A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt a mai napon napvilágot látott és országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat alapján egy merőben új megszövegezésben köszönthetjük, akár már a holnapi napon. Megítélésünk szerint az átalányadó jó alternatíva lesz sok vállalkozás számára. A tv. tartalmát tekintve lényegében egy új adónem született, csak az elnevezés maradt a régi.
#A lényeg
Összegezve: szakmai várakozásaink alapján a vállalkozások jelentős hányada – egyszerűen a tevékenységük jellegéből fakadóan – elhagyni kényszerül e közel tíz éves, korábban nagy népszerűségnek örvendő, méltányos adónemet.
Nyugodt szívvel és szakmai megalapozottsággal ajánljuk mindenki figyelmébe az Szja. tv. által szabályozott átalányadó lehetőségét mint a KATA versenyképes alternatíváját, melyről egy korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Tudj meg többet a KATA alternatívájáról, az átalányadóról itt: https://acounto.com/atalanyado-2022/
Azon kedves Ügyfeleinknek, akik esetleg az átalányadó értékhatárain kívül esnek, megfontolandó megoldási javaslatként egy társas vállalkozás létrehozását ajánljuk első körben a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozással szemben.
Tudj meg többet a KIVA-ról itt: https://acounto.com/kiva/
Most pedig nézzük a KATA tv. módosításának részleteit!
#Adóalany személye
Első jelentős változás az adóalany személyiségében keresendő: „Az adó alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó”. Vagyis azok az ügyfelek, akik korábban mellékállású kisadózók voltak, szeptember 1-jét követően mellékállásban bizonyosan nem folytathatják kisadózóként tevékenységüket. Az igénybe vehető ellátások köre ennek következtében értelem szerűen a Tbj. szerinti biztosítotti státusszal azonos: „A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül. (…) Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint.”
#Kifizetőtől származó bevétel
Nagyon lényeges változás, hogy az adóalanyiság megszűnésének törvényi tényállásai kibővültek, így az adóalanyiság megszűnik – a bevétel megszerzését megelőző nappal – többek között akkor is (a korábbi megszüntető tényállások ismertetésétől most eltekintünk), ha [5.§ (1) g)] „a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.”
Ez nagyon erős feltétele a KATA-ban maradásnak! Azt jelenti, hogy a kisadózó abban az esetben is kikerül a KATA hatálya alól, ha belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt. Pl. ha a kisadózó egyéni vállalkozás egy belföldi kft-nek számláz, akkor a bevétel megszerzését megelőző napon megszűnt az adóalanyisága a KATA-ban. Mindez tehát azt jelenti, hogy aki nem B2C piacon mozog (vagyis aki nem csak lakossági ügyfelek, végső felhasználók, magánszemélyek részére értékesít, nyújt szolgáltatást), az kiesett az új típusú KATA adóneméből. Ennek adminisztratív lebonyolítása véleményünk szerint nem kis feladat lesz.
A kifizetőtől származó bevétel megszerzése esetén további kötelezettséget ír elő a törvényjavaslat; Az így szerzett bevételt ugyanis 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. E kötelezettség elmulasztása esetén akár mulasztási bírság kiszabásának is van helye, bár ezt így konkrétan nem találtuk meg a javaslatban. Nem érdemes elmulasztani egyébként sem e bejelentést a kifizetőtől származó bevételről, hiszen az online számlaadat-szolgáltatás intézményén keresztül befutnak az adatok a hatósághoz, így tulajdonképpen a mulasztás monitorozása a hatóság oldaláról szinte automatikus.
Az ugyanazon kifizetőtől származó bevételek nagyságát eddig a 3 millió forintos korlát miatt kellett követni, a változások után pedig az új típusú adóalanyiság során azért kell majd figyelemmel kísérni azt, hogy ne essünk ki az adónem hatálya alól.
Az adóhatóság által kiállított jövedelemigazoláson továbbra is a KATA bevallás szerinti bevétel 60%-a minősül jövedelemnek (ez tekinthető tehát egyfajta hitelfedezeti értéknek).
#Adó mértéke
Az adó mértékében is számottevő változások történtek. Hozzá kell azonban tenni, hogy az első bekezdésben ismertetettek alapján (adóalany személye) az adó mértékében bekövetkező változás nem szabad, hogy meglepetésként érjen, hiszen a jövőben csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATA alany, ez pedig eddig is legalább havi 50 ezer forintos tételt jelentett. „A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.” Vagyis, a korábbi 25 ezer forintos, valamint az emelt összegű, 75 ezer forintos adómérték már nem választható; egységes lett az adó mértéke.
#Bevételi értékhatár (keretösszeg)
A bevételi értékhatár (amit a törvény keretösszegnek hív) is változott, ez a korábbi 12 millió forintos összegről 18 millió forintra emelkedett. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy jelen ismereteink alapján az áfában az alanyi adómentességi értékhatár maradt 12 millió forint, így a jövőben bizonyosan nem atipikus jelenség lesz az „áfás katás egyéni vállalkozó”. Nota bene, az áfa értékhatárt és a kata bevételi értékhatárt tört adóév esetén időben máshogy kell arányosítani (előbbit napra, utóbbit hónapra).
A 40%-os mértékű különadó velünk marad a változások után is, a 18 milliós (vagy működési hónapokra arányosított) bevételi értékhatár „túlcsordulása” esetén. Ebben a konstrukcióban 1,5 millió forintos bevételi értékhatár jut egy működési hónapra a különadó megfizetése nélkül (nem szükséges továbbra sem, hogy egyenletes eloszlású legyen a bevétel a hónapok között). A különadót is adóévet követő év február 25-ig (év közbeni megszűnés estén 30 napon belül) kell bevallani (ez nem változott tehát).
#Áttérés
A törvényjavaslat 12.§ – 13.§ között taglalja az ide vonatkozó részletszabályokat. Ennek részletes áttekintésétől e cikkben most eltekintünk.
12.§ (1) „A kisadózói adóalanyiságot megelőzően az Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont az Szja tv. szerinti adózás időszakára esik.”
Vagyis, ha Szja. tv. alól (átalányadózóként vagy tételes költségelszámolóként) megyünk át kata tv. alá, úgy szja alatt (e jogállás megszűnésének napján) szerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan bevételt, amely bevételről szóló számla a teljesítési időpontja alapján szja-s időszakba tartozik.
13.§ (1) „A kisadózói adóalanyiságot megelőzően a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az adóalanyisága megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszakára esik.”
Vagyis, ha a régi Katv. alól megyünk át az új típusú KATA tv.alá (tehát maradunk katások 2022. szeptember 1-je után is), akkor lényegében csak váltás után befolyt bevételekről kell rendelkezni az új szabályok alapján.
#Átmeneti rendelkezések
A változások utáni új katára vonatkozó bejelentkező nyilatkozatokat legkorábban 2022. augusztus 1-jétől lehet megtenni, ami a következő hónaptól hatályosul; ugyanakkor a szeptember 25-ig megtett nyilatkozatok szerint az adóalanyiság szeptember 1-jétől jön létre.
Aki a módosítások hatása miatt „kiszorul” a katából (vagyis aki 2022. augusztus 31-én még kisadózó, de szeptembertől nem kívánja a módosított törvény rendelkezéseit alkalmazni), annak lehetősége van 2022. október 31-ig bejelenteni az Szja tv. 50-56.§-ban szabályozott átalányadózásra való áttérési szándékát a 2022-es adóévre. A bejelentés módját és formáját az adóhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzéteszi.
Azok számára sincs túl sok aggodalomra, akik már „kimaxolták” a katájukat, ugyanis „A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben (…) 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele” meghaladja az adóalanyiság hónapjainak (és tételes adófizetési kötelezettségének hónapjainak) és 1,5 millió forint szorzatának összegét. Ugyanez igaz analóg módon a 2022. szeptember 1-jét követő különadóra is.
A KATA szerinti tételes iparűzési adóban viszont nincs változás (tehát marad székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalap).
#Módosító rendelkezések
Ezek közül csupán egyet szeretnénk kiemelni (ez az egy viszont kellően nagy horderejű):
21. § „Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklet 15. pontjában az „a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy” szövegrész.” E rendelkezés azt jelenti gyakorlatilag, hogy a betéti társaságok a jövőben nem választhatják a KATA-t.
A törvényjavaslat szövege teljes egészében elérhető az alábbi linkről.
Kérdésed van?
Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
