Megváltozott 2022-ben a kötelező iparkamarai hozzájárulás befizetésének rendje.
A korábbi, székhely szerint illetékes Kamarák által kezelt bankszámlaszám helyett idei évtől egy, központi bankszámlára kell utalni az 5.000 Ft/év díjat, 2022. március 31-i határidővel.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára, adószám ÉS „kamarai hozzájárulás” szöveg feltüntetésével.
Amennyiben a vállalkozásának a 2021. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozóan hátraléka van a kamarai hozzájárulás megfizetése vonatkozásában, úgy azt változatlanul a székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara felé szíveskedjen rendezni.
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
[UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2022.07.11. 18:40] Jelentősen átalakul, így egyre élhetőbb adózási formát kínál 2022-től az átalányadózás az egyéni vállalkozók számára. Mutatjuk a részleteket! [törvényjavaslat teljes szövege itt] Az átalányadó előnyeinek kihasználásához hozd létre ingyenes Acounto fiókodat!
Három nagy területen hoz egyszerűsítéseket, így kedvező változásokat az átalányadó január 1-jétől.
1. Átláthatóbb költséghányadok
A korábbiaktól eltérően jövőre, számosságát tekintve mindössze háromféle százalékos, elismert költségátalány közül lehet választani majd az átalányadózásban (a korábbi négy vagy nyolc helyett). Struktúrájukban ezek úgy épülnek fel, hogy vagy egy általános, 40%-os átalánymérték, ami bármely tevékenységre kiterjed, és ezen felül van két „kedvezményezett kulcs”: 80% és 90%. A 90%-os mérték alá kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozhat. Lássuk, mely tevékenységek tartoznak a 80%-os mérték alá. 80%-os átalányadó vonatkozik az alábbi tevékenységekre: az adóév egészében kizárólag az itt felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó a jövedelmét a bevételből 80 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem):
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállítás, építőipari kivitelezés
mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás és zöldterület-kezelés
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.
2. Magasabb bevételi értékhatár
Jövő évtől az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást, akinek az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér (167.400 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot, továbbá a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér (200.000 Ft x 12 hónap) tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot. Ezek az értékek vonatkoznak a 40%-os és 80%-os átalánymértékekre. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél (90%) a fenti értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak: az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 100 440 000 forintot, és a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.
3. Megjelenik az adómentes jövedelemrész
Adómentes lesz az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része (1 200 000 Ft), és e jövedelemrész levonható az átalányban megállapított jövedelemből, ha az meghaladja a mentes részt, így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot.
A mentesítő szabály értelmében:
40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint, 80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint, 90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint bevételig nem kell szja-t fizetni. A főállású egyéni vállalkozóknak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti tb. járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetniük az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülnek.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér (12 x 200.000 Ft) felét (2022-ben 1,2 millió forintot) nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó rész után kell fizetni.
Az adóelőleget az átalányadózó köteles negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.
Példa: ha már januárban eléri a jövedelem a mentesített határt, akkor az alábbiak szerint kell eljárni. Januári bevétel 2.500.000 Ft. Költséghányad 40%. Jövedelem = 1.500.000 Ft (60%). Adóalap = 1.500.000 Ft – 1.200.000 Ft = 300.000 Ft, ez lesz az alapja az szja-nak, tbj-nek és szochonak. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni főfoglalkozás esetén a minimum járulék és szocho alapokra! Esetünkben a 300.000 Ft-os adóalap meghaladja mind a 260.000 Ft-os tb. járulékalapot, mind pedig ennek 112,5%-a után megállapított szocho alapot (kb. 290.000 Ft), így a valós jövedelem (adóalap) után kell megfizetni a közterheket. Ha az adóalap csak 190.000 Ft lenne, akkor a garantált bér, illetve ennek felszorzott értéke után kellene megfizetni a tb. járulékot és szochot, viszont az szja-t a valós adóalap után.
Az adóalap után fizetendő adók és járulékok
Megjegyzendő, hogy összevonás alá kerül az így megállapított jövedelem, tehát szja kedvezmények érvényesíthetőek (Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye; 25 év alatti fiatalok adómentessége [2022-es hatálydátummal]; személyi kedvezmény; első házasok kedvezménye; családi kedvezmény)!
A jövedelem után kell fizetni 15% szja-t 18,5% társadalombiztosítási járulékot 13%-os szociális hozzájárulási adót (2022-es adómérték) Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség (9%) nincs.
Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg: az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség. Természetesen az átalányadózókra is vonatozik a koronavírus járvány miatt bevezetett 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény.
Álljon itt két példa a fentiek alapján!
Figyelemmel kell lenni arra az körülményre, ha adott hónapban nincs bevétele a vállalkozónak! Ebben az esetben szja alap nem képződik, viszont ha főfoglalkozásúnak minősül az egyéni vállalkozó, a minimum járulék és szocho alap szerinti közterheket meg kell fizetni! Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos hallgatóként) nincs ilyen kötelezettség: itt a valós bevételből kell kiindulni a közterhek megállapításakor.
Megjegyzendő továbbá, hogy ÁFA fizetési kötelezettség szóba kerülhet, hiszen a két értékhatár (átalányadózásra vonatkozó 24 millió Ft és alanyi mentességre értelmezett 12 millió Ft) eltér, mi több, a bevétel szerzésének időpontja is eltér a két adónemben: míg az átalányadózásban a bevételek pénzügyi kiegyenlítettsége alapján tekintendő megszerzettnek (befolytnak) az adott bevétel, addig az ÁFA adónemben a számlában foglalt gazdasági esemény tényleges, tényállásszerű megvalósulása (az ügylet teljesedése) okozza a bevétel megszerzésének beálltát.
Az adminisztrációs terhek ugyanakkor magasabbak a KATA adózási módhoz viszonyítva, ugyanis az átalányadózásban havi járulékbevallást kell benyújtani, még akkor is, ha nincs fizetendő adó és járulék (azaz nullás a bevallás). Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani (főszabályként bevételi nyilvántartást kell vezetni, ugyanakkor erősen javasolt a költségszámlák megőrzése, még akkor is, ha ezek elszámolására nincs mód az átalányadózásban).
Érdemes a választást megfontolni, hiszen ha valaki a KATA alól esik ki, azt a tárgyévben és a követő adóévben nem választhatja újra, ellenben az átalányadózásnál ez hosszabb „büntetést” jelent: 4 adóévig nem választható újra az átalányadó.
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
Összegyűjtöttünk néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló esetkört 2021 december 31-i bejelentési határidőhöz kapcsolódva, amit érdemes figyelemmel kísérni. Ellenőrizd, hogy ne maradj le semmiről!
Pénzforgalmi ÁFA
Általános szabályok szerinti áfa helyett a pénzforgalmi elszámolást választása, valamint a korábbi pénzforgalmi elszámolást választók visszatérése a „normál” szabályok alá. Ha 2022. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra szeretnénk áttérni, vagy az alól szeretnénk visszatérni, e választásunkat 2021. december 31-ig tudjuk megtenni.
Alanyi adómentesség
A különleges jogállás alá való bejelentkezés is jogvesztő; Ha az adózó választani szeretné az alanyi adómentességet, vagy azt a továbbiakban nem szeretné alkalmazni, erre vonatkozó szándékát adóé végéig, december 31-ig tudja jelezni az adóhatóság felé. Egy adóévre lehet választani, ugyanakkor értékhatár-átlépés útján adóév folyamán át lehet „esni” az általános szabályok alá az alanyi adómentességből.
Társasági adó
A kiegészítő támogatás (adókedvezményre jogosító) pénzügyi teljesítésének határideje december 31. E határidő elmulasztása után csak a kedvezmény egy részét (vagy nullát) lehet érvényesíteni.
Személyi jövedelemadó
VISSZADO nyomtatvány kitöltésének határideje annak érdekében, hogy a 2021-ben befizetett szja egy részét (legfeljebb 809.000 Ft-ot) 2022. február 15-ig a NAV kiutalja. Kinek kell kitöltenie? Például ha az édesanya kapja a családi pótlékot, akkor neki nem; de a házastársának igen, azért, hogy február 15-ig megkapja az adóvisszatérítés összegét.
+1 kakukktojás: KATA
Bár a KATA vagy az egyéni vállalkozók átalányadózása alá való bejelentkezés nem jogvesztő december 31-i dátummal, érdemes ugyanakkor megfontolni a január 1-i indulást az értékhatár arányosítása miatt :)
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
Fontos határidő közeleg a 2022. február 15-i személyi jövedelemadó visszatérítéssel kapcsolatban: azok az adózók, akik jogosultak az szja visszatérítésre (erről lásd korábbi cikkünket), de a NAV nem ismeri az adataikat (mert pl. bár jogosultak családi pótlékra, de a házastársnak folyósítják az ellátást), nekik érdemes kitölteni a fenti nyomtatványt annak érdekében, hogy a visszatérítést február 15-ig kiutalja a NAV.
Ebben a bejegyzésben összeszedtük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kérdéseket hat pontban:
1. Mire szolgál a VISSZADO nyomtatvány (nyilatkozat)?
Nyilatkozni tudunk ennek segítségével az adóvisszatérítésre való jogosultságunkról, illetve az ehhez szükséges adatokról (alapértelmezetten a NAV a családi pótlékot folyósító intézettől kapja meg az adatokat, így aki e nyilvántartásban nem szerepel, annak a személynek az adatai nem ismeretesek a NAV számára).
2. Kinek nem kell kitölteni a nyilatkozatot?
Akinek folyósítják a családi pótlékot, nem kell nyilatkoznia, mert az ellátást juttató szervtől a NAV megkapja a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor az adó-visszatérítést a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra fizeti ki, ahova a családi pótlék érkezik.
3. Ki(k)nek kell nyilatkoznia?
Azoknak, akiknek az adatai nem állnak teljes körűen a NAV rendelkezésére ahhoz, hogy 2022. február 15-ig megkaphassák az adó-visszatérítést.
Így tehát különösen annak, aki:
családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám.
magzat után jogosult várandós nő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa. A NAV az ő – kiutaláshoz szükséges – adataikat nem ismeri.
aki rokkantsági járadékban részesül, és év közben ő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója érvényesíti a családi kedvezményt. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
kisadózóként bejelentett magánszemély, és nem kap családi pótlékot. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
máshova kéri az adó-visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja.
4. Miről lehet nyilatkozni?
A VISSZADO-n a magánszemély nyilatkozhat a családi kedvezményre jogosító gyermekek adatairól, azaz azoknak a gyermekeknek az adatairól, aki után családi pótlékra jogosult, a várandósság tényéről, ha a családi kedvezményre magzat után jogosult, a jogosultság jogcíméről, azaz arról, hogy a családi kedvezmény
gyermek után,
magzat után,
rokkantsági járadékban részesülőként,
családi pótlékra saját maga után jogosultként illeti meg.
Ezeken felül: a családi kedvezményre jogosult másik fél (házastárs, közjegyzői nyilvántartásban szereplő élettárs vagy bejegyzett élettárs) adatairól, az adó-visszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatról (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím. A kettő közül csak az egyiket kell beírni).
A nyilatkozaton a visszatérítés alapjául szolgáló jövedelemről nem lehet nyilatkozni.
5. Hogyan nyújtsd be a nyilatkozatot?
Online: a NAV honlapján az Szja-visszatérítés rovatból (https://szjavissza.hu), a „Nyilatkozat” gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Adó-visszatérítés csempére kell kattintani.
(Papír alapon vagy ANYK programmal): A nyomtatvány papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról.
6. Ha elmulasztod a határidőt
A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az adó-visszatérítést 2022. május 20-ig.
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
Egyre szélesedik az a kör, aki visszakaphatja a 2021-ben befizetett (levont) adóelőlegének egy részét jövő év februárjában (rendkívüli adó-visszatérítés néven is lehet találkozni vele). Mutatjuk a legújabb részleteket, összefoglalva.
Kinek jár a visszatérítés?
Főszabályként annak a személynek jár az szja visszatérítés, aki családi pótlékra jogosult. Szja. tv. 29/A.§ rendelkezik ezekről az alanyokról, e szerint:
aki családi pótlékra jogosult (vagy jogosult lenne), jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa,
a várandós nő (a magzat után, a várandósság 91. napjától), és vele közös háztartásban élő házastársa,
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) (vagy közös háztartásban élő hozzátartozó),
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy közös háztartásban élő hozzátartozó),
+ egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó jogosultak (ekho)
+ kata szerint adózó jogosultak (kisadózó vállalkozók tételes adója)
Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza. Fontos, hogy a külön adózó jövedelmek után megállapított szja NEM jár vissza (pl. lakás értékesítés, osztalék, tőzsdei ügyletek nyeresége stb).
Az alábbi tevékenységekből származó jövedelmek után megállapított, levont, megfizetett adó jár vissza
Önálló tevékenység (pl. megbízási jogviszonyból származó megbízási díj, gazdasági tevékenység magánszemélyként, egyéni vállalkozói kivét, őstermelői tevékenység, magánszálláshely-szolgáltatás stb).
Nem önálló tevékenység (pl. munkabér, közfoglalkoztatási bér, egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszeg feletti része stb).
Egyéb jövedelem (pl. értékpapír- juttatás)
A visszatérítés mértéke
Visszatérítés mértékének maximuma: 2020. december hónapban megállapított, éves szinten átlagolt, havi átlagbér (= 450.000 Ft kb) tizenkétszeresének az adójára (15%) jutó összeg. Ez hozzávetőleg 809.000 Ft
Hogyan kapjuk meg?
A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót. Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést.
Nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és
a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból
a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja a visszatértést.
A KATA-sok és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést. A december 31-i határidő nem jogvesztő, a bevallásban is visszakérhető az adó! Nyilatkozat nyomtatványa: „VISSZADO”. 2021. 10. 31-től van lehetőség elektronikusan vagy papír alapon benyújtani.
További információk, illetve Q&A rovat az alábbi, NAV-os tajékoztató oldalon érhető el:
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
Amennyiben Helyi Iparűzési Adó (HIPA) köteles településen van székhelyed, vagy telephelyed, szeptember 15-e fontos határidő: ekkor kell „feltölteni” a vállalkozásodra rótt adóelőleggel önkormányzati adófolyószámlád. Mutatjuk mi a feladat!
Ügyintézés bejelentkezéssel menüpont, majd átirányít a felület a KAÜ ügyfélkapus bejelentkezés lehetőségére.
2. Szerepkörváltás!
Alapbeállításként minden esetben az ügyfélkapuhoz rendelt magánszemély nevében tudunk bejelentkezni, de ha cég nevében vagy egyéni vállalkozó nevében szeretnénk eljárni, akkor szükséges szerepkört váltanunk a bejelentkezést követően. Válasszunk a legördülő menüből a „Cég nevében” vagy a „Saját néven (egyéni vállalkozóként)” lehetőségek közül, majd töltsük ki az adószám mezőt, és Szerepkörváltás!
3. Adóegyenleg lekérdezés, letöltés
Ha több önkormányzatot is érint a telephelyünk/székhelyünk, akkor először válasszuk ki az önkormányzat kereső menüpontnál az önkormányzatot!
Kérjük töltsd le a számlaegyenleget és küldd be a [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailcímünkre!
4. Adóelőleg elutalása
Ha azonosítottad az összeget, már nincs más dolgod, mint kártyával kifizetni vagy elutalni önkormányzatod bankszámlaszámára! A határidő minden esetben 2021.09.15! (ne feledd, a bankszámla utalások már szinte azonnal átmennek, tehát 15-én éjfélig bármikor tudod utalni)
Kérdésed van?
Ha bármilyen kérdésed van, vagy nem értesz valamit, kérjük azonnal fordulj on-line ügyfélszolgálatunkhoz a [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailcímünkön, vagy Messengeren! Vagy foglalj időpontot Velünk itt:
Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.
