjuk be részletesebben, példán keresztül. Nézzük először, hogy mi változott. 2022. december 31-ig havi gyakorisággal kellett bevallani az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a járulék és szocho kötelezettségeit. Ez a szabály 2023-tól negyedéves gyakoriságúra változik, de csak az átalányadó estében (azaz a vállalkozói személyi jövedelemadó alanyok továbbra is havonta nyújtják be a 2358 jelű nyomtatványt).

Hogy kell kiszámítani a havi járulék és szocho alapokat 2023-tól?

Havi járulékalap = (Eddig megszerzett jövedelem – szja mentes jövedelem – korábbi időszakok tényleges járulékalapjai) / Biztosítotti jogviszonnyal érintett hónapok száma
Havi szocho alap = (Eddig megszerzett jövedelem – szja mentes jövedelem – korábbi időszakok tényleges szocho alapjai) / Biztosítotti jogviszonnyal érintett hónapok száma
Az így (tehát a göngyölítéses módszerrel) kiszámított havi járulék-, és szocho alapokat hasonlítjuk össze a minimálbér és garantált bérminimum 100% illetve 112,5%-ával, majd a magasabb érték alapján fizetjük az adókat.
E változás leginkább a főfoglalkozású egyéni vállalkozót érinti, mert az ő esetére ír elő a törvény kötelezően fizetendő minimum járulék-, és szocho mértékeket. Mellékállású egyéni vállalkozó esetén szintén a fenti módszerrel kell számítani a havi alapokat, azonban ezeket nem kell összehasonlítani a minimálbérrel, mert a törvény itt nem rendeli alkalmazni a minimum-fizetendő járulékokat.
Az új szabály az év során egyenlőtlenül, szezonálisan keletkező jövedelmek miatti egyenlőtlen adóteher-viselést hivatott valamelyest kisimítani és átlagolni negyedéves gyakoriságra ütemezett értékekkel.

Nézzük meg konkrét számpéldán keresztül!

 

Az első táblában egy főfoglalkozású, 40%-os költséghányaddal rendelkező egyéni vállalkozó éves bevétele látható, havi bontásban. A második táblán szemléltetjük az átalányadó 2022-es és az új, göngyölítéses szabályai (2023-as) alapján számított, fizetendő járulék és szocho különbségeit, az új módszer adóalapra és fizetendő közterhekre gyakorolt hatásait.

Amit látni kell, hogy például az első negyedév kapcsán az új szabályok szerint számított havi járulék-, és szocho alapja a vállalkozónak 456.000 Ft. Ha ezt változatlan bevételi struktúrával, de még a régi (2022-es) adóalap-számítási szabályok szerint vizsgálnánk, akkor január hónapra 2.100.000 Ft lett volna a járulék-, és a szocho alapja (szemben a 456.000 Ft-os göngyölítéses adóalappal) a 3.500.000 Ft-os bevétel mellett. Február hónapban 600.000 Ft adóalappal szembesülhettünk volna a régi szabályok alapján, szemben a 456.000 Ft-os, új számítási mód alapján meghatározott, göngyölt járulékalapokkal. Míg március hónapban a 60.000 Ft-os jövedelemszint mellett a régi szabályok értelmében szintén megfizettük volna legalább a 200.000 Ft (minimálbér) után a tb. járulékot, és a 225.000 Ft (minimálbér 112,5%-a) után a szochot.

A göngyölítéses szabály alapján megspórolt adóösszeg az év során: 565.510 Ft.

Vegyük észre tehát, hogy a göngyölítéses szabály az átalányadózás adóterheinek egyenlőtlenségét hivatott enyhíteni egy bizonyos mértékig, negyedéves periódusokra bontva. A korábbi számítási módszerrel az volt a legtöbbek által nevesített probléma (melyen keresztül nem azonos teherviselést produkált), hogy azokban a hónapokban, ahol a jövedelem meghaladta a minimálbér és garantált bér szintjét, az ezekben a hónapokban megfizetett (minimálbérhez képesti) többletadókat semmilyen szinten és mértékben nem kompenzálta a rendszer azon hónapok javára, mely hónapokban a bevétel és a jövedelem közelítette a nulla szintet. Azaz, a nulla közeli bevételi szinttel jellemezhető hónapok esetén is, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként volt járulék és szocho fizetési kötelezettségünk, a minimálbér vagy garantált bérminimum mint alsó határok alapján.

Hozzátesszük, hogy a fenti számpéldák csupán szemléltetésre alkalmasak, célunk a két módszer közötti különbségek illusztrálása volt. Figyelmen kívül hagytuk pl. a keresőképtelenség idejére (táppénz) jutó kieső időket, a családi járulékkedvezmény mértékét, vagy az év közben kezdő vállalkozók időbeli arányosítását. Továbbá, ha más eloszlásban keletkeznek a bevételek az év során, ez tovább árnyalhatja a képet.

 

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni. 

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Mit is nyújt az Acounto kényelmes könyvelése átalányadózóknak? Nézzük hogyan is megy ez a gyakorlatban! A következő postban összeszedünk minden fontos tudnivalót az Acounto-ban könyvelt átalányadós egyéni vállalkozók számára!

Acounto ♥️ Quick

Acounto ♥️ Quick

Amennyiben a Quick felületét használod számláid rendezésére, mostantól lehetőséged van a Quick-ben található költségszámlák Acounto-ba való automatikus eljuttatására! Mutatjuk a lépéseket!

10 fontos adóváltozás 2024-ben

10 fontos adóváltozás 2024-ben

Ebben az összefoglalóban azokra a vállalkozásokat érintő változásokra fókuszálunk, melyek ügyfeleink széles tömegét érinthetik leginkább. Nézzük tehát őket sorban, a teljesség igénye nélkül!