VISSZADO nyomtatvány határidő: 2021.12.31

Szerző: | 2021.12.22.

Fontos határidő közeleg a 2022. február 15-i személyi jövedelemadó visszatérítéssel kapcsolatban: azok az adózók, akik jogosultak az szja visszatérítésre (erről lásd korábbi cikkünket), de a NAV nem ismeri az adataikat (mert pl. bár jogosultak családi pótlékra, de a házastársnak folyósítják az ellátást), nekik érdemes kitölteni a fenti nyomtatványt annak érdekében, hogy a visszatérítést február 15-ig kiutalja a NAV.

Ebben a bejegyzésben összeszedtük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kérdéseket hat pontban:

1. Mire szolgál a VISSZADO nyomtatvány (nyilatkozat)?

Nyilatkozni tudunk ennek segítségével az adóvisszatérítésre való jogosultságunkról, illetve az ehhez szükséges adatokról (alapértelmezetten a NAV a családi pótlékot folyósító intézettől kapja meg az adatokat, így aki e nyilvántartásban nem szerepel, annak a személynek az adatai nem ismeretesek a NAV számára).

 

2. Kinek nem kell kitölteni a nyilatkozatot?

Akinek folyósítják a családi pótlékot, nem kell nyilatkoznia, mert az ellátást juttató szervtől a NAV megkapja a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor az adó-visszatérítést a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra fizeti ki, ahova a családi pótlék érkezik.

 

3. Ki(k)nek kell nyilatkoznia?

Azoknak, akiknek az adatai nem állnak teljes körűen a NAV rendelkezésére ahhoz, hogy 2022. február 15-ig megkaphassák az adó-visszatérítést.

Így tehát különösen annak, aki:

  • családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám.
  • magzat után jogosult várandós nő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa. A NAV az ő – kiutaláshoz szükséges – adataikat nem ismeri.
  • aki rokkantsági járadékban részesül, és év közben ő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója érvényesíti a családi kedvezményt. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
  • kisadózóként bejelentett magánszemély, és nem kap családi pótlékot. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
  • máshova kéri az adó-visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja.

 

4. Miről lehet nyilatkozni?

A VISSZADO-n a magánszemély nyilatkozhat a családi kedvezményre jogosító gyermekek adatairól, azaz azoknak a gyermekeknek az adatairól, aki után családi pótlékra jogosult, a várandósság tényéről, ha a családi kedvezményre magzat után jogosult, a jogosultság jogcíméről, azaz arról, hogy a családi kedvezmény

  • gyermek után,
  • magzat után,
  • rokkantsági járadékban részesülőként,
  • családi pótlékra saját maga után jogosultként illeti meg.

Ezeken felül: a családi kedvezményre jogosult másik fél (házastárs, közjegyzői nyilvántartásban szereplő élettárs vagy bejegyzett élettárs) adatairól, az adó-visszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatról (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím. A kettő közül csak az egyiket kell beírni).

A nyilatkozaton a visszatérítés alapjául szolgáló jövedelemről nem lehet nyilatkozni.

 

5. Hogyan nyújtsd be a nyilatkozatot?

  • Online: a NAV honlapján az Szja-visszatérítés rovatból (https://szjavissza.hu), a „Nyilatkozat” gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Adó-visszatérítés csempére kell kattintani.
  • (Papír alapon vagy ANYK programmal): A nyomtatvány papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról.

 

6. Ha elmulasztod a határidőt

A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az adó-visszatérítést 2022. május 20-ig.

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Átalányadó teljeskörű könyvelése az Acountoval

Mit is nyújt az Acounto kényelmes könyvelése átalányadózóknak? Nézzük hogyan is megy ez a gyakorlatban! A következő postban összeszedünk minden fontos tudnivalót az Acounto-ban könyvelt átalányadós egyéni vállalkozók számára!

Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Új tevékenység felvétele a vállalkozásodba – TEÁOR és ÖVTJ érthetően, lépésről lépésre

Új tevékenységet vennél fel a vállalkozásodba? 🚀
Ne keresgélj tovább — az alábbi bejegyzésben minden fontos információt megtalálsz 👇

Kiderül:
• 🔍 mi a különbség a TEÁOR és az ÖVTJ között
• 🏢 mit kell másképp csinálnod társas vállalkozásként (Kft., Bt., Zrt.)
• 👤 mire figyelj egyéni vállalkozóként
• 🖥️ hogyan keresd ki a megfelelő kódot a hivatalos rendszerben
• ❓ mit tegyél, ha nem egyértelmű, melyik kód illik a tevékenységedre

👉 Olvasd el, és intézd magabiztosan a bővítést!

Áfamentesség 20–22–24 millióig: hogyan tervezz 2026-tól?

Áfamentesség 20–22–24 millióig: hogyan tervezz 2026-tól?

2026-tól jelentősen átalakul az alanyi adómentesség (AAM) rendszere: a kormány 2026–2028 között lépcsőzetesen tovább emeli a határt 20–22 majd 24 millió forintra. Ez jó hír a vállalkozásoknak, de csak akkor hoz valódi előnyt, ha tudatosan tervezel a bevételeiddel, az árazásoddal és az adózási formáddal.

Átalányadó 2026: magasabb költséghányad, magasabb adómentes bevétel

Átalányadó 2026: magasabb költséghányad, magasabb adómentes bevétel

2026-tól több szempontból is kedvezőbb helyzetbe kerülnek az átalányadózó egyéni vállalkozók. A jelenlegi, általános 40%-os költséghányad két lépcsőben emelkedik, és ezzel együtt nő az SZJA-mentes bevételi határ is – mind főállású, mind mellékállású vállalkozóknál.