Aktuális cikkünkben azon Ügyfeleink átalányadózását mutatjuk be, akik a 40%-os költséghányadot alkalmazzák tevékenységük során. Ők pl. az orvosok, ügyvédek, ételfutárok, biztosításközvetítők, pénzügyi tanácsadók, ingatlanközvetítők, gyógymasszőrök, vagy olyan vállalkozók, akik bár kiskereskedelmi tevékenységet is, vagy a törvény által a 80%-os kulcsa alá sorolt tevékenységet is végzik, de ezeket nem kizárólagosan: azaz más tevékenységekből is származik bevételük.

Próbáld ki az Acounto átalányadózást!

Nézzük, milyen adókötelezettségeket kell teljesíteni!

A 45%-os adókulcsot alkalmazó főfoglalkozású vállalkozók esetében az szja (mellékállásban TBJ és szocho) mentes BEVÉTELI értékhatár 2026-ban 3.521.454 Ft / év!

Hogyan használjam az Acounto átalányadó kalkulátort?

Az Acounto átalányadó kalkulátorban be tudod írni teljes éves bontásban tervezett bevételeidet, majd ezen adatok, illetve tevékenységedből fakadó költségátalány kulcs alapján láthatod a várható adókat és járulékokat! Ne feledd, helyi iparűzési adó terheid is keletkezhetnek, illetve szükséges gondoskodnod az 58-as bevallás beadásáról is, melyet az Acounto Egyéni csomagjában minden ügyfelünk számára biztosítunk!

Acounto átalányadó kalkulátor

Meddig lehet áfamentes a jövedelem és milyen kedvezmények vannak?

FONTOS! Az alanyi ÁFA mentesség választásának lehetősége  20.000.000 Ft/év forgalomig van lehetőség ÁFA nélkül számlázni. Ha ez az összeg átlépésre kerül, akkor be kell jelentkezni áfakörbe. (Ezt tört év esetén a működés napjaira kell arányosítani!).

Az 1.936.800 Ft-os jövedelemszintig terjedő szja mentesség itt is él tehát (hasonlóan a 80% és 90%-os kulcsokhoz), mellékállású egyéni vállalkozó esetében pedig e jövedelemszintig TBJ és szocho sem terheli a bevételeket! Ez továbbra is nagy előnye az átalányadózásnak 2022-ben!

Főfoglalkozású, 45%-os átalánykulcs alá tartozó egyéni vállalkozó év elejétől / alakulástól számított, göngyölt 3.521.454 Ft/év bevétel alatt SZJA-t nem fizet, azonban TB járulékot és szochot (ez utóbbit magasabb adóalap után) legalább a minimálbér (bruttó 322 800 Ft) vagy a garantált bérminimum (bruttó 373 200 Ft) után meg kell fizetnie. A munkaügy és a NAV álláspontja alapján egy kereskedőnek legalább az utóbbit kell választania. Tapasztalatunk alapján a minimálbér utáni kalkulációt nem nézik jó szemmel a hatóságok.

A saját jogon nyugdíjas (öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, és nyugalmazását kérő, vagy nők kedvezményes nyugdíja okán) a jövedelme után csak SZJA-t köteles fizetni!

És még egy jó hír: az SZJA kedvezmények (25 éven alattiak SZJA mentessége, családi adókedvezmény, személyi kedvezmény tartós betegség esetén, 4 gyerekes anyák adókedvezménye) érvényesíthetők az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében is!

Mit és mikor kell fizetnem?

A TBJ és szocho utalása havonta esedékes, erről bevallást is kell készíteni. A vállalkozó az SZJA-ra negyedévente köteles előleget fizetni, viszont ez nem kerül bevallásra, így előírásként sem fog megjelenni az adófolyószámlán. A befizetett előleg az éves SZJA bevallásban kerül elszámolásra.

Próbáld ki az Acounto átalányadózást!

Milyen további terheim lehetnek?

Iparűzési adófizetési kötelezettség (IPA) is felmerülhet, ha a székhely/telephely szerinti település úgy rendelkezik. Ilyenkor az adó alapját az éves, átalányban megállapított jövedelem 120%-a képezi. Az adókulcs maximum 2% lehet. Az adófizetési és bevallási határidő adóévet követő év május 31-e, azonban adóelőleg-fizetési kötelezettség év közben is fennállhat. Fontos, hogy az átalányadósokra testre szabott, kedvező IPA megállapítási mód jogvesztő, ezt a bevallási határidőig lehet csak választani!

Az átalányadó mértéke

Nézzünk néhány egyszerű példát (adókedvezményekkel most külön nem foglalkozunk):

Főállású, minimálbér, éves bevétel 12.000.000 Ft, (havi 1.000.000 Ft), 45%-os költséghányad

(megjegyzés: helyi iparűzési adó még felmerülhet, fentiek szerint)

Főállású, minimálbér, éves bevétel 36.000.000 Ft, (havi 3.000.000 Ft), 45%-os költséghányad

(megjegyzés: helyi iparűzési adó még felmerülhet, fentiek szerint)

Nézzünk egy szemléltető táblát a jövedelmek egyenlőtlen időbeli eloszlásának adóhatásaira!

(A táblában főfoglalkozású egyéni vállalkozót mutatunk be, mellékállásúnál nincs jelentősége a bevételek időbeliségének).
Jól látható, hogy milyen nagy kilengéseket tud okozni az adóterhelésben pusztán az a tényező, hogy egy adott bevétel főfoglalkozású vállalkozó esetében mikor realizálódik (folyik be).

A táblában szereplő mindkét esetben a vállalkozó azonos, 9 millió forint nagyságú bevételt szerez az adóévben, a két eset közti különbség csupán annyi, hogy az adott hónapok között e bevétel hogyan oszlik meg. Mintegy 6 százalékponttal magasabb az első esetben a tényleges adókulcs abból adódóan, hogy a bevételek tendenciájukban egyenetlenül, szezonálisan folynak be.

E jelenség annak tudható be, hogy főfoglalkozású vállalkozó esetében a törvény a „nullás”, illetve alacsony jövedelmű hónapokra is előír egy kötelezően befizetendő minimum adó-, és járulékterhet.

Automatizált átalányadó fizetés az Acountoval

Az Acounto minden átalányadózó számára automatizált könyvelési szolgáltatást biztosít.

Hozd létre Acounto fiókod, kösd be a NAV Onlineszámla rendszerét, számlázódat, illetve bankodat és valós időben számoljuk fizetendő adódat és járulékaidat. A hónap végén kiértesítünk a fizetendőkről, illetve benyújtjuk az adóbevallásaidat is!

Próbáld ki az Acounto átalányadózást!

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

Aktuális cikkünkben vendéglátós, fényképész, fodrász, szervizes, futár, taxis, építőipari, mezőgazdasági vagy feldolgozóiparban dolgozó vagy az előbbiekben nem említett, de a lenti listában felsorolt tevékenységekben érdekelt Ügyfeleinknek kínálunk megoldási javaslatokat adózásukra 2026-ban.

Próbáld ki az Acounto átalányadózást!

Kik vehetik igénybe a 80%-os költséghányadot?

80%-os átalányadó vonatkozik az alábbi tevékenységekre: az adóév egészében kizárólag az itt felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó a jövedelmét a bevételből 80 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem):

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

Fontosnak tartjuk jelezni, hogy ezen listában nem szerepel az ételfutárok által használt TESZOR kód (53.20.12 Étel házhozszállítása), így meglátásunk szerint sajnos a futárok – egyelőre – ebből a körből kimaradtak.

Az a) – k) pont közötti tevékenységek esetében tehát 80%-os költséghányadot választhatsz, amihez éves 38.736.000 forintos bevételi értékhatár tartozik 2026-ban (ezt tört év esetén a működés napjaira kell arányosítani!).

Meddig lehet áfamentes a jövedelem és milyen kedvezmények vannak?

FONTOS! Az alanyi ÁFA mentesség választásának lehetősége nem változott 20.000.000 Ft/év forgalomig van lehetőség ÁFA nélkül számlázni. Ha ez az összeg átlépésre kerül, akkor be kell jelentkezni áfakörbe. (Ezt tört év esetén a működés napjaira kell arányosítani!).

Szintén nagy előnye az átalányadónak, hogy van egy adómentes része: 1.936.800 Ft/év JÖVEDELEMIG (nem egyenlő a bevétellel!) nem kell SZJA-t fizetni, mellékállásban végezve a tevékenységet pedig TBJ és szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: szocho) sem terheli az egyéni vállalkozást e határig, tehát teljesen köztehermentes lehet így az első 9.684.000 Ft/év BEVÉTEL (iparűzési adó viszont felmerül).

Főfoglalkozású, 80%-os átalánykulcs alá tartozó egyéni vállalkozó év elejétől / alakulástól számított, göngyölt 9.684.000 Ft/év bevétel alatt SZJA-t nem fizet, azonban TB járulékot és szochot (ez utóbbit magasabb adóalap után) legalább a minimálbér (bruttó 322.800 Ft) vagy a garantált bérminimum (bruttó 373.200 Ft) után meg kell fizetnie. A munkaügy és a NAV álláspontja alapján egy kereskedőnek legalább az utóbbit kell választania. Tapasztalatunk alapján a minimálbér utáni kalkulációt nem nézik jó szemmel a hatóságok.

A saját jogon nyugdíjas (öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, és nyugalmazását kérő, vagy nők kedvezményes nyugdíja okán) a jövedelme után csak SZJA-t köteles fizetni!

És még egy jó hír: az SZJA kedvezmények (25 éven alattiak SZJA mentessége, családi adókedvezmény, személyi kedvezmény tartós betegség esetén, 4 gyerekes anyák adókedvezménye) érvényesíthetők az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében is!

Mit és mikor kell fizetnem?

Az TB és szocho utalása havonta esedékes, erről bevallást is kell készíteni. A vállalkozó az SZJA-ra negyedévente köteles előleget fizetni, viszont ez nem kerül bevallásra, így előírásként sem fog megjelenni az adófolyószámlán. A befizetett előleg az éves SZJA bevallásban kerül elszámolásra.

Próbáld ki az Acounto átalányadózást!

Milyen további terheim lehetnek?

Iparűzési adófizetési kötelezettség (IPA) is felmerülhet, ha a székhely/telephely szerinti település úgy rendelkezik. Ilyenkor az adó alapját az éves, átalányban megállapított jövedelem 120%-a képezi. Az adókulcs maximum 2% lehet. Az adófizetési és bevallási határidő adóévet követő év május 31-e, azonban adóelőleg-fizetési kötelezettség év közben is fennállhat. Fontos, hogy az átalányadósokra testre szabott, kedvező IPA megállapítási mód jogvesztő, ezt a bevallási határidőig lehet csak választani!

Az átalányadó mértéke

Nézzünk néhány egyszerű példát (adókedvezményekkel most külön nem foglalkozunk):

Főállású, minimálbér, éves bevétel 20.000.000 Ft, (havi 1.666.666 Ft), 80%-os költséghányad. Ez éppen az alanyi adómentességi értékhatár az áfában, 2026-ban

(megjegyzés: helyi iparűzési adó még felmerülhet, fentiek szerint)

Jól látható, hogy mellékállásban és nyugdíjasként adómentes a tevékenység (kiv. IPA), és a főállású egyéni vállalkozó is csak a garantált bérminimum adóját fizeti meg.

Főállású, garantált bér, éves bevétel 36.000.000 Ft, (havi 3.000.000 Ft), 80%-os költséghányad

(megjegyzés: helyi iparűzési adó még felmerülhet, fentiek szerint)

Mellékállásban a “ténylegesen” elért jövedelem után fizet adót a vállalkozás, de a főállásban továbbra is meg kell fizetni a minimum járulékokat.

Automatizált átalányadó fizetés az Acountoval

Az Acounto minden átalányadózó számára automatizált könyvelési szolgáltatást biztosít.

Hozd létre Acounto fiókod, kösd be a NAV Onlineszámla rendszerét, számlázódat, illetve bankodat és valós időben számoljuk fizetendő adódat és járulékaidat. A hónap végén kiértesítünk a fizetendőkről, illetve benyújtjuk az adóbevallásaidat is!

Próbáld ki az Acounto átalányadózást! 

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

Ha KATA-s webáruházak, aki szeretnének céges vevőket is kiszolgálni, nem tudnak a továbbiakban működni. Számukra az átalányadó egy reális megoldás lehet, melyre automatizált könyvelési megoldást is biztosít az Acounto!

Próbáld ki az Acounto átalányadózást ingyen!

Mekkora átalányadós költséghányadot választhatsz?

Ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, a jogszabály 3 költséghányadot is elérhetővé tesz: 45, 80 és 90 százalékos kulcsot. Ez azért fontos, mert ennyivel csökkentheted adóalapodat! A 90%-os kulcsra azok az egyéni vállalkozók jogosultak, aki főtevékenységként és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. A kiskereskedelmi tevékenységek közé tartozik például az internetes csomagküldő kiskereskedelem (webshop) is!

Az átalányadó választásának van korlátja. Ez a 90%, kiskereskedelmi határ esetén a mindenkori minimálbér éves összegének 50-szerese, 2026-ban 193.680.000 Ft/év.

Meddig lehet áfamentes a jövedelem és milyen kedvezmények vannak?

FONTOS! Az alanyi ÁFA mentesség választásának lehetősége nem változott, de már  20.000.000 Ft forgalomig van lehetőség áfa nélkül számlázni. Ha ez az összeg átlépésre kerül, akkor be kell jelentkezni áfakörbe.

Szintén nagy előnye az átalányadónak, hogy van egy adómentes része: 1.936.800 Ft/év jövedelemig nem kell SZJA-t fizetni, mellékállásban végezve a tevékenységet pedig TB-t és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni, tehát teljesen köztehermentes lehet így az első 19.368.000 Ft forgalomig.

Főállású webshop üzemeltető egyéni vállalkozó 19.368.000 Ft forgalom alatt SZJA-t nem fizet, azonban TB járulékot és szocho adót legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetnie. A munkaügy és a NAV álláspontja alapján egy kereskedőnek legalább az utóbbit kell választania. Tapasztalatunk alapján a minimálbér utáni kalkulációt nem nézik jó szemmel a hatóságok.

A saját jogon nyugdíjas (öregségi vagy nők kedvezményes nyugdíja okán) jövedelme után csak SZJA-t köteles fizetni!

És még egy jó hír: az SZJA kedvezmények (25 éven alattiak SZJA mentessége, családi adókedvezmény, személyi kedvezmény tartós betegség esetén, 4 gyerekes anyák adókedvezménye, 30 év alatti kétgyermekes anyák kedvezménye) érvényesíthetők az átalányadózó vállalkozó esetében is!

Mit és mikor kell fizetnem?

Az TB és szocho utalása havonta esedékes, erről bevallást is kell készíteni. A vállalkozó az SZJA-ra negyedévente köteles előleget fizetni, viszont ez nem kerül bevallásra, így előírásként sem fog megjelenni az adófolyószámlán. A befizetett előleg az éves SZJA bevallásban kerül elszámolásra.

Próbáld ki az Acounto átalányadózást ingyen!

Milyen további terheim lehetnek?

Az éves eredmény alapján iparűzési adó kötelezettség is felmerülhet, ha a székhely szerinti település úgy rendelkezik, ilyenkor az adó alapja az átalányadó szerinti jövedelem 120%-a lesz. Az adókulcs maximum 2% lehet. Ezt az adót minden év május 31-ig kell megfizetni. A befizetést zt követő szeptemberben és márciusban, a számított összeg (melyik számított összeg? Amit május 31-én befieztett vagy ami azóta számításra került?) alapján előleg fizetési kötelezettség is fennáll.

Az átalányadó mértéke

Nézzünk néhány egyszerű példát (adókedvezményekkel most külön nem foglalkozunk):

Főállású, minimálbér, éves bevétel 180.000.000 Ft, (havi 15.000.000 Ft), 90%-os költséghányad:

(Megjegyzés: Helyi iparűzési adó még felmerülhet)

Jól látható, hogy mellékállásban és nyugdíjasként adómentes a tevékenység, és a főállású egyéni vállalkozó is csak a garantált bérminimum adóját fizeti meg.

Főállású, minimálbér, éves bevétel 24.000.000 Ft, (havi 2.000.000 Ft), 90%-os költséghányad:

(Megjegyzés: Helyi iparűzési adó még felmerülhet)

Mellékállásban a “ténylegesen” elért jövedelem után fizet adót a vállalkozás, de a főállásban továbbra is meg kell fizetni a minimum járulékokat.

Automatizált átalányadó fizetés az Acountoval

Az Acounto minden átalányadózó számára automatizált könyvelési szolgáltatást biztosít.

Hozd létre Acounto fiókod, kösd be a NAV Onlineszámla rendszerét, számlázódat, illetve bankodat és valós időben számoljuk fizetendő adódat és járulékaidat. A hónap végén kiértesítünk a fizetendőkről, illetve benyújtjuk az adóbevallásaidat is!

Próbáld ki az Acounto átalányadózást ingyen!

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt a mai napon napvilágot látott és országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat alapján egy merőben új megszövegezésben köszönthetjük, akár már a holnapi napon. Megítélésünk szerint az átalányadó jó alternatíva lesz sok vállalkozás számára. A tv. tartalmát tekintve lényegében egy új adónem született, csak az elnevezés maradt a régi.

#A lényeg

Összegezve: szakmai várakozásaink alapján a vállalkozások jelentős hányada – egyszerűen a tevékenységük jellegéből fakadóan – elhagyni kényszerül e közel tíz éves, korábban nagy népszerűségnek örvendő, méltányos adónemet.
Nyugodt szívvel és szakmai megalapozottsággal ajánljuk mindenki figyelmébe az Szja. tv. által szabályozott átalányadó lehetőségét mint a KATA versenyképes alternatíváját, melyről egy korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:

Tudj meg többet a KATA alternatívájáról, az átalányadóról itt: https://acounto.com/atalanyado-2022/

Azon kedves Ügyfeleinknek, akik esetleg az átalányadó értékhatárain kívül esnek, megfontolandó megoldási javaslatként egy társas vállalkozás létrehozását ajánljuk első körben a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozással szemben.
Tudj meg többet a KIVA-ról itt: https://acounto.com/kiva/

Most pedig nézzük a KATA tv. módosításának részleteit!

 #Adóalany személye

Első jelentős változás az adóalany személyiségében keresendő: „Az adó alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó”. Vagyis azok az ügyfelek, akik korábban mellékállású kisadózók voltak, szeptember 1-jét követően mellékállásban bizonyosan nem folytathatják kisadózóként tevékenységüket. Az igénybe vehető ellátások köre ennek következtében értelem szerűen a Tbj. szerinti biztosítotti státusszal azonos: „A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül. (…) Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint.”

#Kifizetőtől származó bevétel

Nagyon lényeges változás, hogy az adóalanyiság megszűnésének törvényi tényállásai kibővültek, így az adóalanyiság megszűnik – a bevétel megszerzését megelőző nappal – többek között akkor is (a korábbi megszüntető tényállások ismertetésétől most eltekintünk), ha [5.§ (1) g)] „a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.”
Ez nagyon erős feltétele a KATA-ban maradásnak! Azt jelenti, hogy a kisadózó abban az esetben is kikerül a KATA hatálya alól, ha belföldi vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt. Pl. ha a kisadózó egyéni vállalkozás egy belföldi kft-nek számláz, akkor a bevétel megszerzését megelőző napon megszűnt az adóalanyisága a KATA-ban. Mindez tehát azt jelenti, hogy aki nem B2C piacon mozog (vagyis aki nem csak lakossági ügyfelek, végső felhasználók, magánszemélyek részére értékesít, nyújt szolgáltatást), az kiesett az új típusú KATA adóneméből. Ennek adminisztratív lebonyolítása véleményünk szerint nem kis feladat lesz.
A kifizetőtől származó bevétel megszerzése esetén további kötelezettséget ír elő a törvényjavaslat; Az így szerzett bevételt ugyanis 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. E kötelezettség elmulasztása esetén akár mulasztási bírság kiszabásának is van helye, bár ezt így konkrétan nem találtuk meg a javaslatban. Nem érdemes elmulasztani egyébként sem e bejelentést a kifizetőtől származó bevételről, hiszen az online számlaadat-szolgáltatás intézményén keresztül befutnak az adatok a hatósághoz, így tulajdonképpen a mulasztás monitorozása a hatóság oldaláról szinte automatikus.
Az ugyanazon kifizetőtől származó bevételek nagyságát eddig a 3 millió forintos korlát miatt kellett követni, a változások után pedig az új típusú adóalanyiság során azért kell majd figyelemmel kísérni azt, hogy ne essünk ki az adónem hatálya alól.
Az adóhatóság által kiállított jövedelemigazoláson továbbra is a KATA bevallás szerinti bevétel 60%-a minősül jövedelemnek (ez tekinthető tehát egyfajta hitelfedezeti értéknek).

#Adó mértéke

Az adó mértékében is számottevő változások történtek. Hozzá kell azonban tenni, hogy az első bekezdésben ismertetettek alapján (adóalany személye) az adó mértékében bekövetkező változás nem szabad, hogy meglepetésként érjen, hiszen a jövőben csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATA alany, ez pedig eddig is legalább havi 50 ezer forintos tételt jelentett. „A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.” Vagyis, a korábbi 25 ezer forintos, valamint az emelt összegű, 75 ezer forintos adómérték már nem választható; egységes lett az adó mértéke.

#Bevételi értékhatár (keretösszeg)

A bevételi értékhatár (amit a törvény keretösszegnek hív) is változott, ez a korábbi 12 millió forintos összegről 18 millió forintra emelkedett. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy jelen ismereteink alapján az áfában az alanyi adómentességi értékhatár maradt 12 millió forint, így a jövőben bizonyosan nem atipikus jelenség lesz az „áfás katás egyéni vállalkozó”. Nota bene, az áfa értékhatárt és a kata bevételi értékhatárt tört adóév esetén időben máshogy kell arányosítani (előbbit napra, utóbbit hónapra).
A 40%-os mértékű különadó velünk marad a változások után is, a 18 milliós (vagy működési hónapokra arányosított) bevételi értékhatár „túlcsordulása” esetén. Ebben a konstrukcióban 1,5 millió forintos bevételi értékhatár jut egy működési hónapra a különadó megfizetése nélkül (nem szükséges továbbra sem, hogy egyenletes eloszlású legyen a bevétel a hónapok között). A különadót is adóévet követő év február 25-ig (év közbeni megszűnés estén 30 napon belül) kell bevallani (ez nem változott tehát).

#Áttérés

A törvényjavaslat 12.§ – 13.§ között taglalja az ide vonatkozó részletszabályokat. Ennek részletes áttekintésétől e cikkben most eltekintünk.
12.§ (1) „A kisadózói adóalanyiságot megelőzően az Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont az Szja tv. szerinti adózás időszakára esik.”
Vagyis, ha Szja. tv. alól (átalányadózóként vagy tételes költségelszámolóként) megyünk át kata tv. alá, úgy szja alatt (e jogállás megszűnésének napján) szerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan bevételt, amely bevételről szóló számla a teljesítési időpontja alapján szja-s időszakba tartozik.
13.§ (1) „A kisadózói adóalanyiságot megelőzően a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az adóalanyisága megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszakára esik.”
Vagyis, ha a régi Katv. alól megyünk át az új típusú KATA tv.alá (tehát maradunk katások 2022. szeptember 1-je után is), akkor lényegében csak váltás után befolyt bevételekről kell rendelkezni az új szabályok alapján.

#Átmeneti rendelkezések

A változások utáni új katára vonatkozó bejelentkező nyilatkozatokat legkorábban 2022. augusztus 1-jétől lehet megtenni, ami a következő hónaptól hatályosul; ugyanakkor a szeptember 25-ig megtett nyilatkozatok szerint az adóalanyiság szeptember 1-jétől jön létre.
Aki a módosítások hatása miatt „kiszorul” a katából (vagyis aki 2022. augusztus 31-én még kisadózó, de szeptembertől nem kívánja a módosított törvény rendelkezéseit alkalmazni), annak lehetősége van 2022. október 31-ig bejelenteni az Szja tv. 50-56.§-ban szabályozott átalányadózásra való áttérési szándékát a 2022-es adóévre. A bejelentés módját és formáját az adóhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzéteszi.
Azok számára sincs túl sok aggodalomra, akik már „kimaxolták” a katájukat, ugyanis „A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben (…) 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele” meghaladja az adóalanyiság hónapjainak (és tételes adófizetési kötelezettségének hónapjainak) és 1,5 millió forint szorzatának összegét. Ugyanez igaz analóg módon a 2022. szeptember 1-jét követő különadóra is.
A KATA szerinti tételes iparűzési adóban viszont nincs változás (tehát marad székhelyenként és telephelyenként a 2,5 millió forintos adóalap).

#Módosító rendelkezések

Ezek közül csupán egyet szeretnénk kiemelni (ez az egy viszont kellően nagy horderejű):
21. § „Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklet 15. pontjában az „a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy” szövegrész.” E rendelkezés azt jelenti gyakorlatilag, hogy a betéti társaságok a jövőben nem választhatják a KATA-t.

A törvényjavaslat szövege teljes egészében elérhető az alábbi linkről.

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.

A társas vállalkozások számára biztosít egy újabb adózási lehetőséget a társasági típusú adókban, bár igaz, nem sok köze van az árbevételhez…Egy százalékpontos csökkenést hozott az új év a kisvállalati adó (KIVA) alanyai számára, ugyanis 2022-től 10%-ra csökkent az adó kulcsa.

Lássuk, mit érdemes tudni erről az adózási formáról!

Mik az előnyei?

#Bérek a középpontban

A béreket terhelő adókulcs (tehát a munka közterhe) kedvezőbb a társasági adó alatt adózó cégek bérterheihez viszonyítva. A klasszikus értelemben vett foglalkoztatás a munkáltató számára 13%-os adóterhelést jelent (szociális hozzájárulási adó), ehhez képest a KIVA 10%-os adókulcsa kedvezőbb.
A vállalati bérköltség kiemelt szerepet kapott: egyrészről azért, mert a munkáltatói bérterheket a kiva kiváltja (főszabályként persze, eltekintve bizonyos, pl. béren kívüli juttatásoktól vagy egyes meghatározott juttatásoktól), másrészről pedig a bérköltség képezi az adó alapjának egyik, meghatározó részét. A munkabérből levonandó szja-előleget és tb. járulékot (a klasszikus munkavállalói bérterheket) sajnos nem lehet megspórolni itt sem.

#Ösztönzi a profit visszaforgatását

A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell leadózni kivában (egyrészt), ha az osztalékot magányszemély (tehát nem pl. egy másik kft.) kapja. Ebben az esetben a magánszemély tulajdonosnál jelentkezik közteher szja és szocho (az ún. szocho felső korlátjáig) formájában a tőkejövedelem után. Ha gazdasági társaság (egy másik kft) részesedik a KIVA alany által osztott osztalékból, akkor nála nem lesz adóhatása.

#Ösztönzi a beruházásokat

Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igénylik, költségük a KIVA minimum adóalapja, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból (feltétele van), különösen, ha pl. cégbíróságon is átfut a művelet (törzstőke emelés). Fontos, hogy nem a beruházás miatt van az adóalap-csökkentés, hanem a tőke bevonása miatt!

Milyen adókat vált ki?

Általánosságban két adónemet vált ki a kisvállalati adó: a társasági adót, valamint a szociális hozzájárulási adót (2021. december 31-ig itt szerepelt még a szakképzési hozzájárulás is, de az 2022-től mint adónem, megszűnt).

Milyen adókat nem vált ki?

Nagyon fontos szót ejteni erről a kérdésről is, hiszen az adótervezés folyamatában számba kell venni e tételeket is a KIVA választásáról szóló döntés előkészítésekor! Nem váltja ki (teljesség igénye nélkül):

1. Általános forgalmi adót (áfa)
2. A kiva alanyiság alatt a magánszemély részére kifizetett osztalék szocho terhét
3. A magánszemély tagokat, munkavállalókat terhelő adókötelezettségeket
4. Kiváltja a KIVA alanyra nézve az adóalapot képező jövedelmek közül az szja. 70.§, 71.§ és 72.§-ben lévők után fizetendő szochot, de nem váltja ki az szjat! (Pl. béren kívüli /SZÉP kártya / juttatás). A kiva alany, ha reprezentációs költséget számol el, akkor a költség 1,18-szorosa után szjat és szochot kell fizetni (Szja tv 70.§). A szochot kiváltja itt is a kiva, de az 1,18 szoros utáni szja-t meg kell fizetni.
Pl. kamatkedvezmény is megjelenhet (szja tv. 72.§): a kifizető munkáltatót terhelné az összeg 1,18-szorosa után szja és szocho. A kiva a szochot kiváltja, de az szja-t nem!
5. Gépjárműadó, cégautóadó
6. Helyi adók
7. Illetékek

Kik választhatják a KIVA-t?

– Egyéni cég (be kell jegyeztetnie magát)
– Közkereseti társaság
– Betéti társaság
– Zártkörűen működő részvénytársaság (Nyrt nem lehet!)
– Korlátolt felelősségű társaság (egyszemélyes kft is lehet)
– Szövetkezet és lakásszövetkezet
– Erdőbirtokossági társulat
– Végrehajtó iroda, ügyvédi, és közjegyző iroda
– Szabadalmi ügyvivő iroda
– Külföldi vállalkozó
– Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

Kik nem választhatják a KIVA-t?

– Egyéni vállalkozó
– Őstermelő (Családi gazdálkodó sem!).
– Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdei jelenlét miatt)

A Katv. további választási feltétteleket is előír /létszám: választásnál 50 fő, kiesésnél 100 fő; bevétel: választásnál 3 milliárd, kiesésnél 6 milliárd; mérlegfőösszeg: választásnál is és kiesésnél is 3 milliárd Ft/.

Arra kell figyelni, hogy ezek között vannak olyan feltételek, amelyeknél az értékhatárok a kapcsolt vállalkozással egybeszámítandók és vannak olyan feltételek, ahol egybeszámítás nincs. Nota bene, a bevételekre vonatkozó értékhatárnál időarányosítás is van! Jó hír viszont, hogy az adónem alóli kieséskor nem kell egybeszámítani kapcsolt féllel egyik indikátort sem  A létszámra és a bevételre vonatkozó értékhatárt kell belépéskor egybeszámítani a kapcsolt vállalkozás adataival!

A kisvállalati adó választásának egyik fontos feltétele, hogy az adózó „élő” adószámmal rendelkezett a KIVA választását megelőző két adóévben is, vagyis az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámát az állami adóhatóság jogerősen (véglegesen) nem törölte.

Fontos továbbá az a kritérium is, hogy csak a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások választhatják a KIVA-t, illetve, hogy nem jogszerű a KIVA választására vonatkozó bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor esel ki a KIVA-ból?

– Az adózó bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot (belépéskor 3 mrd, egybeszámítva a kapcsolttal, időarányosan): kilépéskor nem kell egybeszámítani!
– Az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen törölte.
– Az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, (belépésnél 50 fő, átlagos statisztikai létszám, egybeszámolva kapcsolttal): kilépésnél nem kell egybeszámítani!
– Végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás indul.
– Az adóalany terhére a NAV jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlaneredetű áru forgalmazásáért.
– NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján (dec. 31) meghaladja az 1 millió forintot.
– Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén.
– Ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik.

Fontos: a megszűnést követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

És a végére egy jó hír :)

Ha KIVA szerinti adózást választotok, akkor a helyi iparűzési adó alapját is kedvezőbben lehet meghatározni: egyszerűen a kisvállalati adó 120%-a lesz a vállalkozási szintű iparűzési adóalap, amit meg lehet osztani a települések között.

Kérdésed van?

Írj ügyfélszolgálatunknak! A [email protected] központi ügyfélszolgálati e-mailünkön vagy Messengeren bármikor eléred a csapatot! :)

Az jelen blogpostban közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és mivel mindenki egyedi, az egyedi adójogi, könyvelési helyzetedre nem tudunk tekintettel lenni. Így jelen blogon végzett tevékenységünk semmiképp nem tekinthető adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért ezért nem tudunk felelősséget vállalni. Bővebb és pontosabb információkért kérjük, hogy keress minket ügyfélszolgálatunkon! Ha csupán a blogpostjaink alapján hozol üzleti döntéseket, az abból fakadó károkért, jogkövetkezményekért nem tudunk felelősséget vállalni.