Az alanyi adómentes kerethez hasonlóan az átalányadó kerettel is érdemes mindig naprakész lenni. Ebben a cikkben az átalányadózó vállalkozóknak szóló bevételi értékhatárokról esik szó, melyek figyelembevételére különös gondot kell fordítani. Az átalányadózási módszer ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha az éves bevétele nem lépi túl a meghatározott határokat. Ha a bevétel meghaladja ezt a limitet, a vállalkozó nemcsak hogy egy különadót köteles fizetni, de az átalányadózás lehetőségét is elveszíti, és a VSZJA rendszerébe kerül az adott év egészére vonatkozóan. Nézzük is meg, hogy működik a rendszer, és mire kell különösen figyelnünk!

Átalány keret, és amit tudni kell róla:

A szabályok korábban úgy álltak, hogy ha a vállalkozó elvesztette az átalányadózásra jogosult státuszát, akkor négy évnek kellett eltelnie annak érdekében, hogy ismét választhassa ezt az adózási formát. 2023-tól azonban ez a periódus két évre csökken, így ha valakinek 2023-ban vagy később szűnik meg az átalányadózásra való jogosultsága, akkor két évig nem választhatja ezt az adózási módot.

Az átalányadózásra jogosultak csak akkor maradhatnak ebben a rendszerben, ha bevételeik nem haladják meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2026-ben 38.736.000 Ft. A kiskereskedők számára a limit az éves minimálbér ötvenszerese, tehát 2026-ban 193.680.000 Ft. Érdemes kiemelni, hogy ezeket a határértékeket arányosítani kell év közbeni vállalkozás indítása, szüneteltetése vagy megszüntetése esetén, és ugyanez vonatkozik azokra is, akik a kata rendszeréből váltanak átalányadózásra.

Az átalányadózási szabályok szerint a bevételi összegek pénzforgalmi alapon kerülnek számításba, ami azt jelenti, hogy a bevétel csak akkor tekinthető átalányadónak, ha azt már kifizették.

Ha az év folyamán indított, szüneteltetett vagy megszüntetted a vállalkozásodat, a bevételi értékhatár arányosan, a tevékenység folytatásának napjai alapján kerül kiszámításra. Ezt a szabályt a 2023-as módosítások is fenntartják, és kiterjesztik azokra a vállalkozókra is, akik a kata rendszerből átalányadózásra váltanak.

Nézzünk pár életszerű példát a fentiekre:

1. példa: 2026.02.01-jén kezdted az átalányadózó vállalkozásodat, és év végéig működtetni fogod azt. A minimálbér összege 322.800 Ft. Így összesen 334 nappal számolhatod az időarányos bevételi értékhatárt, ami esetedben 35.446.093 Ft lesz.

2. példa: 2026.01.01. és 2026.12.31. között összesen 2 hónapot szüneteltetsz (legyen a két hónap április és május). A minimálbér összege 322.800 Ft. Így 304 aktív napod lesz 2026. év során, a bevételi értékhatárod pedig 32.266.849 Ft lesz.

3. példa: 2026.01.01. és 2026.04.30. között működteted vállalkozásodat, az átalányadós egyéni vállalkozásod megszűnésének napja 2026.04.30, így az aktív napok száma 120 nap. A rád vonatkozó bevételi értékhatár, 322.800 forintos minimálbérrel számolva 12.735.123 Ft.

Mi történik, ha átlépjük az átalányadó keretet?

Az átalányadózás bevételi értékhatárának figyelése nélkülözhetetlen számunkra, mert ha túllépjük, akkor visszamenőleg elveszítjük az átalányadózás jogosultságunkat.

Ez azt jelenti, hogy visszamenőleg a VSZJA (tételes költségelszámolás) szabályai szerint kell adóznunk az adott évben. Ha év közben váltottunk átalányadózási módszerre, akkor a váltás napjától leszünk VSZJA alanyok.

Mit kell tennünk, ha túllépjük az átalányadózás értékhatárát?

1,  Azonnal nekünk kell állnunk a részletes bevételek és költségek nyilvántartásához, beleértve a pénztárkönyv és egyéb részletező nyilvántartások vezetését is.

2,  Az átalányadózás időszakában keletkezett összes igazolt költséget egyben kell rögzítenünk a nyilvántartásban.

3,  Értesítenünk kell a NAV-ot, hogy túlléptük a bevételi határt és emiatt nem vagyunk továbbra jogosultak az átalányadózásra (‘T101E).

4,  Ha a keret túllépése történt meg, akkor szükségessé válhat korábbi bevallásaink újraértékelése és az esetlegesen felmerülő további adóterhek kifizetése.

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

Tudtad, hogy az alanyi adómentes (AAM) keretbe nem minden bevétel számít bele? Az AAM kisokosunkkal segítünk eligazodni ezen a területen, illetve bemutatjuk az ÁFA körbe kerülés lehetséges formáit is! Nézzük is át, pontosan hogyan működik az AAM keret, és mire kell a leginkább figyelnünk!

I. Az AAM keretbe be nem számítandó bevételek – vezetői összefoglaló

A következő típusú árbevételek nem növelik AAM keretedet, 7+3 pontba összegezve. Ha valamelyik érint, az anyag második részében találod a részletes leírást az egyes esetekhez!

1, Tárgyi eszközként, immateriális jószágként, vagyoni értékű jogként használt termék és szolgáltatás értékesítése, 

2, Új közlekedési eszköz Unión belüli értékesítése

3, Új, vagy rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan(rész) értékesítése

4, Építési telek értékesítése (függetlenül annak korától)

5, A tevékenység közérdekű jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes” bevételek (85.§ (1))

6, A tevékenység egyéb sajátos jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes”, KIEGÉSZÍTŐ jellegű szolgáltatások ellenértékei (86.§ (1) a)-g)): itt lényeges kiemelni a kiegészítő jelleget!, (pl. biztosítási ügynök tevékenysége nem kiegészítő jellegű), 

7, Bizonyos mezőgazdasági bevételek (XIV. fejezet szerinti különös jogállású adózó esetén). 

8, A külföldön teljesült, Unión belüli távértékesítés

+1  Nincs szabályozva jogszabályban, de az a NAV-os gyakorlat, hogy a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások bevételei sem telítik a bevételi keretet (mert itt nem is AAM minőségükben járnak el, így a kapcsolódó input áfát is levonhatják). 

+2 Nincs szabályozva így, de indirekte: a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegeként kapott összeg sem számít bele (még nincs teljesítés),

+3 Bizonyos támogatási, pályázati összegek, hitelek stb. (amik nem ellenértéknek minősülnek; ugyanígy a kaució, kötbér, kátrérítésként kapott bevételek)

II. Nézzük részleteiben!

1, Tárgyi eszközként, immateriális jószágként, vagyoni értékű jogként használt termék  és szolgáltatás értékesítése
A felsorolt formában értékesített termékek és szolgáltatások nem növelik alanyi adómentes kereted, azonban az értékesítés lehet mentes az adó alól, például  személygépkocsi esetében. Használt ingatlan esetében viszont külön szükséges vizsgálni az adókötelessé tételt.

2, Új közlekedési eszköz Unión belüli értékesítése

Mit jelent az új közlekedési eszköz az áfában?

Új közlekedési eszköz:

1. a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;
2. b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert – kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;
3. c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;

 3, Új, vagy rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan(rész) értékesítése

Mit értünk az új, vagy a rendeltetésében, rendeltetési egységeinek számában megváltoztatott ingatlan alatt az áfában?

Olyan ingatlant, amely

–          első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

–          első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

–          első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

4, Építési telek értékesítése (függetlenül annak korától)

5, A tevékenység közérdekű jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes” bevételek (85.§ (1))

1. a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;
2. b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
3. c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
4. d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;
5. e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
6. f) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
7. g) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
8. h) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
9. i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít;
10. j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó, óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is;
11. k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából;
12. l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés
13. la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
14. lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;
15. m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít
16. ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy
17. mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,

 kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;

1. n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet – ilyen minőségében – teljesít;
2. o)  a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat;
3. p) a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
4. pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy
5. pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)–o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá
6. pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint
7. pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.

6, Tárgyi adómentes kiegészítű jellegű szolgáltatások

A tevékenység egyéb sajátos jellege miatti, bizonyos, ún. „tárgyi adómentes”, KIEGÉSZÍTŐ jellegű szolgáltatások ellenértékei (86.§ (1) a)-g)): itt lényeges kiemelni a kiegészítő jelleget!, (pl. biztosítási ügynök tevékenysége nem kiegészítő jellegű), Pl. AAM EV biztosítási ügynöki tevékenységet végez, akkor ha ő ezt fő ügyletként, fő tevékenységként végzi, akkor ebben az esetben nem mondhatjuk azt, hogy ő kiegészítő jelleggel végzi ezt, és ez esetben az e tevékenységből származó bevétele beleszámít az értékhatárba.

1. a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség;
2. b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
3. c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
4. d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását;
5. e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van;
6. f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését;
7. g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;

 7, Bizonyos mezőgazdasági bevételek

Bizonyos mezőgazdasági bevételek (XIV. fejezet szerinti különös jogállású adózó esetén). Kompenzációs felárra jogosult mg-i tevékenységet végző adózók. Tehát, ha van egy AAM őstermelő, aki be van jelentkezve a komp. felár alá (értékesítésekor), akkor a komp. felárra való jogosultság keretében történt értékesítései után kapott ellenértékek nem számítanak bele az értékhatárba. Tehát a felvásárlási jegyes értékesítéseket figyelmen kívül hagyjuk az értékhatár számításánál.

8, A külföldön teljesült, Unión belüli távértékesítés

Ezek jellemzően olyan bevételek, amelyeknek végső vevői, fogyasztói adószámmal nem rendelkező természetes személyek, melyek az eladó tagállamától eltérő tagállamban telepedtek le (ez a termék rendeltetésének a helye is), és az eladónak ebben a tagállamban (a fogyasztás helyén) nincs letelepedettsége.

Azonban, 10.000 eurós értékhatárig választható, hogy e bevételek teljesítési helye belföld legyen (azaz nem a rendeltetési tagállam, hanem Magyarország). Mivel belföldön alanyi adómentességet választottunk, ezért, ha 10.000 euróig élünk a választásunkkal, és belföldi teljesítési hellyel számlázzuk ezeket, akkor az beleszámít az AAM keretbe. 

9. +3 Jolly joker

+1  Nincs szabályozva jogszabályban, de az a NAV-os gyakorlat, hogy a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások bevételei sem telítik a bevételi keretet (mert itt nem is AAM minőségükben járnak el, így a kapcsolódó input áfát is levonhatják). 

+2 Nincs szabályozva így, de indirekte: a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegeként kapott összeg sem számít bele (még nincs teljesítés),

+3 Bizonyos támogatási, pályázati összegek, hitelek stb. (amik nem ellenértéknek minősülnek; ugyanígy a kaució, kötbér, kátrérítés stb)

III. Hogyan kerülünk át alanyi adómentesből ÁFA körbe?

Amikor egy vállalkozás átlépi az alanyi adómentes keretet, azaz az éves nettó árbevétele meghaladja a 12 millió forintot, ezt követő bevételeire már nem alkalmazhatja az alanyi adómentességet, vagyis a számlázandó tételnek megfelelő áfa kulccsal (5%, 18% vagy 27%) növelt bruttó összeget kell a számlára írnia. Fontos tudni, hogy az alanyi adómentes kereted napra arányosított abban az esetben, ha vállalkozásod nem működött január 1-én! A szünetelés tartamával, az év közben való megszűnéssel, a keresőképtelenségi napokra jutó kieső időkkel stb. nem kell arányosan csökkenteni az AAM keret összegét. Ezen keretedet viszont kényelmesen követheted Acounto fiókodból. A keret átlépését be kell jelentenünk az adóhatóságnál, aki az adószámod kilencedik karakterét „1′-es számjegyről „2”-es számjegyre fogja módosítani, így jelezve az áfaköröd módosulását a partnereid felé.

Az áfakörbe való belépés után a vállalkozásnak ÁFA-t kell felszámítania a számláin, és az ÁFA-t meg kell fizetnie az adóhatóságnak. Fontos tudni, hogy az első számlát, és a számla teljesítési ideje alapján képzett sorrendben netto értékben átlépjük a 12 milliós (vagy időarányosan kisebb) keretet, már ÁFA-val növelt összeggel kell kiállítani. Emellett jogosulttá válik vállalkozásunk az áfa levonására is.

Fontos, hogy a vállalkozásnak a belépés időpontjától kezdve az ÁFA hatálya alá tartozó összes számláján szerepeltetnie kell az ÁFA-t, és az áfa bevallásokat is rendszeresen el kell készítenie és benyújtania az adóhatóságnak. Ez utóbbit természetesen az Acounto biztosítja :)