2026-tól jelentősen átalakul az alanyi adómentesség (AAM) rendszere: a kormány 2026–2028 között lépcsőzetesen tovább emeli a határt 20–22 majd 24 millió forintra. Ez jó hír a vállalkozásoknak, de csak akkor hoz valódi előnyt, ha tudatosan tervezel a bevételeiddel, az árazásoddal és az adózási formáddal.

Ebben a cikkben végigvesszük:

• röviden, mit jelent az alanyi adómentesség, és kinek éri meg,

• milyen AAM-értékhatárokkal kell számolni 2025–2028 között,

• milyen forgatókönyvekben maradhatsz áfamentes hosszabb távon,

• mikor érdemes inkább áfakörös működésben gondolkodni,

• milyen szempontok alapján tervezz 3 évre előre.

Fontos! Ha 2025-ben nem éred el a 20 millió forintos bevételt, de a 18 millió forintot meghaladod, akkor bár 2025-ben áfakörbe kerülsz, viszont a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy már 2026-tól ismét alanyi adómentes státuszba kerülj. A két éves visszatérési tilalom ilyenkor feloldásra kerül, így a jövőben ismét élhetsz az AAM (alanyi adómentesség) lehetőségével.
Ez a lehetőség a következő években is érvényes marad: például, ha 2026-ban a bevételed 20-22 millió forint között alakul, akkor bár 2026-ban áfakörbe kerülsz, 2027-től ismét jogosult leszel az alanyi adómentességre, és így tovább a 2027-2028-as év kapcsán is.

1. Mi az alanyi adómentesség, és kinek éri meg?

Az alanyi adómentesség (AAM) lényege, hogy a vállalkozó nem számít fel áfát a számláin, viszont nem is vonhat le áfát a beszerzései után. Cserébe egy bizonyos éves bevételi értékhatárig mentesül az áfabevallás és az áfafizetés terhe alól.

Röviden:

• nem szerepel áfatartalom a számládon,

• nem kell áfabevallást beadnod,

• a vevőid bruttóban fizetnek, te nem fizetsz be ebből áfát,

• de az áfás beszerzéseid áfáját nem tudod levonni.

Kinek éri meg tipikusan az AAM?

• akik főleg magánszemélyeknek számláznak (fodrász, edző, oktató, coach, fotós),

• akiknek kevés az áfás költségük (nincs nagy beruházás, készlet, import),

• akik a „bruttó árukkal” szeretnének versenyképesek maradni.

Ha viszont szinte kizárólag cégeknek számlázol, akik le tudnák vonni az áfát, akkor gyakran hátrány a mentesség: a vevőd ugyanazt a bruttó árat fizeti, de nincs mögötte levonható áfa.

2. Milyen értékhatárokkal kell számolni 2026–2028 között?

A korábbi években 12 millió forint volt az alanyi adómentesség értékhatára, 2025-től ez 18 millió forintra emelkedett. A kormány emellett 2026–2028-ra egy többlépcsős emelést jelentett be.

A jelenlegi tervek alapján így néz ki az értékhatár alakulása:

• 2025: 18 millió Ft,

• 2026: 20 millió Ft,

• 2027: 22 millió Ft,

• 2028: 24 millió Ft.

Ez azt jelenti, hogy néhány éven belül a mostaninál jóval nagyobb bevétellel is maradhatsz alanyi áfamentes, ha a tevékenységed és az ügyfélköröd alapján ez neked előnyös.

A jogszabályi részletek és az átmeneti szabályok (pl. ki és hogyan léphet vissza AAM-be) önmagukban is összetett témát jelentenek – erről külön cikkben írunk majd.

3. Kik járnak a legjobban az AAM-értékhatár emelésével?

A magasabb AAM-keret elsősorban azokat a vállalkozókat segíti, akik:

• kis értékű eszközökkel, alacsony áfás költséggel dolgoznak,

• a bevételük nagy része magánszemély ügyfelektől származik,

• árérzékeny piacon versenyeznek, ahol számít, hogy „nincs +27% áfa a számlán”.

Tipikus példák:

• szépségipar (fodrász, kozmetikus),

• edzők, oktatók, tanárok, coachok,

• kisebb szerelők, karbantartók,

• egyéni szakértők, akik jellemzően lakossági ügyfelekkel dolgoznak.

Számukra a 18 → 20 → 22 → 24 milliós emelés plusz mozgásteret ad: tudnak valamennyit nőni úgy, hogy közben nem kell áfakörbe lépniük.

4. Maradj AAM-ben vagy lépj áfakörbe? Fő szempontok

Az AAM-keret emelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenáron érdemes benne maradni. Néhány fontos kérdés, amit érdemes végiggondolni:

1. Kik az ügyfeleid?

• Ha főleg magánszemélyek: az AAM gyakran előny, mert egyszerűbb és árelőnyt is adhat.
• Ha főleg cégek: nézd meg, zavarná-e őket, hogy nem tudnak áfát levonni a számládról.

2. Mekkora az áfás költség és beruházás nálad?

• Ha sokat költesz készletre, eszközökre, alvállalkozókra, a levonható áfa értéke jelentős lehet. Ilyenkor az áfakörös működés kedvezőbb.

3. Hogyan árazol?

• AAM-ként a bruttó áradat „egyben” látja az ügyfél.
• Áfakörösként a nettó áradból kell kigazdálkodni a költségeidet, az áfát pedig továbbhárítod – kivéve, ha olyan szektorban vagy, ahol a piac „bruttó árat” figyel.

4. Mennyire tervezel agresszív növekedéssel?

• Ha 1–2 éven belül biztosan kinövöd a 24 milliós szintet, nem biztos, hogy érdemes „ragaszkodni” az AAM-hez – lehet, hogy jobb már most áfakörösen tervezni.

5. Gyakran ismételt kérdések – alanyi adómentesség 2026-2028

Mennyi az alanyi adómentesség értékhatára 2025-ben?
2025-ben az alanyi áfamentesség értékhatára 18 millió forint. Ez a korábbi 12 milliós limithez képest jelentős emelés, és a 2025-ös évre visszamenőlegesen is alkalmazható.

Mennyi lesz az alanyi adómentesség értékhatára 2026–2028 között?
A bejelentett adócsomag szerint 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forint lesz az értékhatár. Fontos, hogy ez jelenleg még törvényjavaslat, tehát a végleges szabályokat a kihirdetett jogszabály tartalmazza majd.

Mi történik, ha év közben átlépem az AAM-keretet?
Ha év közben túlléped az adott évre vonatkozó AAM-értékhatárt, akkor az attól a ponttól kibocsátott számláidra már áfás szabályok vonatkoznak. Ilyenkor áfakörös leszel, és áfabevallást kell benyújtanod. A pontos szabályok részleteit mindig az aktuális áfatörvény és a NAV tájékoztatói szerint kell ellenőrizni.

Általában jobb AAM-ben maradni, ha magánszemély ügyfeleim vannak?
Gyakran igen, mert a vevőid a bruttó árat nézik, és nekik mindegy, hogy azon belül mennyi az áfa. Ha AAM vagy, egyszerűbb az adminisztrációd, és a teljes bevétel nálad marad (levonható áfa nélkül, de áfafizetés nélkül is). Ettől függetlenül nagyobb beruházásoknál, készletfinanszírozásnál érdemes egyedi számítást végezni.

Mikor érdemes elgondolkodni az áfakörös működésen, AAM helyett?
Ha sok a levonható áfával járó kiadásod (készlet, eszközök, alvállalkozók), ha döntően cégeknek számlázol, vagy ha a bevételi terveid alapján biztosan gyorsan kinövöd a 24 milliós határt, akkor érdemes áfakörös működésben, illetve egy komplexebb adótervezésben gondolkodni – ezt érdemes könyvelővel, adótanácsadóval közösen átnézni.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

2026-tól több szempontból is kedvezőbb helyzetbe kerülnek az átalányadózó egyéni vállalkozók. A jelenlegi, általános 40%-os költséghányad két lépcsőben emelkedik, és ezzel együtt nő az SZJA-mentes bevételi határ is – mind főállású, mind mellékállású vállalkozóknál. Ebben a cikkben végigvesszük:

• pontosan mi változik a költséghányadban,
• hogyan nő az „adómentes” (SZJA-mentes) bevételi határ 2026-ban és 2027-ben,
• mit jelent ez főállású és mellékállású átalányadósoknak,
• kinek érdemes már most a 2026-os váltáson gondolkodnia.

Fontos: a cikk a 2025.11.17-én benyújtott törvényjavaslat alapján készült, tehát még tervezet. A végleges szabályozás a kihirdetett törvényből fog kiderülni.

1. Mi változik a költséghányadban az átalányadóban 2026-tól?

A jelenlegi szabályok szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók egy része az általános 40%-os költséghányadothasználja (tipikusan szellemi, szolgáltatói tevékenységek esetén).

A tervezet szerint ez így alakul:

• 2025-ben: 40% költséghányad
• 2026-tól: 45% költséghányad
• 2027-től: 50% költséghányad

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha 4 000 000 Ft bevételed van átalányadózóként:

• 40% költséghányadnál az adóalap: 2 400 000 Ft (a bevétel 60%-a),
• 45% költséghányadnál az adóalap: 2 200 000 Ft (a bevétel 55%-a),
• 50% költséghányadnál az adóalap: 2 000 000 Ft (a bevétel 50%-a).

Vagyis ugyanarra a bevételre kisebb adóalap jut, ezért ugyanaz a bevétel kevesebb SZJA-t, szochót és járulékot eredményez – miközben az SZJA-mentes bevételi sáv is kitolódik.

2. Átalányadó 2026: hogyan nő az SZJA-mentes bevételi sáv?

Az átalányadózás egyik legnagyobb vonzereje, hogy egy bizonyos bevételi szintig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, csak a járulékokat és a szochót. Ez az úgynevezett „adómentes” – pontosabban: SZJA-mentes – bevételi értékhatár. A szakmai anyag abból indul ki, hogy 2026-ban és 2027-ben is körülbelül 10–10%-kal nő a minimálbér. Ezt figyelembe véve a számok a következők.

2025 → 2026

• 2025-ben az SZJA-mentes bevételi határ: 2 908 000 Ft.
• 2026-ban – a 45%-os költséghányaddal és feltételezett 10%-os minimálbér-emeléssel – kb. 3 489 600 Ft lesz az SZJA-mentes bevételi határ.

Ez kb. 600 000 Ft-tal magasabb, mint 2025-ben.

Ha nem számolnánk minimálbér-emeléssel, akkor is 3 172 363 Ft körülire nőne a határ – azaz több mint 250 000 Ft-tal lenne magasabb a mostaninál.

2025 → 2027

• 2025-ben: 2 908 000 Ft,
• 2027-ben – 50%-os költséghányaddal és a becsült, további 10%-os minimálbér-emeléssel – kb. 3 838 560 Ft körüli SZJA-mentes bevételi határ adódik.

Ez már nagyjából 1 millió Ft-tal több, mint a 2025-ös szint.

Ha a minimálbér nem nőne tovább, akkor is kb. 3 489 600 Ft körülre emelkedne az SZJA-mentes határ, vagyis több mint 600 000 Ft-tal lenne magasabb a jelenlegihez képest.

Összefoglalva: ugyanazzal az átalányadós tevékenységgel több bevételt tudsz majd SZJA-fizetés nélkül realizálni.

3. Mit jelent az átalányadó 2026-ban főállású egyéni vállalkozóknak?

Főállású átalányadózóként:

• járulékot és szochót akkor is fizetsz, ha a bevételed alacsonyabb,
• SZJA-t viszont csak az SZJA-mentes sáv feletti részre.

A költséghányad-emelés és az SZJA-mentes határ növekedése együtt azt jelenti, hogy:

1. Később kezdődik az SZJA-fizetés – magasabb bevételi szintnél léped át az adómentes határt.
2. Ha ugyanannyi bevételt érsz el, mint eddig, kevesebb SZJA-t fizetsz.
3. Ha a bevételed lassan nő, nem kell azonnal árat emelned csak azért, mert „szétadózod” a plusz bevételt.
4. Egyszerű példa főállású EV-nek

Tegyük fel, hogy egy szabadúszó tanácsadó bevétele évente:

• 2025-ben: 3 000 000 Ft,
• 2026-ban: 3 400 000 Ft.

2025-ben már gyakorlatilag „ráfut” az SZJA-fizetésre, hiszen 2 908 000 Ft-ig tart az adómentes sáv. 2026-ban viszont – az emelt költséghányad és a magasabb határ miatt – szinte a teljes 3,4 millió Ft bevétele is beleférhet az SZJA-mentes sávba, vagy csak nagyon kis része adózik SZJA-val.

Ez a gyakorlatban több tíz- vagy akár százezer forint különbséget is jelenthet a zsebében.

4. Mellékállású átalányadó 2026-ban – mi változik?

Mellékállású átalányadózóknál (akik máshol főállásban biztosítottak):

• a járulékfizetés jellemzően kedvezőbb,
• ugyanaz az SZJA-mentes bevételi határ vonatkozik rájuk is, mint a főállásúakra.

Nekik a változás főleg azt jelenti, hogy:

• több mellékes bevételt tudnak „adómentesen” (SZJA nélkül) megszerezni, ugyanazon tevékenységből,
• nagyobb mozgásterük lesz projektet vállalni anélkül, hogy az SZJA-terhelés azonnal megjelenne.

Ez különösen fontos lehet például:

• alkalmazottként dolgozó, mellette szabadúszó grafikusoknál,
• IT-s, marketinges, tanácsadó mellékállású vállalkozóknál,
• olyanoknál, akik egy ideig még nem akarnak főállásba váltani, de kipróbálnák magukat a piacon.

5. Kinek érdemes átgondolnia az átalányadóra váltást 2026 előtt?

A tervezett változások miatt 2026-tól az átalányadó még vonzóbb lehet azoknak, akik:

1. Szellemi, szolgáltatói tevékenységet végeznek, és most még nem átalányadósok (pl. szabadúszó szakértők, coachok, tanácsadók, online oktatók).
2. Évi néhány millió forint bevételük van, vagy azt tervezik elérni – a magasabb SZJA-mentes sáv miatt itt különösen erős az átalányadó előnye.
3. Már most átalányadósok, de eddig a határ közelében mozogtak – ők nagyobb biztonsággal tudnak majd növekedni anélkül, hogy az SZJA-terhelés aránytalanul megugrana.

Akiknek mindenképp érdemes számolni:

• olyan KATA-ból kiesett vállalkozók, akik eddig bizonytalanok voltak az átalányadóval kapcsolatban,
• vállalkozók, akik jelenleg tételes költségelszámolók, de kevés valódi költségük van,
• mellékállásúak, akik szeretnék a „mellékes” bevételüket optimalizálni.

6. Mire figyelj, mielőtt az átalányadóról döntesz 2026-ra?

Bár a számok első ránézésre nagyon kedvezőek, a váltás előtt több dolgot is érdemes végiggondolni.

1. Bevételi terv 1–2 évre előre
   Reálisan mennyi bevételre számítasz? Ha nagyon gyors növekedésben vagy, lehet, hogy később már más adózási forma lesz optimális.

2. Valódi költségeid szintje
   Ha sok a valódi, számlával igazolt költséged, lehet, hogy a tételes költségelszámolás még mindig jobban kijön.

3. Egyéb kapcsolódó szabályok (AAM, KATA stb.)
   Az átalányadó előnyét vagy hátrányát nagyban befolyásolja, hogy áfás vagy-e, milyen értékhatárok vonatkoznak rád, és hogyan számlázol. Ezekről külön cikkben írunk majd részletesen.

4. Adminisztráció és tervezhetőség
   Az átalányadó nagy előnye, hogy egyszerűen, előre jól becsülhetően működik – de csak akkor, ha az elején jól be van lőve a bevételi szint és a tevékenységi kör.

7. Gyakran Ismételt Kérdések – Átalányadó 2026

Mennyi az átalányadó SZJA-mentes bevételi határa 2026-ban?
A jelenlegi számítások szerint 2026-ban – az általános költséghányadot alkalmazó átalányadózóknál – kb. 3 489 600 Ft-ig lehet SZJA-fizetés nélkül bevételt szerezni.

Mennyi lesz az SZJA-mentes bevételi határ átalányadózóként 2027-ben?
Ha a tervezet szerinti szabályok lépnek életbe, 2027-ben – 50%-os költséghányad és további, kb. 10%-os minimálbér-emelés mellett – nagyjából 3 838 560 Ft-ig terjedhet az SZJA-mentes bevételi sáv.

Jobban járok átalányadóval 2026-ban, ha kevés a költségem?
Gyakran igen. Ha kevés a valódi, számlával igazolt költséged, az emelkedő költséghányad és a magasabb SZJA-mentes sáv miatt az átalányadó sok esetben kedvezőbb lehet, mint a tételes költségelszámolás – de mindig érdemes konkrét számítást végezni a saját esetedre.

Más szabály vonatkozik főállású és mellékállású átalányadózókra 2026-ban?
Az SZJA-mentes bevételi határ ugyanaz, de a járulékfizetés főállásban és mellékállásban eltér. A mellékállású átalányadózók általában kevesebb járulékot fizetnek, mert máshol már biztosítottak.

Mikor érdemes átgondolni az átalányadóra váltást 2026 előtt?
Ha szellemi, szolgáltatói tevékenységet végzel, kevés a valódi költséged, évi néhány millió forint bevétellel számolsz, vagy KATA-ból estél ki, mindenképp érdemes megnézni, hogyan alakulna az adóterhed átalányadóval a 2026–2027-es szabályok mellett.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Osztalék 2025/2026: mikor dönthető, hogyan adózik magánszemélynél és cégnél, mi a szocho-plafon, és miben más KIVA-n és TAO-n?

Mikor és hogyan dönthető osztalékról?

Ebben a fejezetben az éves döntési pontot és az alapfogalmakat tisztázzuk.

• Osztalékról évente egyszer dönt a legfőbb szerv, a beszámoló elfogadásakor. A 2025-ös üzleti év osztalékáról jellemzően 2026. május 31-ig döntenek (általános határidő).

   

• Forrás: az osztalék a már leadózott eredményből vagy az eredménytartalékból fizethető.

   

• A döntés tárgya a bruttó osztalék, amely után a kedvezményezettnek adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Kifizethetőségi korlát – pénzügyi biztonsági öv

Osztalék csak akkor fizethető, ha a kifizetés után a társaság saját tőkéje nem csökken a jegyzett tőke alá. A számításnál irányadó: – Források: adózott eredmény + eredménytartalék + mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalék.
– Korlát-csökkentők: jegyzett, de be nem fizetett tőke mínusz tőketartalék (megj.: a tőketartalék nem fedezheti a negatív eredménytartalékot).

Adózás a kedvezményezettnél

Ebben a blokkban a magánszemély és a cég szerinti különbségeket foglaljuk össze, hogy világos legyen a teher és az időzítés.

• Magánszemély:

• 15% SZJA + 13% szocho (a szocho-plafonig).

   

• Nyugdíjas is fizet szochót osztalék után a plafon eléréséig.

   

• Tőzsdei részvények osztaléka szocho-mentes.

   

• Cég (jogi személy):

• Nincs SZJA és szocho; a kapott osztalék többnyire adóalap-csökkentő (ellenőrzött külföldi társaság kivételével).

TAO vs. KIVA – hatás a kifizetőnél

Itt a vállalkozás oldaláról nézzük meg, hogy a választott adózási mód hogyan érinti a kasszát.

• TAO-alany: az osztalék nem változtat a TAO fizetési kötelezettségen; a 9% TAO az adózás előtti eredményből számítódik.

   

• KIVA-alany: a jóváhagyott bruttó osztalék a KIVA alapját képezi → +10% KIVA.

   

• Átmenet TAO → KIVA: a TAO-időszakban felhalmozott eredménytartalékból fizetett osztalék nem KIVA-köteles.

Gyakorlati példák

Három, a gyakorban előforduló helyzeten mutatjuk be a különbségeket és a teendőket.

1. TAO-alany kft., magánszemély tulajdonos: 20 000 000 Ft osztalék. A kifizető levon 15% SZJA-t és szochót a plafonig. A TAO-fizetés változatlan.

    

2. KIVA-alany kft., magánszemély tulajdonos: 20 000 000 Ft osztalék. A kifizető levonja a magánszemély közterheit; a kft. fizet +10% KIVA-t a bruttó osztalék után.

    

3. KIVA-alany, TAO-időszak eredménytartaléka: 10 000 000 Ft osztalék a régi TAO-eredménytartalékból → nincs +10% KIVA.

Ellenőrzőlista osztalékdöntéshez (2025-ös év, 2026-os döntés)

Ez a lista végigvezet a döntés előtti legfontosabb ellenőrzési pontokon.

• Eredménykimutatás és saját tőke friss adatokkal.

   

• Kifizethetőségi korlát teljesül.

   

• Szocho-plafon hatása a tulajdonosokra (van-e más jövedelmük).

   

• Határozati javaslat és jegyzőkönyv előkészítése.

   

• KIVA státusz ellenőrzése (és esetleges TAO→KIVA átmenet).

   

• Kifizetés és bevallások ütemezése.

CTA: Foglaljon 30 perces évzáró osztalék-konzultációt az Acountóval – segítünk a legális és adóoptimalizált megoldásban.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Osztalékelőleg 2025-ben: mikor és hogyan vehető fel, mennyi adót kell fizetni, és miben más KIVA-n és TAO-n? Lépésről lépésre példákkal. Mutatjuk.

Röviden

Ebben a fejezetben 1 perc alatt képbe kerülhetsz a lényegről; a részleteket lejjebb bontjuk.

• Osztalékelőleg év közben fizethető, 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg alapján.
• Kifizetéskor 15% SZJA-t kell levonni; szocho csak akkor merül fel, amikor az előleg véglegesen osztalékká válik.
• KIVA: az jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot (+10% KIVA), az előleg önmagában még nem.
• TAO: az osztalék/előleg nem befolyásolja a társasági adót.

Mindig ellenőrizni kell a kifizethetőségi korlátokat és a saját tőke helyzetét.

Mi az osztalékelőleg, és mikor fizethető?

Az osztalékelőleg az osztalék „előrehozott” kifizetése a beszámolók közötti időszakban. Csak akkor dönthető el, ha van közbenső mérleg, amely legfeljebb 6 hónapos. A döntést a társaság legfőbb szerve hozza meg (taggyűlés/közgyűlés), határozattal.

Adózás röviden a magánszemélynél

Ebben a részben azt foglaljuk össze, hogy a magánszemély tulajdonosnak milyen adókat és mikor kell megfizetnie.

• Kifizetéskor: a kifizető 15% SZJA-t von le az osztalékelőlegből.
• Szocho (13%): csak akkor lesz fizetendő, amikor az előleg a következő beszámoló elfogadásakor osztalékká válik – és csak a szocho-plafonig.
• Szocho-plafon 2025: legfeljebb 6 979 200 Ft osztalék után kell szochót fizetni (ez 907 296 Ft szocho). (Tájékoztató jelleggel: 2024: 6 403 200/832 416 Ft; 2023: 5 568 000/723 840 Ft.)
• Nyugdíjas magánszemélyeknél is van szocho az osztalékon, amíg el nem érik a plafont.

Tőzsdei részvények osztaléka (pl. MOL, OTP) szocho-mentes.

Adózás a jogi személynél (ha a tulajdonos cég)

Ha a kedvezményezett nem magánszemély, hanem cég, a közterhek és a könyvelési hatások másként alakulnak – ezt foglaljuk össze röviden.

• Nincs SZJA és nincs szocho.

A kapott osztalék a TAO/KIVA adóalapot csökkentheti (ellenőrzött külföldi társaság kivételével).

KIVA vs. TAO – mi a különbség osztalékelőlegnél?

Ebben a fejezetben a két adózási mód eltérő logikáját és költségét vetjük össze, hogy könnyebb legyen dönteni.

• KIVA: A jóváhagyott (bruttó) osztalék növeli a KIVA-alapot, tehát +10% KIVA fizetendő. Az előleg még nem KIVA-köteles, csak az osztalékká váláskor.
• TAO: Az osztalék/előleg nem érinti a 9%-os TAO-t, mert a TAO az adózás előtti eredmény alapján számítódik.

Speciális eset: ha a cég TAO-ról tért át KIVA-ra, és a korábbi TAO-időszak eredménytartalékából fizet osztalékot, arra nem kell KIVA.

Kifizethetőségi korlátok – erre figyelj!

Osztalékelőleg csak akkor fizethető, ha a kifizetés nem viszi a saját tőkét a jegyzett tőke alá. A forrás jellemzően: adózott eredmény + eredménytartalék + a mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalék.

Lépésről lépésre – teendőlista

Az alábbi checklistával hiba nélkül és gyorsan végigvihető a folyamat.

1. Előzetes egyeztetés a könyvelővel (összeg, időzítés, címzettek).
2. Közbenső mérleg elkészítése/ellenőrzése (≤ 6 hónapos).
3. Taggyűlési határozat osztalékelőlegről.
4. Kifizetés (15% SZJA levonása).
5. Nyilvántartás és könyvelés (részkifizetések, nettó/bruttó követés).
6. Beszámoló elfogadásakor döntés: az előleg osztalékká válik-e.

Szocho vizsgálata a plafon alapján (és befizetés, ha szükséges).

Gyakori buktatók

Összeszedtük a legtipikusabb hibákat, hogy könnyű legyen elkerülni őket.

• 6 hónapnál régebbi közbenső mérleg.
• Elmaradó szocho vizsgálat az osztalékká minősítéskor.
• Saját tőke korlát figyelmen kívül hagyása.

Nem megfelelő taggyűlési dokumentáció.

Példa-számítás (magánszemély tulajdonos)

Egy kerek, jól látható példán mutatjuk be, mennyit kap kézhez a tulajdonos és mikor kell még szochót fizetni.

Bruttó osztalékelőleg: 10 000 000 Ft
Kifizetéskor levonás: 15% SZJA = 1 500 000 Ft → nettó utalás: 8 500 000 Ft
Beszámolókor (osztalék-véglegesség): szocho-vizsgálat. Ha a magánszemély addigi szocho-alapja nem éri el a plafont, akkor a fennmaradó rész erejéig 13% szocho fizetendő az osztalék után. Ha a plafon már betelt, nincs szocho.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Sokan azt hiszik, hogy az átalányadózás egy egyszerű, „választható” adózási forma az egyéni vállalkozók számára, de valójában komoly csapdákat is rejt, ha nem ismerjük pontosan a bevételi korlátokat! 2025-ben ismét változtak az értékhatárok, és egyetlen túllépés akár két évre kizárhat az átalányadózásból! Ebben a cikkben most naprakészen, közérthetően összefoglaljuk, meddig mehetsz el bevételben, mikor kell arányosítani, mi a különbség az AAM (alanyi adómentes) és az átalányadózás között – és egy fontos határidőre is figyelmeztetünk, ami már a nyakunkon van!

🕐 Az első negyedéves bevallási határidő: április 14!

Ne felejtsd el: az átalányadózók számára negyedévente kell bevallást és járulékfizetést teljesíteni. Az első negyedéves (2025. január–március) bevallás hivatalos határideje április 12., de mivel ez szombatra esik, a tényleges határidő:
👉 2025. április 14. (hétfő)

💡 Ne hagyd az utolsó pillanatra, mert a késedelem akár bírsággal is járhat – és senki sem akarja a NAV figyelmét feleslegesen magára vonni.

⚠️ Átalányadó ≠ Alanyi adómentesség!

Az alanyi adómentesség (AAM) az áfáról szól, míg az átalányadózás a személyi jövedelemadóról (SZJA). Mindkettő fontos, de teljesen külön értékhatárokkal működnek. Jó hír: egyéni vállalkozóként együtt is alkalmazhatod őket – ha figyelsz a részletekre.

👤 Kik választhatják az átalányadózást?

Az átalányadózást csak egyéni vállalkozók választhatják – tehát kft., bt., rt. nem! Ez azt is jelenti, hogy például AIRBNB vagy lakáskiadásból származó bevétel nem számít bele az átalányadó értékhatárba, ha nem a vállalkozás keretében szerzed meg.

💡 2025-ös bevételi értékhatárok – naprakészen!

A 2025-ben érvényes értékhatárok a 2025. január 1-jén hatályos minimálbér alapján kerültek megállapításra. A jelenlegi minimálbér 2025-ben: 290.800 Ft, így a következő értékek érvényesek:

✅ Globális (éves) bevételi értékhatár 2025-ben:

Az alábbi bevételi értékhatáron belül kell maradnod, ha átalányadózó akarsz maradni:

• 40% és 80% költséghányad esetén: 34.896.000 Ft
• 90% költséghányad (csak kiskereskedelem) esetén: 174.480.000 Ft

✅ SZJA-mentes bevételi értékhatár (nem arányosítandó!):

Az SZJA-mentes jövedelmi értékhatár 2025-ben is 1.744.800 Ft maradt, ami a költséghányadtól függően bevételben ennyit jelent:

• 40% költséghányadnál: 2.908.000 Ft / év
• 80% költséghányadnál: 8.724.000 Ft / év
• 90% költséghányadnál: 17.448.000 Ft / év

🛑 Fontos! Ha ezt túlléped, még nem biztos, hogy baj van. De ha a globális értékhatárt is túlléped – és azt arányosítani kellett volna, akkor az átalányadózásból kiesel, és 2 évig nem térhetsz vissza!

🧮 Mikor kell arányosítani a globális bevételi határt?

Ha az évben:

• csak később indult a vállalkozásod
• időközben szüneteltetted a tevékenységet
• év közben megszüntetted a vállalkozást

…akkor a 34.896.000 / 174.480.000 Ft keretet arányosítani kell a működési napok számával! A képlet:

Átalányadó keret (arányosított) = (Működési napok száma / 365) × Éves keretösszeg

👉 Pl. ha 2025-ben csak 180 napot működtél, és 40%-os költséghányaddal dolgozol, akkor a bevételi kereted: (180 / 365) × 34.896.000 = 17.208.906 Ft

Ha ezt átléped → viszlát átalányadó, viszlát SZJA mentesség!

📅 Mikor számít megszerzettnek a bevétel?

Itt jön a következő buktató: az átalányadózásban nem a számla teljesítési dátuma, hanem a pénz beérkezése számít!

✅ A bevételt akkor tekintjük megszerzettnek, amikor a pénz beérkezik a bankszámlára, azaz a jóváírás értéknapján – nem előbb, nem később!

🧨 A legnagyobb hiba: az SZJA-mentes keret túllépése év elején

Könnyű belefutni abba a hibába, hogy év elején, mikor még „szabad a pálya”, gyorsan kiszámlázol 2-3 milliót. De ha a vállalkozásod év közben szünetel vagy megszűnik, akkor az éves bevételi keretet arányosítani kellett volna, és ezzel ki is estél az átalányadóból – akár úgy, hogy végig SZJA-mentes keretben voltál!

📊 De mi éri meg jobban? KATA? Átalányadó? Vállalkozói SZJA?

Egyre többen kérdezik: melyik a legjobb választás 2025-ben? Az adózás nem sablonos – de hogy könnyebb legyen a döntés, készítettünk egy összehasonlító táblázatot!

👉 Görgess lejjebb, és nézd meg a KATA – Átalányadó – Vállalkozói SZJA összehasonlítást!

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon! 

A jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, Mivel minden helyzet egyedi, ezért nem áll módunkban figyelembe venni az egyes adójogi vagy könyvelési sajátosságokat. Ennek megfelelően a blogon közzétett tartalmak semmiképpen sem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak. Emiatt a közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni

Ahhoz, hogy be tudjuk nyújtani a helyi iparűzési adó (HIPA) bevallásodat, szükség van egy önkormányzati meghatalmazásra. Ennek beállítása nem bonyolult, csak kövesd az alábbi lépéseket!

1. Lépj be az E-önkormányzat Portálra

1. Lépj be az E-önkormányzat portál-ra.
2. Kattints az “Ügyintézés bejelentkezéssel” lehetőségre
3. Jelentkezz be a számodra megfelelő azonosítási móddal

2. Válaszd ki a megfelelő szerepkört

1. Bal oldalon kattints a “Szerepkörváltás” gombra
2. Ha egyéni vállalkozó vagy → válaszd a “Saját néven (egyéni vállalkozóként)” opciót
3. Ha céged nevében jársz el → válaszd a “Cég nevében” opciót, majd add meg a cég adószámát

3. Válaszd ki az önkormányzatot

1. Bal oldalon kattints az “Önkormányzat kereső” gombra
2. Válaszd ki a székhelyed vagy telephelyed szerinti önkormányzatot
3. Ha Budapest a székhelyed vagy telephelyed, válaszd a “Budapest Főváros Önkormányzata” lehetőséget

4. Indítsd el az ügyet

1. Bal oldalon kattints az “Ügyindítás, űrlapok” menüre, majd válaszd az “Ügyindítás” opciót
2. Ágazatnál válaszd az “Adóügy” lehetőséget
3. Ügytípusnál válaszd az “általános adónyomtatványok” lehetőséget
4. Keresd meg és kattints a “MEGHATALMAZÁS ÖNKORMÁNYZATI ADÓÜGYEKBEN” nyomtatványra

5. Töltsd ki a nyomtatványt

1. Oldal

• Ellenőrizd a megjelenő, adataiddal előtöltött űrlapot (tartozkódási hely és levezési cím megadása nem kötelező)
• Add meg az email címedet és telefonszámodat
• Az “Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésnél válaszd az “Engedélyezve” opciót

2. Oldal

 A képernyő tetején megjelenő menüsávban kattints “Következő fejezet” gombra

• Az I. fejezetben add meg a következő adatokat

  1. “A meghatalmazás módja”-nál válaszd az “Állandó meghatalmazás”-t
  2. “Meghatalmazó adatai”-nál add meg az adószámod
  3. Ha az adott településen van telehelyed is, annak adatait is itt kell rögzíteni

• A II. fejezetben add meg a következő adatokat

  1. Válaszd az “Önálló képviseletre jogosult” opciót
  2. A “Meghatalmazás jellege”-nél válaszd a “Magánszemély”-t
  3. A “Meghatalmazott adatai”-hoz írd be a “Meghatalmazás kérés önkormányzati adóügyekre” tárgyú emailben kapott adatokat

• III. fejezet

  1. A “Képviselet jogcíme” pontban válaszd a “7 – könyvelő” lehetőséget. Ha ezt nem találod a listában, akkor a “20 – adótanácsadó, könyvelő … egyéb alkalmazottja” vagy “9 – számviteli, könyviteli … gazdasági társaság tagja” lehetőséget válaszd
  2. A “Képviselet kezdete” ponthoz állítsd be a mai napot
  3. A “Meghatalmazás tárgya” pontnál válaszd a “Valamennyi eljárási cselekményre (Teljes körű)” lehetőséget

6. Ellenőrizd és küldd be az űrlapot

a. Ellenörzés

• A felső menüsávban kattints az “Ellenőrzések futtatása” gombra
• Ha hibát talál, javítsd

b. Letöltés

• A fenti menüsávban a letöltésekre kattinva válaszd a “Letöltés PDF-ben” lehetőséget

c. Beküldés

• A felső menüsávban kattints az “Űrlap beküldése” gombra
• A csatolmányok hozzáadása képernyőn egyszerűen kattints a “Beküldés” gombra (nincs szükség mellékletre)

7. Küldd el nekünk a PDF-et

1. A korábban letöltött PDF-et küldd el nekünk a Ügyfélszolgálat Acounto email címre. Tárgy: “HIPA meghatalmazás”.

Amennyiben székhelyed és telephelye(i)d különböző önkormányzatokhoz tartoznak, akkor a 4–7. lépéseket minden érintett településre ismételd meg.

Kérdésem van, kihez forduljak?

Amennyiben kérdésed van, fordulj az ügyfélszolgálatunkhoz az alkalmazásban, e-mailben, vagy telefonon!